Ennyi ideig maradhat életképes a koronavírus a különböző felületeken

2020.03.31. 16:55

Mivel a COVID-19 teljesen új humánvírusnak számít, az ellene való hatékony védekezéshez az egyik elsődleges feladat a kórokozó terjedésének, szaporodási mechanizmusának, valamint életképességének minél alaposabb feltárása. Az eddig elvégzett kutatásokból most már viszonylag nagy pontossággal tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 mennyire tekinthető stabil kórokozónak, azaz mennyi ideig marad élet - és fertőzőképes különböző környezeti körülmények között, illetve egyes felületeken.

A levegőben három óra, a kartonpapíron egy nap túlélésre képes

A COVID-19 múlt év decemberi felbukkanása óta a világ számos kutatólaboratóriuma vizsgálja a rendkívül gyorsan terjedő új humánvírus genetikai jellemzőit, a fertőzés mechanizmusát, valamint azt az ellene való védekezés szempontjából fontos kérdést,

hogy a kórokozó mennyire tekinthető stabil vírusnak, azaz milyen az életképessége.

 

A SARS-CoV-2 elektronmikroszkópos képeForrás: Phanie/NIAID-NIH/PHANIE/Niaid-Nih

Márciusban több vizsgálati eredményt is publikáltak ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban, így többek között az Egyesült Államok Országos Allergia és Fertőző Intézetének (NIAID) koordinálásával elvégzett kutatások eredményeit.

A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ laboratóriumaiban végezték el a Princeton Egyetem, valamint a Los Angeles-i  Kaliforniai Egyetem szaktudósainak közreműködésével.

Nagyon fontos, hogy ne a tenyerünkbe, hanem a fotón látható módon, a könyökhajlatba köhögjünk vagy tüsszentsünkForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Az elvégzett kísérletekkel azt modellezték, hogy a vírussal megfertőződött emberek köhögésével, illetve tüsszentésével levegőbe kerülő COVID-19 kórokozó mennyi ideig képes életben maradni a levegőben, illetve a különböző tárgyak felületén.

A koronavírus művészi illusztrációjaForrás: Science Photo Library/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Design Cells/Science Photo Libra

A tesztek során orvosi porlasztókészülékek segítségével juttattak vírusmintákat a levegőbe, azt szimulálva, ahogy egy megfertőződött beteg köhögése juttatja a szabadba a kórokozót.

A vizsgálat szerint a vírus átlagosan három óráig képes életben maradni a levegőben,

de különböző tárgyak felületére jutva az életképessége - e tárgyak anyagának függvényében – jelentősen meghosszabbodhat.

A kartonpapíron akár 24 óráig is életben maradgat a COVID-19-vírusForrás: AFP/Pedro Armestre

A NIAID szerint a COVID-19 rézfelületen – ami igen gyakran a kilincsek alapanyaga - négy órán át maradhat életképes,

de például kartonpapíron ez az időtartam már 24 órára ugrik fel,

míg rozsdamentes acélon és műanyagokon a vírus élettartama három napra növekedhet.

A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom nem kedvez a vírus terjedésének

A kutatócsoport Dr. Neeltje van Doremalen vezetésével a The New England Journal of Medicine szaklapban publikálta a részletes megállapításait. A COVID-19 egyes tárgyak felületén való életképességének megállapításánál nemcsak a tárgyak anyagát, hanem a környezeti feltételeket is tanulmányozták.

A köhögéssel szabadba juttatott vírus három óráig életképes a levegőnForrás: AFP/Philippe Lopez

A vírus egyes felületeken mutatott aktivitásánál a levegő hőmérsékletét és páratartalmát is mérték. Ami a hőmérsékleti adatokat illeti, megállapították, hogy

a COVID-19 vírus életben maradásához a + 4 C fokos hőmérséklet számít a legkedvezőbbnek, amin akár 28 napig is aktív maradhat.

A 4 és 20 C fok közötti tartományban öt és huszonnyolc nap közötti stabilitást mértek, de 20 és 23 C fok közötti szobahőmérsékleten is három-négy napig életképes maradhat a kórokozó.

A koronavírus legtovább a +4 Celsius fok körüli hőmérsékleten képes életben maradniForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

Száraz és magas, + 40 C fok körüli hőmérsékleten viszont hirtelen és szignifikánsan lecsökken a COVID-19 túlélési képessége, ilyen tartományban alig marad aktív vírus. Már a járvány Kínában történt kitörésének kezdetén megfigyelték, hogy a COVID-19 a vírusfertőzöttek fürdőszobai használati tárgyain

viszonylag hosszabb ideig, akár néhány napig is stabil maradhat.

A COVID-19 túléléséhez a 20, illetve 60 százalék közötti relatív páratartalom a legkedvezőbb.

A hőmérséklet mellett a levegő relatív páratartalma is hatással van a COVID-19 túlélési képességéreForrás: Pexels.com

Az eddigi vizsgálatok szerint külső környezetben elsősorban a hőmérséklet befolyásolhatja a kórokozó életesélyeit, de mindkét tényezőnek,

tehát a hőmérséklet, valamint a relatív páratartalom együttesének is komoly szerepe lehet

a COVID-19 aktivitásának alakulásában. Úgy tűnik, hogy a magas hőmérsékletű és az alacsony páratartalmú környezetben a leggyorsabb a vírus inaktiválódása.

Legfontosabb a megelőzés 

Egyelőre még nem teljesen egyértelmű, hogy a textíliák felületén mennyi ideig képes megtartani fertőzőképességét a COVID-19 vírus.

Ami bizonyosnak látszik, hogy testfelülettel közvetlenül érintkező ruhadarabokon, amelyeknek nagyobb a nedvességtartalma a test párolgása miatt, a vírusnak jóval kisebbek a túlélési esélyei, mint a külső ruházaton.

Még kevésbé feltárt, hogy a vírus felületekről való átterjedése milyen szerepet játszik a járvány terjedésébenForrás-képillusztráció: MTI/Balogh Zoltán

A Griffith Egyetem fertőzőbetegség és immunológus szakértője, Nigel McMillian professzor szerint a különösen gyakran használt mobiltelefonok érintőlapján a COVID-19 vírus

szintén több napig, akár egy hétig is képes megtartani az aktivitását,

ezért különösen fontos a mobiltelefonok érintőképernyőjének (valamint a tabletek képernyőjének, illetve a számítógépek billentyűzetének) rendszeres fertőtlenítése, különösen, ha a készülékeket nyilvános helyen használjuk.

A mobiltelefonok érintőképernyőjén is viszonylag hosszabb ideig aktív maradhat a kórokozóForrás: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A fertőtlenítés elvégzésére a 60 -70% alkoholt tartalmazó törlőkendők a legalkalmasabbak. Noha az még nem világos egyelőre, hogy a különböző tárgyak felületén megtelepedett vírus az elsődleges átvitelnek számító cseppfertőzéshez képest mekkora szerepet játszik a járvány továbbterjedésében,

de a kórokozó relatíve jó túlélőképessége miatt rendkívül fontos a gyakori kézmosás,

a használati tárgyaink fertőtlenítése, valamint a társas érintkezések legminimálisabbra csökkentése.

(Forrás: The New England Journal of Medicine, Europe PMC, Mail Online)