A spanyolnáthát a korai és általános izoláció szorította vissza

2020.03.31. 17:18

A múlt század elején kitört spanyolnátha-járvány adatait elemző kutatók szerint azokban a városokban, ahol már korán és általános izolációt rendeltek el, valamint megelőző intézkedéseket hoztak, a betegség halálozási aránya 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a többi városhoz képest.

Több áldozatot követelt, mint az első világháború

A chicagói Loyola Egyetem orvosi iskolájának tudósa, Stefan E. Pambuccian és az egyetem kutatólaboratóriumának csapata három, az 1918-19-ben pusztító spanyolnátha-járványról szóló tanulmányban publikált adatokat elemzett.

Az 1918-as járvány áldozatainak száma csak a világháborús katonai veszteségekhez volt hasonlíthatóForrás: Wikimedia Commons

A járvány a világ népességének mintegy egyötöd, más adatok szerint egyharmad részét megfertőzte, és 50 millió ember halálát okozta. 

A spanyolnátha vírusa egy korabeli preparátumból.Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20170313-a-haborueval-vetekedo-hatalmas-pusztitast-okozott-a-jarvany.html

Az adatok és az elemzés szerint azok a városok, amelyek hamar szigorú megelőző és izolációs intézkedéseket vezettek be,

bezárták az iskolákat, templomokat, megtiltották a tömeges gyülekezést, elrendelték a maszk viselését, elkülönítették a fertőzötteket, és fertőtlenítettek, valamint higiéniai intézkedéseket hoztak, a megbetegedettek számát és a halálozási arányt is leszorították - ismertette a tanulmányt a sciencedaily.com tudományos portál.

"Minél szigorúbb az izolációs politika, annál alacsonyabb a halálozási arány"

Ezek között a városok között volt San Francisco, St. Louis, Milwaukee és Kansas City is. Az adatok szerint az intézkedéseknek köszönhetően az említett városokban összességében 30-50 százalékkal alacsonyabb volt a megbetegedettek és elhunytak aránya.

Egy kalauz megtagadja a felszállást a védőmaszk nélküli utasoktól 1918-ban Seattle-benForrás: Wikimedia Commons

Az egyik elemzés kimutatta, hogy ezekben a városokban a halálozás csúcspontjának elérése kitolódott, és az intézkedések fenntartásának időtartama összefüggésben volt a halálozások számának csökkenésével.

"Minél szigorúbb az izolációs politika, annál alacsonyabb a halálozási arány"

- hangsúlyozta Pambuccian professzor.

A seattlei rendőrök szolgálatban az influenza járvány során 1918. decemberébenForrás: Wikimedia Commons

A tudós a spanyolnáthát és a megelőző intézkedéseket azért kutatta, hogy biztonságosabbá tegyék az általa vezetett citológiai labort, ahol olyan fertőző betegségeket vizsgálnak, mint a Covid-19. Kutatása eredményeit a héten megjelenő Journal of the American Society of Cytopathology folyóiratban publikálta.

Sokan kételkedtek az izoláció működésében

Akárcsak ma, 1918-ban és 1919-ben sem gondolta úgy mindenki, hogy a szigorú intézkedések helyénvalók vagy hatékonyak. Az Egyesült Államokban a becslések szerint 675 ezer ember hunyt el spanyolnáthában, és sokan kételkedtek abban, hogy az említett politika egyáltalán működhet. De mint a professzor rámutatott, nyilvánvalóan nagy hatásuk volt.

Tábori kórház Kansasban, a spanyolnátha-járvány idejénForrás: Wikimedia Commons

Pambuccian felidézte, hogy 1918-ban még dúlt az első világháború, az Egyesült Államok nagy része "szegénységben, rosszul táplálkozva, gyenge higiéniával, zsúfolt háztartásban és közösségben élt, rossz volt az orvosi és elégtelen az ápolási ellátás, sem a lakosság, sem a döntéshozók nem voltak felkészülve egy járványra".

A spanyolnátha idején a betegeket a kórházakban megpróbálták elkülöníteni.Forrás: Wikimedia Commons

"Bár a világ már egy egészen más hely, mint száz éve volt, az 1918-19-es járványban életbeléptetett intézkedések hatékonysága reményt adhat arra, hogy a jelenlegi intézkedések korlátozzák a koronavírus-járvány hatását" - fogalmazott a professzor.

(Forrás: MTI)

KAPCSOLÓDÓ CIKK

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK