Húsvét üzenete Krisztus feltámadása mellett: a remény, a szebb jövőben való hit - mondta Hajagos Csaba történész az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Mint mondta, a szent három nap liturgiája után elérkezett a húsvét, amelyet a 3. századtól ünnepelnek.
A műsorba Kecskemétről bejelentkező történész a húsvéti hagyományokról szólva elmondta, Bács-Kiskun megyében a szombati feltámadási körmenet után az emberek hazavitték magukkal a megszentelt étkeket, a húst, a kenyeret, kalácsot, és ezeket az úgynevezett szentelményeket megőrizték húsvét után is, az istállót, a földet meghintve ezekkel reményt és áldást vártak.Emellett a lovas kocsis locsolkodást emelte ki a megyei népszokások közül. A locsolkodás hagyományával kapcsolatban azt mondta, abban egyértelműen megjelenik a kelésektől való mentesség iránti vágy. 

Krisztus legismertebb állati jelképe a bárány, az Agnus Dei. Keresztelő Szent János nevezi így Jézust utalva arra, hogy mint előképe, a húsvéti bárány, Krisztus is vérével fogja megmenteni azokat, akik hisznek benne. De Krisztusnak a hal is jelképe, mert a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűi a hal szót adják ki.Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20170417-ogerman-eredete-lehet-a-husveti-nyulnak.html

A történész szólt a bárányról mint első szentelményről is, és kifejtette, "Isten saját fiát adta értünk, ennek felelevenítése a bárány tisztelete a húsvét kapcsán".

(Forrás: MTI)