Rituális verembe dobták az állatáldozatokat a mezopotámiai istennek

A szent városban több mint 300 ceremoniális agyagedény töredékét is megtalálták
Vágólapra másolva!
Különleges, ötezer éves kultikus területet tártak fel a régészek Irakban. A kora Sumer egyik jelentős településén egykor ünnepeket tartottak és áldozatokat mutattak be a mezopotámiai harcos-istennek, Ningírszúnak. Az egykori mezopotámiai városban, Girszuban a kutatók számos korabeli tárgyat is találtak.
Vágólapra másolva!

Egy rituális vermet is azonosítottak

A most feltárt, egykori település a „szent város" jelzőt kapta. Lagastól körülbelül 28 kilométerre fekszik, a mai Tell Lawh (vagy Tello[h]) nevű domb alatt. Ningirszu névalakja megegyezik a lagasi Ningírszu istennő nevével.

A régészek szerint valamikor az Ubaid-kultúra idején, időszámításunk szerint az 5. évezredben épülhetett, amely hamarosan a politikai és vallási élet központja lett.

A régészek most több mint 300 darab, az ünnepi rituálékhoz használt, törött kerámiát, tálat, üvegeket és agyagedényeket találtak itt, számos állatcsonttal együtt.

A szent városban több mint 300 ceremoniális agyagedény töredékét is megtalálták Forrás: S. Rey/Tello/Girsu Project

– mondta Sebastien Rey, a British Múzeum munkatársa és az „Ancient Girsu" nevű projekt igazgatója a LiveScience tudományos online portálnak.

A területen feltárt legszembetűnőbb tárgy egy kacsa alakú bronz figura volt, amelynek a szemét egykor kagylóhéjból készítették. A tárgyat talán Nansénak, a vizek, mocsarak és vízi madarak istennőjének ajánlották fel. Emellett a tudósok több olyan vázát és edényt is találtak, amelyre Ningírszu isten nevét vésték.

Számtalan állatot áldoztak fel az istenségnek

A kutatók úgy vélik, hogy a kultikus helyszínt a „korai dinasztia" korában, időszámításunk előtt 2950 és 2350 között használhatták.

– mutatott rá Tina Greenfield, a Saskatchewan Egyetem szakértője. – Ide kerültek az istenségeknek feláldozott állatok, köztük juhok, tehenek, szarvasok, gazellák, halak, kecskék, sertések és madarak maradványai is.

Hozzátette: a területen feltárt vastag szénréteg valószínűleg a rituális tüzek maradéka.

A csapat nyolc hamuval töltött ovális struktúrát is talált, amelyek valószínűleg laternaként szolgálhattak. Több, a helyszínen talált gírszui agyagtábla is beszámolt arról, hogy a településen évente kétszer hatalmas vallási ünnepségeket tartottak, ahol Girsu teljes lakossága összegyűlt az isteneik ünneplésére és tiszteletére. Ezek a fesztiválok akár három-négy napig is eltartottak.