Legalább három vagy négy nyelven beszélhetett Jézus

Barabbás
Jézus a szeretet erejéről, és a mindenki lelkében ott lakozó Isten országáról beszélt a követőinek
Vágólapra másolva!
Jézussal kapcsolatban visszatérő kérdés, hogy milyen nyelven beszélt a tanítványaihoz és az emberekhez. A nyelvészek egyöntetű véleménye szerint a több nyelven beszélő emberek álmukban, illetve ha számolnak, imádkoznak, ezt mindig az anyanyelvükön teszik. Jézus a keresztfán arámiul szólalt meg.
Vágólapra másolva!

„Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit keresztfára feszítve megöltetek. Isten jobbjára emelte, fejedelemmé és Megváltóvá, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, és a Szentlélek is, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki."
(Apostolok Cselekedetei 5,30–32).

Tanításai leginkább szájhagyomány útján terjedtek

János megkereszteli Jézust a Jordán folyó vizében Forrás: History.com

Jézus életének eseményeivel, illetve a bibliai ábrázolásával kapcsolatban a mai napig felvetődnek vitás kérdések.

Történetét mind a négy evangélium elbeszéli, amiből három – Máté, Márk, és Lukács szentírása – nagyon hasonlóan számol be Jézus életéről, Lukácsról pedig azt is tudjuk, hogy felkereste a még élő szemtanúkat.

A négy evangélista közül Lukács ír legrészletesebben Jézus megszületéséről Forrás: Wikimedia Commons

Mások is nagy gonddal gyűjtötték a visszaemlékezéseket.

Jézus tanításai emellett szájhagyomány útján is terjedtek, mivel a legnagyobb részt írástudatlan követői – többek között halászok, földművesek és pásztorok – szemtanúként adták tovább a róla szóló történeteket, amiket később már jó eséllyel vetettek papírra.

Arámiul beszélt, de tudott héberül is

Miután azt, hogy Jézus valós történelmi személyiség volt, a tudós társadalom zöme elfogadja, azt is kutatták, hogy hol, milyen körülmények között élt, és hogy milyen nyelven szólt a tanítványaihoz, illetve az emberekhez a mindennapok során. Jézus Krisztus anyanyelvéről néhány évvel ezelőtt az Izraelbe látogató Ferenc pápa és vendéglátója, Benjamin Netanjahu miniszterelnök is érdekes párbeszédet folytatott.

Héber (balra) és arámi (jobbra) nyelven írt Biblia Forrás: Wikimedia Commons/Bodleian Library

– állította 2014-ben Benjamin Netanjahu a Ferenc pápának tolmácsoló fordítónak, a judaizmus és a kereszténység között fennálló szoros kapcsolatra utalva a jeruzsálemi találkozón.

Az egyházfő azonban azonnal kijavította, hogy „arámiul", arra az ősi szemita nyelvre hivatkozva, amely napjainkra már kihalt ugyan, de amelyet még a 11. század végén is az arámi népcsoport jól beszélt.

Ferenc pápa eszmecseréjére az izraeli kormányfővel sokan felkapták a fejüket Forrás: Origo

A kormányfő, akinek az édesapja elismert nyelvészprofesszor volt, módosított a korábbi kijelentésén és hozzátette, hogy

bár „arámiul beszélt, de tudott héberül is".

Ráadásul az arámi nyelv egy változatát még ma is beszélik az iraki és szíriai kaldeus keresztény közösségek. Tehát hamar kiderült, hogy ebben a vitában a miniszterelnöknek és a pápának is igaza volt.

Több nyelvet is beszélhetett

A legtöbb vallástudós és történész egyetért Ferenc pápával abban, hogy a történelmi Jézus elsősorban az arámi nyelv galileai dialektusát beszélte.

A hetedik századig az arámi nyelv igen elterjedt volt a kereskedelem, az ellenséges támadások és a hódítások révén. Kis törzsi nyelvekből előbb az Asszír és a Perzsa Birodalom diplomáciai nyelve, majd ezzel párhuzamosan Irántól Egyiptomig az egész Közel-Kelet és a Mediterráneum lingua francája, azaz közvetítőnyelve lett.

Jézus a szeretet erejéről, és a mindenki lelkében ott lakozó Isten országáról beszélt a követőinek Forrás: Wikimedia Commons

– írta húsvéti cikkében a History tudományos online portál. – Ám a héber is ugyanabból a nyelvi családból származik, mint a kihalás szélén álló arámi, ami Jézus korában szintén általános használatban volt.

Jézus legszívesebben arámi nyelven szólt a tanítványaihoz Forrás: Pinterest

A mai latinhoz hasonlóan a héber volt a választott nyelv a vallástudósok és a szentírások számára, beleértve a Bibliát is, bár az Ószövetség némelyik fejezete arab nyelven íródott. A hétköznapi nyelvként az emberek leginkább az arámit beszélték,

a hébert pedig az írástudók használták.

Jézus tehát valószínűleg valamilyen szinten beszélt héberül és jól megértette azt, bár a mindennapi életében inkább arámi nyelven szólt a tanítványaihoz.

Arámi nyelven szólalt meg a keresztfán

Jézus idejében az arámi és héber mellett a görög és a latin is elterjedt nyelvnek számított a Közel-Keleten azután, hogy Nagy Sándor meghódította Mezopotámiát és a Perzsa Birodalom területeit, amelyek később - részben - a Római Birodalom fennhatósága alá kerültek.

Júdea az 1. században a Római Birodalom fennhatósága alá került Forrás: YouTube

Júdea az 1. századtól a római impériumhoz tartozott ahol a művelt rétegek között elterjedt volt a görög nyelv, a jogi és a diplomáciai ügyekben pedig latinul értekeztek.

Görög és arámi felirat a 3. századból Forrás: Wikimedia Commons/Wikimedia Foundation

– mutatott rá Jonathan Katz, az Oxfordi Egyetem klasszika-filológus oktatója. – A görög számított ugyanis az általános nyelvnek, de valószínűleg nem beszélhette teljesen tisztán.

Hozzátette: Jézus határozottan nem lehetett jártas az arab nyelvben, amely csak az első század után érkezett Palesztinába.

Mindezekből tisztán látszik, hogy Jézus Krisztus a leggyakrabban az arámi nyelven szólalt meg, de emellett három vagy négy más, különböző nyelvet is ismert.

Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye) Forrás: Wikimedia Commons

A keresztfán a hét utolsó mondatából az első arámi nyelven, így szólt: „Éli, éli, lamá szabaktáni?", tehát „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?". A nyelvészek egyöntetű véleménye szerint a több nyelven beszélő emberek álmukban, illetve ha számolnak, imádkoznak vagy súlyos betegségen esnek át, mindig az anyanyelvükön szólalnak meg.