A jégkorszakot is túlélte a Mecsekben nyíló, különleges virág

bánáti babarózsa
Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték a bánáti bazsarózsát
Vágólapra másolva!
Szirmot bontott a világ legritkább bazsarózsája a Mecsekben, amely Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 forint. A növény legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, és minden bizonnyal ennek köszönhetően illetik a mecseki bazsarózsa névvel is. 
Vágólapra másolva!

Virágzik a Kelet-Mecsek híressége a megnyíló, a napfényes erdőrészeket kedvelő, fokozottan védett, féltett vadvirág, a bánáti babarózsa (Paeonia banatica).

Botanikai kutatások szerint a világ egyik legritkább babarózsája a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glaciális szakaszait is.

A virág kárpát-medencei bennszülött (endemikus) faj, előzetes becslések szerint a Keleti-Mecsekben él a világállomány 90 százaléka.

Virágzó bánáti bazsarózsa Hosszúhetény közelében: a fokozottan védett növény eszmei értéke 250 ezer forint Forrás: MTI/Sóki Tamás

– mutatott rá kérdésünkre a Duna-Dráva Nemzeti Park. – Közben a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva átalakult, azaz bennszülött fajjá vált.

A bánáti bazsarózsa több helyen is a kipusztulás szélére jutott. A horvátországi Fruška Gorában az elmúlt évtizedekben halt ki, s a Delibláti-homokvidéken élő kisszámú populáció is a kihalás szélén áll.

A bánáti bazsarózsát a kiemelt védelmet igénylő fajok között tartják nyilván Forrás: MTI/Sóki Tamás

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Hazánkban csak a Keleti-Mecsekben él, populációi életerősek, és egyedei szaporodásra képesek; elsősorban déli lejtőkön, olykor hegygerinceken fordul elő. Ebből melegkedvelő jellegére lehet következtetni.

Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték a bánáti bazsarózsát Forrás: MTI/Sóki Tamás

A bánáti bazsarózsa kárpát-medencei faj. Előfordulási adatai Romániából (Bihar-hegység, Temes és az Alduna vidéke), Szerbiából (Deliblát-homokvidék), Horvátországból (Fruška Gora) és Magyarországról (Mecsek) ismertek.