Léteznek az egészségünkhöz nélkülözhetetlen mikrobák is

2020.03.31. 14:28

A colitis ulcerosa a vastagbél kifekélyesedésével járó krónikus betegség, amely rengeteg ember életét keseríti meg. Sem okait, sem hatékony kezelését nem ismerjük. A Stanford Egyetem legfrissebb kutatása szerint védő hatású bélbaktériumok hiánya lehet felelős a kialakulásáért, és a remények szerint a tünetek egyszerű táplálékkiegészítéssel enyhíthetők.

Legalább tízezer ember érint, csak Magyarországon

A colitis ulcerosa (CU) a vastagbél súlyos idült megbetegedése, amelyre valódi gyógymód nincs, és kialakulásának oka is bizonytalan. A kór Magyarországon legalább tízezer, az USA-ban pedig csaknem egymillió embert érint,

és mivel a betegség eredete tisztázatlan, sok biztatót eddig nem tudtak mondani a reményvesztett

pácienseknek az orvosok. Most a Stanford Egyetem orvosi karának kutatói azzal az eredménnyel jelentkeztek, hogy a CU hátterében egy jótékony mikrobacsalád elvesztése állhat.

Az Escherichia coli baktériumcsoportnak vannak kórokozó és ártalmatlan tagjai is. A normál bélflóra tagja, fontos szerepe van a kórokozó baktériumok megtelepedésének megakadályozásábanForrás: https://www.ucsfhealth.org/education/e-coli

E baktériumok anyagcseretermékei a kutatók szerint elengedhetetlenek a bél épségének megőrzéséhez,

és hiányukban nagyobb valószínűséggel alakul ki az idült gyulladásos állapot.

„Ez a tanulmány közelebb vitt minket a betegség okainak megértéséhez – nyilatkozta a Stanfordon tanító Aida Habtezion gasztroenterológus-hepatológus, a Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent tanulmány rangidős szerzője.

– Reméljük továbbá, hogy megmutatja az utat a kezelés felé is egy olyan természetesen létrehozott anyagcseretermékkel, amely az egészséges bélben bőségesen megtalálható."

Ha nincsenek baktériumok, nincsenek gyulladásgátló anyagok sem

A kutatók két betegcsoportot hasonlítottak össze, akik ugyanazon a korrekciós műtéten estek át: CU-sokat, illetve egy ritka nem-gyulladásos bélbetegségben szenvedőket.

A betegek belében élő mikroorganizmusok elemzésekor feltűnt, hogy a CU-sokból a baktériumok egy jól körülírt családja hiányzik. Ugyanezen páciensek belében nem voltak megtalálhatók a hiányzó baktériumok által előállított gyulladásgátló anyagok sem.

Egy baktérium struktúrájaForrás: BSIP/WITT-DEGUILLAUME / BSIP/Witt-Deguillaume

A felfedezés felveti annak lehetőségét, hogy a szóban forgó anyagcseretermékek pótlásával, illetve hosszabb távon

az őket előállító baktériumok helyreállításával orvosolható lenne a betegeket kínzó krónikus gyulladás.

Habtezion szerint a kezelés talán hatékony lehet egy másik hasonló idült bélgyulladás, a Crohn-betegség ellen is.

Klebsiella pneumoniae baktérium illusztrációja. Léteznek az egészségre veszélyes, és vannak az egészséghez nélkülözhetetlen mikrobákForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Az ún. másodlagos epesavak közé tartozó bakteriális anyagcseretermékek gyógyászati hatékonyságának ellenőrzésére

már el is indítottak egy klinikai vizsgálatot a Stanford Egyetemen,

melynek irányítói Habtezion, illetve a cikk egyik vezető szerzője, Sidhartha Sinha gasztroenterológus-hepatológus.

Súlyos vérzést és életveszélyt is okozhat

A colitis ulcerosa olyan gyulladásos állapot, melyben az immunrendszer a vastagbél és/vagy a végbél nyálkahártyájával szemben indít támadást. A betegek gyakran panaszkodnak súlyos vérzésekről, hasmenésről és fogyásról,

és amikor a bélfal végképp elvékonyodik és átszakad, életveszélyes vérmérgezés is kialakulhat.

A betegségre pillanatnyilag semmilyen oki gyógymódot nem ismer az orvostudomány. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek kordában tartják ugyan a gyulladást, de egyúttal hajlamosítanak a fertőzésekre és a daganatos betegségekre.

Gyulladt vastagbél ábrázolásaForrás: SKU / Science Photo Library

Ráadásul ezek a gyógyszerek sem használnak minden betegnek, és még akik elsőre jól reagálnak, idővel azoknál is elmaradhat a hatás. Átlagban minden ötödik betegnek odáig fajul az állapota,

hogy a vastagbél és végbél teljes sebészi eltávolítása marad az egyetlen lehetőség.

A radikális műtét során a vékonybél utolsó szakaszát alakítják át úgy, hogy egyfajta pót-végbélként szolgáljon. Az ilyen műtéten átesett betegek viszonylag normális életet élhetnek, de nagyjából a felüknél az eredeti gyulladásos betegség visszatér, és megtámadja a pót-végbelet is.

Érdekes összefüggésre figyeltek fel a Stanford kutatói

A mostani tanulmány egy érdekes megfigyeléssel kezdődött. „A familiáris adenomatózus polipózis (FAP) nevű ritka örökletes betegségben szenvedőknél nagyon magas a vastagbélrák kialakulásának kockázata – ismertette Habtezion.

"Ennek megelőzésére pontosan ugyanazon a fajta műtéten esnek át, mint a kezelésre nem reagáló CU-s betegek." A FAP miatt műtött betegeknél viszont lényegében soha nem alakul ki a pót-végbél gyulladása, amely a műtött CU-sok mintegy felére jellemző.

Kolonoszkópiás vizsgálat. A vastagbélgyulladás nagyon sok embert érintForrás: U.S. Navy/Mc2 Chad A. Bascom

A Stanford kutatói ennek a szembetűnő eltérésnek szerettek volna utánajárni. Már a kutatás első fázisában, hét FAP-os és 17 CU-s műtött beteg összehasonlításakor szembeötlött a másodlagos epesavak mennyiségének eltérése a két csoport között.

A kutatók a betegek székletmintáiban határozták meg a különböző anyagcseretermékek, köztük a másodlagos epesavak szintjét.

Az elsődleges epesavakat a máj termeli, és az epehólyagból átmeneti tárolás után ürülnek a bélcsatornába,

ahol elősegítik a zsírok oldatba vitelét. A vastagbélben élő baktériumok aztán különböző enzimreakciók útján másodlagos epesavakká alakítják őket. Korábbi vizsgálatokban is észrevették, hogy az UC-s és Crohn-betegségben szenvedő páciensek belében drasztikusan csökken a másodlagos epesavak szintje,

de a jelenség okának nem eredtek a nyomába.

A Crohn-betegséget az UC-hez hasonlóan a bél idült, szövetpusztító gyulladása jellemzi, amely azonban ebben az esetben a vékony- és a vastagbélben egyaránt kialakulhat.

Baktériumok hiánya okozza a súlyos állapotot

A tanulmány szintén egyértelműen kimutatta, hogy a két fő másodlagos epesav, a deoxikólsav és a litokólsav mennyisége a műtött UC-s betegek székletében jóval alacsonyabb, mint az ugyanolyan műtéten átesett FAP-s betegekében.

Nyilvánvaló volt, hogy a különbséget nem a műtéti eljárás okozta.

Ezúttal azonban a kutatók nem elégedtek meg ennyivel, és a széklet baktériumösszetételét is jellemezték. Ekkor derült fény arra, hogy az UC-s betegek belében jelentősen lecsökkent a mikrobiális életközösség sokfélesége.

Konkrétan a Ruminococcaceae családba tartozó baktériumfajok voltak erősen alulreprezentáltak az UC-s betegekben a FAP-osokhoz képest.

A baktériumok mindenhol megtalálhatók az  emberi szervezetbenForrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

A bélbaktérium-közösség genomi elemzése megerősítette, hogy az elsődleges epesavakat másodlagossá alakító enzimek génjei hasonló alulreprezentációt mutatnak az UC-sekben. A Ruminococcaceae fajokon kívül alig akad más bélbaktérium, amely ilyen géneket hordoz.

Minden egészséges ember belében ott élnek a Ruminococcaceae baktériumok"

– hangsúlyozta Habtezion. – A műtött UC-s betegekben viszont e baktériumcsalád tagjai jelentősen megfogyatkoztak." Ha elsődleges epesavakat a FAP-os betegek székletmintáival reagáltattak, az azokban élő baktériumok hatékonyan elvégezték az epesavak másodlagossá alakítását. Az UC-s betegek székletmintáinál viszont ez nem működött.

Reményt keltő lehet az új felfedezés

A kutatók a bélgyulladás három különböző kísérletes egérmodelljében is igazolták, hogy a hiányzó deoxikólsav és a litokólsav pótlása csökkentette a bélfalat támadó gyulladásos sejtek számát, illetve a gyulladásos hírvivő fehérjék és jelmolekulák szintjét.

Az epesavpótlás a bélgyulladás klasszikus tüneteit, a súlyvesztést és a vastagbél patológiás elváltozásait is mérsékelte.

Reményt keltő az új felfedezés (a kép illusztráció)Forrás: Science Photo Library/MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Microgen Images/Science Photo Li

Habtezion megerősítette:

ezek a modellek nemcsak az UC-re, de általában a gyulladásos bélbetegségekre nézve – tehát a Crohn-betegségre nézve is – reprezentatívak.

Az egyetemen zajló 2-es fázisú klinikai vizsgálat keretében Habtezion, Sinha és munkatársaik a szájon át bevehető urzodeoxikólsav gyulladáscsökkentő hatását vizsgálják 18 és 70 év közötti műtött UC-s betegeken.

Az urzodeoxikólsav egyike a természetesen előforduló másodlagos epesavaknak, és nagy előnye, hogy az USA gyógyszerhatósága már engedélyezte más betegségek – az epeutakat megtámadó ritka primer epeszklerózis, illetve az epekövesség – kezelésére.