Először találtak hiteles bizonyítékot arra, hogy embert ölt egy meteorit – írja a Science Alert tudományos portál.

A balesetet bizonyító dokumentumokat a kutatók a Török Állami Levéltár archívumában találták meg. Eszerint 1888. augusztus 22-én, az iraki Szulejmánijja településen egy becsapódó meteorit egy embert megölt, egy másikat pedig súlyosan megsebesített. A túlélő soha nem épült fel, egy életre lebénult.

A Meteoritics & Planetary Science című csillagászati szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a most fellelt iratok az első hiteles bizonyítékai annak, hogy történt már meteorit-becsapódáshoz köthető haláleset.

Nagy valószínűséggel nem ez az egyetlen csillagászati objektum okozta halálos baleset a világon, számos érdekes és értékes dokumentum rejtőzhet még a levéltárakban, vélik a szakemberek.

Még a 2013-as cseljabinszki meteorrobbanásban sem halt meg senki, ráadásul a sérüléseket az objektum megsemmisülése keltette lökéshullámok okozták, nem az égből aláhulló törmelékdarabok.

 

Egy légkörben felrobbanó meteorForrás: NASA/Robert P. Moreno Jr

Kevés a megbízható beszámoló

A Föld nem egy áthatolhatatlan erődítmény, napi szinten űrsziklák milliói bombázzák bolygónkat, többségük nyomtalanul elég a légkörben. A NASA adatbázisa szerint 1988 óta 822 olyan nagyobb objektum semmisült meg az atmoszférában, amik törmelékdarabokat hagytak maguk után. A kutatók becslése alapján naponta akár 17 meteor is elérheti a felszínt.

A fentiek ismeretében azt hihetnénk, az elmúlt években-évtizedekben biztosan elfőrdulhatott már meteorithoz köthető haláleset, azonban a megbízható beszámolókat tartalmazó történelmi dokumentumok rendkívül ritkák. A Popular Astronomy című folyóirat 1951-ben megjelent publikációja szerint a gondot főként az okozza, hogy az esetleírásokat nem támasztják alá tárgyi bizonyítékok: nincs meteoritdarab, ami kétséget kizáróan a balesethez köthető, továbbá a szemtanúk, túlélők beszámolói is gyakran megkérdőjelezhetőek.

Habár az 1888-ban becsapódó meteorit egyik darabkáját megtalálták, a maradvány az idők során elveszett. A tudósok mégis úgy vélik, az oszmán hatóságok által készített jelentések teljesen hiteles dokumentumoknak tekinthetők.

Tűzgömb bukkant fel az égen

A balesetről szóló három jelentést csak a közelmúltban digitalizálták, és a korabeli török nyelv lefordítása sem volt egyszerű munka, ezért sem tudhattak sokan a dokumentumok létezéséről.

A kormánynak címzett levelek szerint 1888. augusztus 22-én, este 8 óra 30 perckor hatalmas tűzgömb tűnt fel az égbolton, amit nem sokkal később szabályszerű tűzeső követett, az izzó törmelékek 10 percen át záporoztak a helyi településre. A kozmikus bombázásban egy ember életét vesztette, egy másik pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy lebénult. A nagy erejű lökéshullám a közeli termőföldeken is komoly károkat okozott.

Az a levelekből nem derült ki, hogy a tűzgömb pontosan mekkora volt, milyen sebességgel közelített a felszín felé, és milyen magasságban semmisült meg. A kutatók a leírásból azt a következtetést vonták le, hogy a legnagyobb meteoritdarab a településtől délkeletre fekvő dombba csapódott.

"Mivel ezeket a dokumentumokat a helyi hatóságok jegyezték, hivatalos kormányzati forrásból származnak, és még a nagyvezír is aláírta őket, nincs okunk megkérdőjelezni a valóságtartalmukat" – írták a tanulmányt készítő szakértők, akik többek között most a szultán válaszlevelét keresik az archívumban.

A kutatók szerint a mostani eredmények rávilágítanak arra is, mennyire hézagos a tudásunk, és a nem angol nyelven írott történeti forrásokat idáig mennyire elhanyagoltuk.

Ezeknek a nehézségeknek a leküzdése csak a történészek, könyvtárosok és fordítók együttműködésével, interdiszciplináris módon valósítható meg" – summázták a publikáció szerzői.