Ez volt a történelem harmadik legnagyobb hajókatasztrófája

2020.04.29. 10:09

Az Orosz Földrajzi Társaság bejelentése szerint 79 évvel a hullámsírba merülése után sikerült felfedezni az Armenyija szovjet kórházhajó roncsát a Krím-félsziget térségében, több mint 1500 méteres mélységben. Az Armenyija pusztulása nem csak a második világháború, hanem a hajózástörténet egyik legtöbb áldozattal járó súlyos katasztrófája volt.

Káosz uralta a Krím vidékét 1941 őszén

Miután a náci Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a Gerd von Rundstedt vezértábornagy parancsnoksága alatt álló Dél Hadseregcsoport benyomult Ukrajna területére, azzal a céllal, hogy az offenzívát a donyecki iparvidék és a Kaukázus irányába fejlessze tovább.

Gerd von Rundstedt vezértábornagy ( a kép jobb szélén) Erwin Rommel társaságában. Von Rundstedt 1941-ben a Dél Hadseregcsoport parancsnoka voltForrás: Bundesarchiv/Jesse

Azt követően, hogy a Wehrmacht alakulatai szeptember 17-én elfoglalták Kijevet, a német alakulatok szeptember 27-én megkezdték a Krím-félsziget elleni összehangolt hadműveletet.

Az 1941 júniusában a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadműveletben német haderő "öklét" a gépesített és páncélosalakulatok alkottákForrás: Bundesarchiv/Faupel

Erich von Manstein vezérezredes 11. német hadseregének

súlyos harcok árán sikerült megsemmisítenie a területet védő szovjet 51. hadsereget,

majd a Wehrmacht magasabb egységei betörtek a Krím-félszigetre, amit Szevasztopol hadikikötője valamint Kercs kivételével gyorsan meg is szálltak.

Erich von Manstein (a képen középen) 11. hadserege 1941 őszén betört a Krím-félszigetreForrás: Bundesarchiv/Koch

A német előretörés miatt a moszkvai főparancsnokság, a Sztavka elrendelte a részleges evakuálást.

Ebben a kiürítési műveletben vett részt a háború kitörése után a szovjet flottába besorozott utasszállító, a kórházhajóvá átalakított Armenyija is.

Tumultuózus jelenetek kísérték a behajózást

A közepes méretű Armenyiját , mint az Adzharia-osztály egységét a leningrádi Balti Hajóépítő Gyárban bocsátották vízre, 1928-ban. A 4 727 tonna vízkiszorítású, 112 méter hosszú és 15,5 méter széles dízel hajtású hajó három osztályán eredetileg 550 utast, a raktereiben pedig 1000 tonna árut tudott szállítani.

Sztálin, mint a moszkvai főparancsnokság, a Sztavka feje, hozzájárult a részleges evakuáláshozForrás: Wikimedia Commons/Ria/Novosti

Az Armenyija a háború előtti években a Fekete-tengeren szolgált, elsősorban Ogyessza, Jalta és Batumi között teljesített utasforgalmi járatokat. 1941. november elején a hajó személyzete arra kapott utasítást, hogy vegyen részt a német bekerítéssel fenyegetett krími területek kiürítésében.

Ekkor a hajó mindkét oldalára egy-egy hatalmas vörös keresztet festettek fel,

hogy – a nemzetközi hadijog alapján – védve legyen az ellenséges támadásoktól.

Az Adzharia-osztály egysége, az Armenyija dízelmotoros utasszállító, a Fekete-tengeren bonyolított le utasforgalmatForrás: Wikimedia Commons/Soviet Government

1941. november 6-án a szevasztopoli kikötőben horgonyzó Armenyiját megrohanták a menekülők.

A kapott utasítás szerint a kapitány igyekezett annyi utast a fedélzetére venni, amennyit csak elbírt a hajó.

(Ennek tudható be, hogy az Armenyija fedélzetén legalább nyolcezer ember zsúfolódott össze, bár egyes források szerint a menekültek száma összességében a 9-10 ezer főt is elérhette. )

Az Armenyija a leningrádi (ma Szentpétervár) Balti Hajóépítő Gyár sólyájánForrás: Kruzinik.ru

Az Armenyija november 6-án felszedte a horgonyt, és  Jaltába hajózott, ahol a hajó parancsnoka, Vlagyimir Palusevszkij kapitány

újabb menekülőket vett fel a már ekkor is túlzsúfolt hajó fedélzetére.

A behajózást káosz, és tumultuózus jelenetek kísérték, ami miatt Jaltában már nem is regisztrálták a fedélzetre felengedett embereket. A z Armenyija célállomása Tuapsze lett volna.

Az idges kapitány a sötétség leple alatt akart kihajózni 

Az ideges Palusevszkij kapitány alig várta, hogy végre kifuthasson a nyílt tengerre túlzsúfolt hajójával. Eredetileg azt tervezte, hogy este szedi fel a horgonyt, és az éjszakai sötétség leple alatt hagyja el a kikötőt.

A kikötői kapitányság útján viszont azt a felsőbb parancsot kapta, hogy várja meg a kirendelt kíséretet, és csak azokkal együtt hagyja el a kikötőt.

Az Armenyija mindkét oldalára egy-egy nagy vörös keresztet festettek felForrás: YouTube

Emiatt az Armenyija a kapitány eredeti szándékával szemben csak reggel hétkor tudott kihajózni a jaltai kikötőből.

Az Armenyiját a szovjet haditengerészet két naszádja kísérte, a hajó légi fedezetét pedig kettő repülőgép biztosította.

A szevasztopoli hadikikötő az ostrom idején, 1942 július elejénForrás: Bundesarchiv/O.Ang

A Szovjetunió ellen hadat viselő tengelyhatalmi erők (Németország, Olaszország és Románia) csak igen kisszámú és jellemzően könnyű hajóegységet állomásoztattak a birtokukban lévő fekete-tengeri kikötőkben,

ezért a szovjet flotta fölénye lényegében töretlen maradt a Fekete-tengeren.

Viszont a Luftwaffe nyomasztó légi fölénnyel rendelkezett a térségben, ezért a német hadászati valamint taktikai bombázógépek roppant súlyos veszteségeket okoztak a szovjet kereskedelmi és hadiflottának.

A második világháború első felében a Junkers Ju-87 Stuka ((Sturzkampfflugzeug, azaz zuhanóbombázó) volt a német légierő legfontosabb taktikai bombázógépeForrás: WW2 in Color

Noha az Armenyija vörös kereszttel megjelölt kórházhajó volt,

de valójában nem felelt meg a semlegességi feltételeknek, mert könnyű légvédelmi lövegekkel szerelték fel,

ami miatt viszont felfegyverkezett hajónak, és a hadijog alapján legális katonai célpontnak számított.

Alig négy perc alatt nyelte el a hullámsír

A Krím-félszigetért vívott harcok idején a német légierő, a Luftwaffe folyamatosan bombázta a hadikikötőket, és rendszeresen támadta a nyílt tengeren operáló szovjet kereskedelmi és hadihajókat. November 7-én délelőtt 11 óra 30 perckor, amikor az Armenyija már 18 tengeri mérföldre (nagyjából 34 kilométerre) távolodott el a jaltai kikötőtől, az 1. német bombázóezred 28. századába tartozó, torpedókkal felszerelt Heinkel He-111 típusú kétmotoros közepes bombázója felfedezte a két naszád által kísért nagy hajót.

Heinkel He-111 típusú német közepes bombázók bevetésenForrás: Bundesarchiv/Martin

A Heinkel azonnal támadásba lendült, és alacsonyra ereszkedve kettő torpedót indított az Armenyij irányába.

Az egyik torpedót még sikerült kikerülnie a kétségbeesett kitérő manőverbe kezdett hajónak, a másik azonban hatalmas robbanást okozva becsapódott a hajótestbe. Az Armenyija a detonáció nyomán kettétört, és alig négy perccel a torpedó becsapódása után a menekültekkel túlzsúfolt hajót elnyelte a tenger.

Az egyik torpedó telibe találta az ArmenyijátForrás: Devian Art/ P. Okhapkin

A hiányos dokumentáció miatt mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy hányan estek áldozatául a szörnyű katasztrófának.

A legóvatosabb becslések szerint is legkevesebb hatezren vesztek oda

(négyszer többen, mint a Titanic tragédiájában), más források azonban minimum nyolcezerre teszik az Armenyija pusztulása áldozatainak számát. Ami tény, hogy a kísérőhajóknak mindössze csak nyolc túlélőt sikerült kimentenie a hideg vízből.

Az Armenyija elsüllyedésének helye térképenForrás: Wikimedia Commons

A katasztrófában a hajó fedélzetén szállított rengeteg sebesült katonán kívül sok civil menekült is odaveszett. Az Armenyija fedélzetén utazott többek között az Arktik úttörőtábor, valamint nagy számban családok, és evakuált civil tisztviselők is.

A megdőlve süllyedő Wilhelm Gustloff. Több mint 9000 ember veszett oda az óceánjáró katasztrófájábanForrás: WILHELM GUSTLOFF MUSEUM

Az Armenyija tragédiája,

az 1945 februárjában a Balti-tengeren elsüllyesztett Wilhelm Gustloff és Goya német óceánjárók után

– amelyek zömében szintén civil menekülteket evakuáltak Kelet-Poroszországból - a hajózástörténet harmadik legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófájának számít.

Ez a hajózástörténet harmadik legnagyobb katasztrófája

A második világháború utáni évtizedekben többször is megpróbálták felkutatni az Armenyija roncsát. 2017-ben az orosz védelmi minisztérium megbízta az Orosz Földrajzi Társaságot, hogy a legkorszerűbb technika segítségével kísérelje meg az Armenyija felkutatását. A társaság oceanográfiai kutatóhajója az elsüllyedés térségében 300 négyzetkilométer kiterjedésű területet fésült át.

A második világháború utáni évtizedekben sokáig eredménytelenül kutattak az Armenyija roncsa utánForrás: The Wreck Site/Jan Lettens

A tengeraljzatot szonárral és magnetométerrel vizsgálták, és még 2017-ben

erős mágneses anomáliát észleltek 1 500 méteres mélységben, ami nagytömegű vasra,

azaz egy méretes hajóroncsra utaló jel volt. Idén márciusban, azon a helyen, ahol a mágneses anomáliát detektálták, egy mélybe eresztett távirányítású RT-robotkamera segítségével sikerült megtalálni a roncsot.

Az RT-mélytengeri kutatórobot által 1500 méter mélyen készített felvétel az Armenyija hajóharangjárólForrás: Russian Geographic Society

A robotkamera által készített felvételek kétségtelenné tették, hogy a másfél kilométer mély hullámsírban az Armenyija roncsa nyugszik.

A közeli felvételek megerősítették, hogy a hajó pusztulását nem tengeralattjáró, hanem légitámadás okozta.

Az Armenyija roncsa több ezer áldozat tengeralatti nyughelyeForrás: Maritime Herald/La Vanguardia

Az Armenyija roncsa víz alatti temetőnek számít, ahol több ezer áldozat alussza örök álmát, a második világháború pusztításainak szomorú mememntójaként.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK