Teljesen nyoma veszett egy korábban felfedezett Naprendszeren túli bolygónak. A kutatók most kiderítették, mi lehetett ennek az oka: az égitest sosem létezett. A Hubble új mérése alapján a tőlünk 25 fényévre található Fomalhaut b valójában két jeges aszteroida kozmikus karamboljának produktuma.

"A Fomalhaut-rendszer tökéletes tesztlaboratóriuma minden olyan elképzelésnek, ami az exobolygók és a csillagrendszerek születését boncolgatja" – írta a kiadott közleményben George Rieke, az Arizonai Egyetem kutatója, aki szerint bár voltak bizonyítékok hasonló ütközésekre más rendszerek esetében is, ilyen erejűt korábban egyetlen kutató sem figyelt meg. "Ez tökéletes tervrajza annak, hogyan pusztítják el az égitestek egymást" – mondta Rieke.

Egy bolygó, ami sohasem létezett

A korábban planétának gondolt Fomalhaut b felfedezését még 2008-ban jelentették be, és már a kezdetek kezdetén több furcsaság felmerült az égitesttel kapcsolatban. Míg az objektum a látható tartományában nagyon fényes volt, infravörös hullámhosszakon egyáltalán nem volt megfigyelhető. Kezdetben azt feltételezték, hogy a bolygót egyfajta porburok, vagy porgyűrű veheti körül, ezért tűnik szokatlanul fényesnek. Emellett a képződmény nem elliptikus pályán mozgott, mint a többi bolygó.

Megvizsgáltuk a Hubble összes archív felvételét, köztük a közelmúltban készítetteket is, és a feltárt jellegzetességek alapján arra jutottunk, hogy ez a bolygónagyságú objektum tulajdonképpen sohasem létezett" – mondta Gáspár András, az Arizonai Egyetem csillagásza.

A felvételek fokozatos halványulást mutattak, majd 2014-ben a bolygószerű képződmény teljesen eltűnt a Hubble képeiről. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Fomalhaut b viselkedése alapján nem lehet valódi bolygó" – magyarázta Gáspár.

Forrás: ESA/NASA, M. Kornmesser

200 000 évente történik hasonló esemény

A szakértők kiderítették, hogy az űrtávcső által megfigyelt képződmény két nagyobb égitest ütközéséből felszabaduló porfelhő volt. Az adatok alapján a karambol nem sokkal a legelső 2004-es megfigyelés előtt történhetett. Mára az emberi hajszálnál ötvenszer kisebb átmérőjű porszemcsékből álló, a Föld pályájához hasonló méretűvé tágult felhő annyira halvánnyá vált, hogy a Hubble képtelen érzékelni.

Az is meglepte a kutatókat, hogy a legújabb pályaszámítások szerint az objektum nem ellipszis alakú pályán, hanem úgynevezett szökési vagy hiperbolikus pályán mozog. Pontosan ez várható egy nemrégen keletkező masszív porfelhőtől, amire csillaga jelentős erőhatást gyakorol" – mondta Gáspár, aki szerint modelljük természetes módon tudja magyarázni a rendszer összes megfigyelt paraméterét: tágulásának ütemét, elhalványulását, és pályáját.

Mivel a Fomalhaut b egy porból és jégből álló törmelékgyűrűben van, az ütköző égitestek felépítése leginkább a Kuiper-övben található objektumokéra emlékeztet. A megsemmisült égitestek átmérője a becslések szerint 200 kilométer volt. A kutatók számításai arra utalnak, hogy ilyen méretű kozmikus katasztrófa 200 000 évente történik a Fomalhaut-rendszerben.

Az eredmények a PNAS folyóiratban jelentek meg.

(Hubble Space Telescope)