Egy apró rovarfajjal hatékonyan csökkenteni lehetne a levegőben szálló parlagfű-pollenek mennyiségét, enyhítve ezzel milliók allergiáján – állítja egy új kutatás.

A szénanátha a szervezet túlzott immunválasza a különféle növények pollenjeire. Közülük a legrosszabb az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), aminek virágporára csak Európán belül legkevesebb 13,5 millió ember allergiás. Az eredetileg Amerikából származó növény mára a világ 30 országába eljutott, és a klímaváltozás vélhetően segíteni fogja terjedését.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint ugyanakkor van eszköz a védekezésre: a parlagfű-olajosbogarat (Ophraella communa) egyfajta "biológiai fegyverként" be lehetne vetni a parlagfű ellen, alaposan visszaszorítva ezáltal a sokakat bosszantó növényt.

Hogy a rovar jótékony hatását alaposabban górcső alá vegyék, a kutatók először modellezték, mekkora volt a parlagfű-pollenkoncentráció Európában a rovar elterjedése előtt, a 2004 és 2012 közötti időszakban, majd az így kapott eredményeket összevetették a délkelet-franciaországi régióból származó egészségügyi adatokkal. Ebből meg tudták mondani, összesen mennyi embert érinthet a parlagfű-allergia és hány szénanáthában szenvedőnek jelentene enyhülést a gyomnövény eltűnése. Végül ezeknek az adatoknak az ismeretében megvizsgálták, a parlagfű-olajosbogár populációi mennyire csökkenthetik a pollenszintet.

A számítások alapján amennyiben a rovar Európa újabb területein elszaporodna, az több mint 2 millió ember szénanátháját enyhítené, és éves szinten 6,4 milliárd eurónyi megtakarítást jelentene az egészségügynek.

Forrás: Professor Heinz Müller-Schärer

"Tanulmányunk bizonyítja, hogy eddig alaposan alábecsültük a parlagfű egészségügyi és gazdasági hatásait, de az Ophraella communa biológiai védekezésben való felhasználása Európa számos részén mérsékelheti a károkat "- írta a kiadott közleményben dr. Urs Schaffner, a tanulmány vezető szerzője.

Kérdéses ugyanakkor, hogy ha a rovarfajt Európa újabb országaiba telepítjük, nem okozunk-e még nagyobb károkat vele – például azzal, hogy az ízeltlábúak esetleg a hasznos növényeket is elkezdik pusztítani. A kutatók szerint ugyanakkor a kockázat elhanyagolható.

"Eleinte mi sem tudtuk megmondani egyértelműen, hogy a parlagfű-olajosbogár hasznos vagy káros lehet. A laboratóriumi vizsgálatok szerint nem lehetett kizárni, hogy a rovar a napraforgókat is károsíthatja. A Kínában, illetve Európában lefolytatott terepi kutatások ugyanakkor nem támasztották alá a félelmet" – mondta Heinz Müller-Schärer professzor, a svájci Fribourgi Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a publikáció elkészítésében.