Virágzásra havazás: nem egyedi a most tapasztalt jelenség

2020.03.26. 12:30

Mondhatni eltévesztette a naptárat az időjárás, hiszen az elmúlt héten még kellemes tavaszias meleg jellemezte hazánk időjárását, március negyedik hetének elejére viszont jelentős változás történt: 15-18 fokos hőmérséklet csökkenést és hóesést tapasztaltak a Dél-Dunántúl nagy részén élők. Az ilyen időjárási anomáliák a történelem során azonban nem voltak szokatlanok. Most ezekből szemezgetünk a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével.

Virágzás után havazás?

A múlt hétvégén még napsütésben élveztük ki a tavasz szépségeit. Számos gyümölcsfa borult virágba, madárhang töltötte meg környezetünket, és kora tavaszi virágszőnyeg borította be az erdők alját. Kedden reggel azonban 15-18 fokos hőmérséklet csökkenés és hóesés köszöntötte a Dél-Dunántúl lakóit, ami a mai napig tartja magát.

A problémát elsősorban az okozta, hogy a fák, növények már lombosak vagy virágosak voltak,

így sokkal több hó tudott rajtuk megtapadni, a nagyobb súly pedig könnyebben törte le az ágakat, vagy akár az egész növényt.

Virágba borultak a fák, amire megérkezett a hóesésForrás: Pünkösd Márton

Az ilyen időjárási anomáliák a történelem során nem voltak szokatlanok, bár vitathatatlan, hogy sokszor károkat okoztak – tudtuk meg Varga Zsolttól, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) őrszolgálat-vezetőjétől.

A szakember szerint a természet is produkálhat „extra változásokat", de a növény- és állatvilág rendkívül gyorsan és ügyesen alkalmazkodik az olyan, változó körülményekhez, mint amit most is tapasztalhatunk.

Csak 150 éve végeznek hivatalos méréseket

Hazánkban már a 11. századból találunk az időjárás megfigyelése vonatkozó adatokat, amiket elsősorban hadijelentésekben, adóbegyűjtési jelentésekben, kolostori jegyzetekben, személyes naplókban rögzítettek. Varga Zsolt szerint bár ezeket az írásokat még nem hasonlíthatjuk össze a rendszeres műszeres mérésekkel, mégis nagyon sok érdekes és izgalmas információt tartalmaznak a régmúlt időjárásáról. Hozzátette azt is, hogy a mérések kezdetét az idén 150 éve létrejött (1870. április 8.) Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításától számíthatjuk. Akkoriban már negyven állomás működött, melyek közül tizennégy a mai Magyarország területén.

Az elmúlt közel ezer év időjárásával kapcsolatban több évtizedes levéltári kutatómunkával egyedülálló anyagot gyűjtött össze Réthly Antal, aki 1931-től az igazgató-helyettese, majd 1935-től az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója.

Időjárási anomáliák az elmúlt közel ezer évből
- 1143-1144-ben „Igen hideg és hosszú a tél, a nyara is olly hideg, hogy az aratás egy hónappal később esnék, mint egyébkor, igen kevés a bor, az is olly savanyú, hogy inni nem lehetett"
- 1186-ban januárban virágoztak a fák, áprilisban érett a cseresznye, májusban aratták a gabonát, és augusztus elején volt a szüret.
- 1257-ben pünkösd táján arattak, és Jakab napján (Július 25) szüreteltek
- 1288-1289 tele olyan enyhe volt, hogy Karácsonykor virágoztak a fák, február végén érett az eper.
- 1473-ban a nyár és az ősz „olly szelíd, hogy a gyümölcsfák másodszor virágoznak és Márton napján érett cseresznyét lehetett szedni"
- 1524-ben Karácsonykor virágzott az ibolya,
- 1538-1539 tele olyan enyhe volt, hogy virágok lepték el az erdőt.
- 1553 októberében másodszor is virágoztak a fák, teremtek is, de a gyümölcsök már nem tudtak beérni.
- 1559-ben a Dunántúl olyan havas, hogy „ember magasságnyi havak valának"
- 1579-ben zöldcsütörtökön (április 16) hideggé vált az idő, majd havazott és fagyott.
- 1626-ban lejegyezték, hogy januárban megszólaltak a pacsirták.
- 1633. május 15-én „sok hideg szél és hó vala"
- 1651-ben Szent Márk evangelista napján (április 25) hajnalban nagy hó esett.

A kutatási anyag (lásd a keretet) számos, izgalmas eseményt rögzített, többek között hosszú és hideg teleket, ami miatt az aratás is egy hónapot késett; olyan karácsonyi esetet, amikor érett az eper vagy virágzott az ibolya; vagy épp azt a Márton-napot, amikor cseresznyét lehetett szedni.