Furcsa, kőből készült gömböket azonosítottak a régészek. A gondosan megformázott alakzatok körülbelül kétmillió évesek, ám a régészek elképzelni sem tudták, hogy mire használhatták őket. A PLOS One tudományos folyóiratban publikált tanulmány azonban most választ adhat a különös leletek rejtélyére.

Csontokat törhettek fel velük

Évtizedek óta vizsgálják a régészek a világ legrégebbi régészeti lelőhelyein, Afrikában, Európában és Ázsiában felbukkant rejtélyes tárgyakat, amelyek leginkább ősi kőgolyókra hasonlítanak.

Vizsgálatunk első ízben szolgáltatott bizonyítékot ezeknek a rejtélyes alakú, szabályos kőgömböknek a feltételezett funkciójáról, amelyeket az emberek közel 2 millió éve formáltak meg – mondta Elsa Assaf, az izraeli Tel Avivi Egyetem Régészeti és Ókori Régió Tanszékének posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak. – A hajdan itt élők eszközként használhatták őket: a kövek segítségével csontokat törtek fel, hogy hozzáférjenek a tápláló velőhöz.

Évtizedek óta vizsgálják a rejtélyes tárgyakatForrás: Isabella Caricola; Assaf E. et al. PLOS One

Assaf és csapata összesen 30 darab kőgömböt vizsgált, amiket az izraeli Tel-Avivhoz közeli Kveszem-barlangban tártak fel, ahol 400-200 ezer éve éltek korai emberek.

Ekkorra a legtöbb területről már eltűntek a hasonló, rejtélyes kőtárgyak.

A leletek ráadásul más kőzetekből, tehát nem mészkőből vagy dolomitból is készültek, mint a barlang többi kőeszköze. A tudósok szerint „ezek a kőgolyók nagyon régi technológiát tükröznek".

Velőt nyertek ki a segítségével

A kőgolyók rejtélyének megoldása érdekében Emanuela Cristiani, a római Sapienza Egyetem régészének kutatója és kollégái mikroszkopikus módszerekkel tanulmányozták a tárgyakat. A kopási, sérülési nyomok és a golyókon felfedezett szerves maradványok azt jelezték számukra, hogy a köveket „a barlang lakosai állati csontok feltörésére és a velő kinyerésére használhatták". A kutatók ezután elvégeztek még egy kísérletet és ezúttal a leletekről készült másolatok segítségével törtek fel csontokat. Megállapításaik alátámasztották a mikroszkópos elemzések eredményeit.

Összesen 30 titokzatos kőgömböt vizsgáltak a kutatókForrás: Isabella Caricola; Assaf E. et al. PLOS One

Ezeket az eszközöket kényelmesen meg tudták fogni, nem hajlottak el könnyen és ismételten használhatóak voltak – mutatott rá Assaf. – Segítségével a barlangban élők képesek voltak a csontokat „tisztán megbontani", és viszonylag könnyen kinyerhették a csontvelőt is.

Hozzátette: a legtöbb ősi kőgolyót fényes réteg borította, de némelyik különbözött a barlangban talált többi eszköztől. Ez arra utalhat, hogy talán más területekről hozták ide.

Ebből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a korabelieknek igen fontosak lehettek ezek a misztikus kőgömbök.