Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

2020.05.05. 09:50

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új koronavírus egyáltalán nem olyan, mint a pestis.

A lakosság hatvan százaléka is odaveszhetett

A fekete halálnak nevezett pestisjárvány 1346-tól 1353-ig terjedt és pusztított Európában. A félelmetes névvel azonban csak évszázadokkal később illették a tudósok, ami meglehet, hogy egy félrefordítás eredménye, hiszen a latin „atra" szó épp úgy jelölheti a „szörnyű", mint a „fekete" szavakat.

A korabeli krónikák és levelezések azonban hűen leírják a járvány nyomában járó pusztítást, bizonytalanságot és kérdéseket.

Francesco Petrarca, az egyik legnevesebb itáliai prehumanista költő a megbetegedés tapasztalatait illetően még azt is felvetette, hogy az utókor talán el sem fogja hinni azt, ami történt.

Idősb Pieter Brueghel A halál diadala című festménye a pestis tombolásárólForrás: Wikimedia /Mueso del Prado

Ó, boldog utókor, aki nem fog megtapasztalni ilyen mélységes bánatot, és mesének fogja tekinteni bizonyságunkat"– írta Petrarca, hozzátéve, hogy a firenzei lakosok csak annyit tudtak tenni, hogy minden reggel eltemették a holttesteket az előző éjszaka ásott gödrökbe, gyakran egymás tetejére.

Petrarcát személyesen is megérintette a pestis: a szerelme a járvány miatt halt megForrás: Wikimedia Commons/http://kinkanon.blogspot.com/2007/10/petrarch.html

A rendkívüli helyzetben Firenze lakosságának 60 százaléka halt meg pestisben alig néhány hónap alatt, és valószínűleg ugyanezt az arányt tapasztalták más európai településeken is.

A pestis a középkori és a kora újkori Európa egyik leggyakoribb és legfélelmetesebb, járványszerűen jelentkező betegsége volt, amely többször is végigsöpört az egész kontinensen.

Ma már könnyen kezelhető

A leginkább elterjedt  megközelítésben a fekete halál a bubópestis-járvány pusztítása volt, amelyet a Yersinia pestis baktérium okozott. A kórokozónak főleg azok a rágcsálók voltak a köztes gazdái, amelyek nagy számban éltek a korabeli vásorokban. Egy-egy ilyen területet a mai tudomány „pestisfókusznak" vagy „pestis-tartálynak" hív.  A kórokozót csak 1894-ben azonosította be Alexandre Yersin svájci–francia orvos, és még ugyanebben az évben sikerült izolálnia Kitaszato Sibaszaburo japán bakteriológusnak is.

A halálos kórt okozó Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képeForrás: Wikimedia Commons

A kutatók rájöttek, hogy a Yersinia pestis főként a patkányok bolháiban tenyészik, ami elváltozást idéz elő a belekben, és amikor a rovar visszaöklendezi a kiszívott vért a sebbe, akkor fertőzi meg a gazdaállatot.

Általában tíz-tizennégy napig tart, amíg a pestis elpusztítja egy adott patkánypopuláció nagy részét, megnehezítve a bolhák számára az új gazdaállatokra való átköltözést – írja a History Today tudományos történelmi portál. – Három napos "böjt" után azonban az éhes patkánybolhák elkezdenek az embereken élősködni.

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcbanForrás: Origo

A csípés helyéről a fertőzés a nyirokcsomókba vezet; a bubópestis során ezek fájdalmasan megdagadnak – innen jön a névadó bubó –, amelyek elsősorban a lágyékon, a hónaljban és a nyakon jelennek meg. A fertőzés a megbetegedések előtt még három-öt napig lappang, mielőtt a rá jellemző tünetek (láz, hasmenés, hányás, vérzés, fekete foltok) megjelennének.

A pestis terjedési mintázatait próbálták megérteni

A pestist tehát a legelterjedtebb nézet szerint a patkányok terjesztették, és az a legáltalánosabb  vélekedés, hogy ezeket az állatokat tehetjük felelőssé az egész Európát végigpusztító 14. századi járványért.

A rágcsálók ezért számos filmben és tudományos kutatásban kaptak főszerepet úgy mint a kontinensek között ingázó hajók rakterében megbújó és a fertőzést hordozó állatok.

Patkányok - a higiénia hiánya gyakran vezetett a történelemben megbetegedésekhezForrás: Pinterest

Egy, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (Proceedings of the National Academy of Sciences) tudományos folyóiratában közzétett tanulmány szerint azonban talán mégsem süthetjük rájuk egyértelműen a „bűnös" bélyeget. A kutatók ezúttal a középkori fekete halál gócpontjait és terjedését szimulálták különböző európai városokban, hogy jobban meg tudják érteni a pestis terjedési mintázatait.

Az 1347-es nagy járvány elsősorban Dél-Európában, Franciaországban és Angliában szedett különösen sok áldozatotForrás: Wikimedia Commons

Szimulációikban a fertőzés három lehetséges modelljét vizsgálták: egyrészt ha a patkányok által terjed, másrészt a levegőben terjedő kórokozók mintázatait, harmadrészt pedig azokat a potenciálisan fertőző bolhák és kullancsok mozgását, amelyeket az emberek vittek magukkal a testükön és a ruházatukon. Az eredményeket látva a szakemberek igencsak meglepődtek.

Talán mégsem a falánk rágcsáló volt a főbűnös

A vizsgált városokban azok a bolhák és kullancsok terjesztették leginkább a fertőzést, amelyek az emberek ruházatán vagy testén telepedtek meg. A szimulációk végén ez a mintázat bizonyult a legpontosabb modellnek a pestis gyors terjedésének magyarázatára.

A pestis a 17. században újra felbukkant LondonbanForrás: Wellcome Library, London

A pestis túl gyorsan terjedt ahhoz a középkorban, hogy csak és kizárólag a patkányok legyenek a hordozói – mondta Nils Stenseth, az Oslo Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője a History történelmi online portálnak. – Ezért tartjuk valószerűtlennek, hogy a falánk rágcsáló terjesztette volna el az egész kontinensen; sokkal inkább életszerű, hogy a kórokozó emberről emberre terjedt, és ezzel okozta emberek millióinak a halálát.

Az azonban mind a mai napig nem egyértelmű, hogy honnan származik az a hiedelem, miszerint a patkányok terjesztik a pestises megbetegedést.

A fekete terület a bolha pestissel fertőződött részeForrás: Wikimedia Commons/Centers for Disease Control and Prevention

A tanulmány szerint ugyanis „kevés történelmi és régészeti bizonyítékot találhatunk egy ilyen állítás alátámasztásához".

A Yersina pestis baktérium által okozott betegség 1894-ig gyógyíthatatlan volt, ma már azonban antibiotikumokkal jól kezelhető. Az új koronavírus miatt kialakult jelenlegi járványügyi helyzet azonban természetesen össze sem hasonlítható a középkorival az orvostudomány magas fejlettsége miatt.