Három év elteltével ismét óriási tengeri emlőst sikerült lencsevégre kapnia egy halászhajó legénységének az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán.

Megdöbbentek a halászok, hogy mi bukkant fel a hajójuk mellett

Ritka látványban volt része annak a horvát halászhajó legénységének, akik a közép-dalmáciai Brač és Hvar között fekvő Šolta-sziget közelében eresztették mélybe a hálóikat. A hajó mellett ugyanis egy megtermett közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) bukkant fel váratlanul.

Barázdásbálna a felszínen, közvetlen közelről (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons/ NOAA/Annie Douglas

A legénység egyik tagja ,Eko Peljesac az alábbi videón meg is örökített a hatalmas állatot.

A felvétel alapján a szakértők megállapították, hogy egy, a Földközi-tengerben is honos plankton-szűrögető életmódot folytató és a barázdásbálnák (Balaenopteriidae) családjába tartozó sziláscet egy példányát sikerült megpillantaniuk a szerencsés halászoknak.

Az Adriai-tenger leggyakoribb cetfaja a palackorrú delfin (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons/http://mediaarchive.ksc.nasa.gov/detail.cfm?mediaid=21807

Az Adriai-tengerben viszonylag gyakorinak számító palackorrú delfineken (Tursiops truncatus) kívül az ezeknél nagyobb testű cetek igen ritka vendégnek számítanak a horvát partvidéken.

Ez a földkerekség második leghatalmasabb állata

Az április 19-én történt észlelés amiatt is különlegesnek számít, mert a megfigyelt cetfaj, a közönséges barázdásbálna a maga maximális 27 méteres testhosszával a kékbálna (Balaenoptera musculus) után a világtenger illetve a földkerekség második legnagyobb állata.

A kékbálna számít a Föld leghatalmasabb állatának. Fennmaradt állományát 2500 egyedre becsülikForrás: wikimedia.org

A barázdásbálnát a tengerek agaraként is emlegetik, mivel karcsú és rendkívül áramvonalas testformájának köszönhetően

más sziláscetekkel összehasonlítva igen nagy sebességgel képes úszni.

Táplálékukat rajhalak, kalmárok, és kisebb pelágikus (nyílt tengeri) rákok alkotják.

A közönséges barázdásbalna egyik alfaja honos a Földközi-tengerben isForrás: Wikimedia Commons/Aqqa Rosing-Asvid

A barázdásbálnáknak egy kisebb rezidens populációja előfordul a Földközi-tengerben is,

amelynek egyedei rendszertanilag az atlanti eredetű Balaenoptera physalus physalus alfajhoz tartoznak. A mediterrán barázdásbálnák leggyakrabban a Ligur-tenger vizein bukkannak fel, viszont a Földközi-tenger keleti területéről, az úgynevezett levantei nagymedencéből hiányoznak.

Óriások az Adrián

Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán az elmúlt évtizedben több alkalommal is sikerült megfigyelni ezt a nagytestű bálnafajt, legutóbb három éve, a Splithez közeli Vis-sziget partjainál.

Az Adriai-tenger műholdas felvételen. A tengert időnként óriáscetek is meglátogatjákForrás: NASA/ESA

De időnként más óriáscetek is meglátogatják az Adriát, négy éve az Isztriai-félsziget népszerű üdülővárosa, Rovinj előtt bukkant fel két nagy ámbráscet ( Physeter macrocephalus ) egészen közel az óváros partjához.

A közel múltban nagy ámbráscetek bukkantak fel a népszerű isztriai nyaralóváros, Rovinj előtt (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons/Gabriel Barathieu

Horvátországban az összes cetfaj szigorú védelem alatt áll.

Az adriai palackorrú delfinek legnagyobb rezidens csoportja a Losinj- szigetcsoporthoz tartozó Ilovik vizein él, amely tengerbiológusok becslése szerint 120-140 egyedből áll.

Palackorrú delfin ( a kép illusztráció)Forrás: AFP

A szintén népszerű horvátországi üdülővárosnak számító Mali Losinj közelében a kirándulók illetve a nyaralók gyakran meg is pillanthatják az itt élő palackorrú delfinek rajait.

Az Adriai-tenger  horvát partvidékeForrás: Elter Tamás

Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán élő delfineket a Veli Losinjban működő tengerkutatási intézet, illetve a Spliti Oceanográfiai és Halászati intézet szaktudósai tanulmányozzák, akik rendszeresen monitorozzák az Adriai-tenger horvátországi partvidékén felbukkanó ceteket.

(Forrás: Croatia Week, Origo)