Erős, 5.3-as erősségű földrengés rázta meg vasárnap kora reggel Horvátország fővárosának térségét. Az első jelentések szerint jelentős épületkárok keletkeztek a szeizmikus esemény nyomán Zágrábban. A Balkán-félsziget térségében az adriai mikrolemez viszonylag gyors mozgása miatt gyakoribbak a relatíve erős földrengések.

Időnként rendkívül erős szeizmikus események rázzák meg a térséget

Erős, a Richter-skála szerint 5,3-as erősségű földrengés rázta meg vasárnap kora reggel Horvátország fővárosának térségét - számolt be róla az emsc-csem.org. A rengés epicentruma Zágrábtól északra, 10 kilométeres mélységben pattant ki.

A hajnali földrengés nyomai a horvát fővárosbanForrás: Televisia News/Twitter@anacasey17

Az első beszámolók szerint több épület súlyosan megrongálódott a horvát fővárosban, 

köztük egy templom, valamint számos lakóház. Személyi sérülésről egyelőre még nem érkezett jelentés. A rengést Magyarország déli térségében, Nagykanizsán, sőt, még Pakson is érezték.

Az első hírek szerint jelentősebb épületkárokat okozott a Richter-skála szerint 5,3-es erősségű földlökés ZágrábbanForrás: AFP/2020 Anadolu Agency/Stipe Majic

A Balkán-félsziget térségében időnként igen erős, sőt pusztító erejű földrengések is kipattanhatnak, a terület tektonikai sajátosságai miatt.

Az első órák az 1963-as szkopjei földrengés utánForrás: Wikimedia Commons/The State Archives of the Republic of Macedonia (DARM), Skopje Department

A közelmúlt térségbeli szeizmikus eseményei közül 

az 1963. július 26-án Szkopje térségében kipattant, a Richter-skála szerint 6,1-es erősségű földrengés volt a legpusztítóbb, 

a halálos áldozatok száma elérte az 1100 főt, 3-4000-en sebesültek meg, és csaknem 200 ezer ember vált hajléktalanná a rengés nyomán.

Afrika és az eurázsiai lemez ütközése jelenleg is zajlik

A Balkán-félsziget - és a Kárpát-medence - szeizmikus eseményeit az eurázsiai és az afrikai litoszféra lemez jelenleg is zajló ütközése okozza. Emberi léptékkel mérve ez a lemeztektonikai folyamat, vagyis Afrika és Eurázsia ütközése, 

már nagyon régóta tartó folyamat. 

Az indiai szubkontinens a földtörténeti újkorban, az eocén időszak végén, nagyjából 37-35 millió éve forrt hozzá Ázsiához.

A nagy litoszféralemezek jelenlegi határaiForrás: Wikimedia Commons/NASA

Ez, valamint Afrika és az Arábiai-lemez egybeolvadása, 

majd Eurázsiának ütközése keletkeztette az úgynevezett alpi orogenezist, az eurázsiai hegységrendszer, 

benne a Pireneusok, az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák, illetve a Himalája felgyűrődését. Az afrikai és európai lemezhatár jelenleg is aktív, Afrika észak felé nyomulása most is tart, hatalmas energiájú feszültségeket halmozva fel az ütköző lemezhatárokon.

Veszedelmes "tüske" lapul Az Adriai-tenger medencéje alatt

Afrika és Eurázsia lemezhatára nem egyezik meg a földrajzi határokkal; az afrikai lemez mélyen benyúlik a Földközi-tenger medencéje alá. Ennek a lemezhatárnak egyik különleges területe az Adriai-tenger medencéje alatt elterülő mikrolemez, az úgynevezett "Adriai-tüske". 

Az Adriai-tenger alatt fekvő mikrolemez, az "Adriai-tüske" bonyolult mozgást végez, és eközben nyomóerőt gyakorol többek között a Kárpát-medence aljzatát alkotó lemezdarabokra isForrás: Wikimedia Commons/NASA

Az adriai mikorlemez viszonylag gyorsan, észak, észak-keleti irányba tart, 

miközben az óramutató járásával ellentétes elforduló mozgást végez. 

Az Adriai-tüske előzőekben említett bonyolult mozgása határozza meg egyaránt az Appenninek, az Alpok, továbbá a Balkán-félszigeten az Adriai-tenger keleti partjával párhuzamosan futó Dinaridák, valamint a Kárpátok határolta Pannon-medence tektonikai, illetve szeizmikus viszonyait is.

Az Adriai-tenger medencéje alatt ma is aktív tektonikai folyamatok zajlanakForrás: Elter Tamás

Az adriai mikrolemez forgó mozgása miatt folyamatosan jelentős húzófeszültség halmozódik fel a kéregben, ennek kipattanása okozza a Balkán-félszigeten, illetve az Olaszországban fellépő, nem egyszer igen nagy erejű  földrengéseket.

Néha Magyarországon is erős rengést okozhat az Adriai-tüske

Az Adriai-tüske északi irányú mozgása a Kárpát-medencére gyakorol nyomóhatást, a Magyarország területén kipattanó - szerencsére többnyire igen gyenge, csak műszerekkel észlelhető - földrengések zöme erre vezethető vissza.

Az 1763-as földrengés egykorú festményenForrás: Felvidék Ma

Az írott történelem során Magyarországon eddig a Komárom térségében 1763. július 28-án kipattant földrengés volt a legpusztítóbb hatású; 

a becslések szerint a Richter-skálán 6,3-as erősségű rengés romba döntötte Komáromot, 

63 halálos áldozatot és 120 sérültet követelve. Ekkor omlott be a híres 13. századi zsámbéki premontrei apátsági templom tetőszerkezete és főhajója, valamint a baloldali toronysisakja is.

Az 1763-as földrengésben megsérült zsámbéki apátsági templom romjaiForrás: Elter Tamás

Az utolsó jelentősebb károkat okozó hazai földrengés, az 1956. január 12.-i dunaharaszti szeizmikus esemény volt, amit egy mélybe süllyedt dolomitrög elmozdulása okozott.

Az 1956-ban Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településenForrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár

A dunaharaszti rengés két halálos áldozatot követelt, 38-an megsérültek, 

és a település akkor meglévő 3500 épületéből 3144 rongálódott meg, köztük a templom, amelynek beomlott a tornya, illetve megrepedtek a falai.

Vannak sérültjei a zágrábi földrengésnek - Frissítés!

Az MTI közleménye szerint  a zágrábi katedrális 108 méteres tornyának egy része letört, és leesett a kereszt is, károkat okozva a környező épületekben. Jelentős károk keletkeztek a horvát parlament épületén is.

Vannak sérültek - közölte a zágrábi mentőszolgálat illetékese a Jutarnji List című napilappal,

hozzátette azonban, hogy a legtöbben csak könnyebb sérüléseket szenvedtek.

Az első rengés komoly károkat okozott a horvát fővárosbanForrás: AFP/Denis Lovrovic

Egy gyerekre egy épület tetejének része esett rá, de az ő állapota is stabil. Később egy összedőlt épületből egy 15 éves gyerekeket kellett kimenteni, akinek jelenleg válságos az állapota.

Többen a lakásukban rekedtek, Zoran Milanovic államfőt evakuálni kellett.

Milan Bandic, Zágráb polgármester arra kértek az embereket, hogy akik vasbeton szerkezetű házakban élnek, térjenek vissza otthonaikba, azon épületek lakói számára, amelyek nem biztonságosak, megfelelő ellátást biztosítanak.

A város egyes kerületeiben csatatérszerű a látvány a földrengés nyománForrás: AFP/2020 Anadolu Agency/Stipe Majic

A vöröskereszt sátrakat állított fel Zágráb egyik belvárosi terén, ahol meleg ételt kínálnak a rászorulóknak.

5,1 -es erősségű utórengést észleltek

A tűzoltóknak a katonaság is segít a károk elhárításában. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a károk mielőbbi felmérését és helyreállítását rendelte el. A miniszterelnök néhány miniszterrel maga is körbejárta a súlyosabban érintett területeket. A belügyminisztérium még reggel azt kérte az emberektől, hogy menjenek az utcára, viszont igyekezzenek betartani a szükséges távolságot egymástól, hogy a koronavírus-fertőzéseket megelőzzék.

Sajnos, sérültjei is vannak a ma reggeli zágrábi földrengésnekForrás: AFP/Denis Lovrovic

A CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint vasárnap reggel 6 óra 24 perckor a Richter-skála szerinti 5,6-os földrengés keletkezett a horvát főváros, Zágráb térségében, mintegy 9 kilométeres mélységben.

Nem sokkal később, 7 óra 1 perckor újabb földrengés volt Zágráb térségében,

amelynek magnitúdója 5,1 volt a Richter-skálán.

A Richter-skála szerinti 5, 1-es erősségű volt az utórengésForrás: AFP/2020 Anadolu Agency/Stipe Majic

Tíz óráig még öt kisebb erősségű földrengést lehetett észlelni. A földrengést és az utórengést is érzékelték Magyarországon.

Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban,

és majdnem az egész várost elpusztította.

Dubrovnikban történt az eddig ismert legerősebb horvátországi földrengés a 17. századbanForrás: AFP/Bognár Tibor

A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét.

Egy 6,3-as erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette.

Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át. Cikkünket folyamatosan frissítjük!