400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

2020.05.03. 23:59

Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. 

"Nem irom pennával, "Fekete téntával, De szablyám élivel, Ellenség vérivel, Az én örök hiremet."

(Zrínyi Miklós)

A szigetvári hős vére az ereiben

Csáktornyán született horvát eredetű főnemesi családban, dédapja az 1566-ban Szigetvár védőjeként elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt.    

Elias Wiedemann: Zrínyi Miklós arcképe 1652-ből. „Sors bona, nihil aliud.” azaz "Jó szerencse, semmi más." Ez volt a végvári vitéz jelmondata, ez olvasható a Szigeti veszedelem 1651. évi kiadásának a címlapján, erről elmélkedik hadtudományi munkáiban.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(k%C3%B6lt%C5%91)#/media/F%C3%A1jl:Nicholas_Zrinski.jpg

Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. A családi birtokot megosztotta Péter öccsével (akit 1671-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt fejeztek le), ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta.

Pázmány Péter bíboros, a magyarországi ellenreformáció legnagyobb hatású alakja, Zrínyi Miklós nevelőjeForrás: Wikimedia Commons/(Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár

Ez egyben nyelvi elkülönülést is jelentett, Péter horvát nyelven verselt, ő fordította le horvátra a Zrínyiászt és ma is a horvát irodalom egyik nagyságaként tartják számon.  

A csáktornyai Zrínyi várkastély.Forrás: https://bagyinszki.eu/archives/1425

Zrínyi a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Jutalma tábornoki, horvát főkapitányi cím lett, 1648-tól horvát bán volt.

Életét a török kiűzésére, a magyar függetlenség ügyére tette fel

Csáktornyai  udvara politikai és társadalmi középponttá vált, a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett.

Fő célja a török kiűzése volt, de foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását.
I. Lipót király 1663-ban magyar főparancsnokká tette meg, Zrínyi a következő év elején vezette híres téli hadjáratát.

Kiváló hadvezér volt, aki megkeserítette a török megszállók életét (Egykorú, 17. századi rézmetszet)Forrás: Wikimedia Commons

Kihasználva, hogy a törökök télen nem szerettek mozogni, az akkori hadtudományra fittyet hányva 25 ezer katonájával messze az ellenséges területre behatolva

felégette az eszéki Dráva-hidat,

ezzel lelassítva a török következő évi felvonulását, majd áprilisban Kanizsa ostromához kezdett. Hiába magasztalták Európa-szerte, a bécsi udvar visszarendelte, júniusban a császári hadak passzivitása miatt a török területen épített Zrínyi-Újvár is elesett.

A vasvári béke felháborította Zrínyit és a nemeseket

Az 1664-es szentgotthárdi diadal utáni szégyenletes, inkább a törökre nézve előnyös békekötés után a csalódott, a fővezérségről is leváltott Zrínyi terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről, de a megvalósításra nem maradt ideje: 1664. november 18-án vadászat közben egy vadkan halálra sebezte.

I. Lipót német-római császár és magyar király  portréja 1688 körül.  Lipót császár hercegi rangra akarta emelni Zrínyit, aki ezt visszautasítottaForrás: Wikimedia Commons/Benjamin von Block

Az eseményeket a vadászaton jelen lévő Bethlen Miklós Önéletírásából ismerjük: a Csáktornya melletti kursaneci erdőben vadászó társaság estefelé haza indult, amikor egy Póka István nevű vadász azt mondta Zrínyinek: a közelben van még egy általa megsebzett vadkan, amit elejthetnének.

Zrínyi halálának korabeli ábrázolása. Zrínyi Miklós 1664. november 18-án Csáktornya mellett egy vadászaton vett résztForrás: commons.wikimedia.org

Zrínyi és néhány társa lóra pattant, majd egyikük nyargalva érkezett vissza, azt kiáltva: "hamar a hintót, oda van az úr".

A társaság már csak a vérző Zrínyit találta, aki nem sokkal később meghalt.

A balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt, a Zrínyivel tartók a tisztásra érve már csak azt látták, hogy Póka a fán kuporog, a vadkan pedig Zrínyit marcangolja.

Udvari cselszövést gyanítottak a baleset hátterében

Zrínyi még fölkelt és azt mondta: "rútul bánék velem a disznó", de a vérzést már nem tudták elállítani. A lábán egy seb volt (erről Bethlen nem írt), a nyakán három, az egyik minden izmot és eret elszakított.

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek. Miután édesapjuk Zrínyi György a harctéren dúló járványban életét vesztette és édesanyjuk Széchy Magdolna is meghalt, öccsével Péterrel II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) utasítására előbb arisztokrata gyámokhoz, majd Pázmány Péter esztergomi érsek pártfogásába kerültek.Forrás: Wikimedia Commons-Thaler Tamás

Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen.

Raimondo Montecuccoli császári hadvezér egykorú portréjaForrás: Wikimedia Commons

A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezért a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

Irodalmi munkássága a magyar barokk remeke

Zrínyi magát katonának tartotta, "mellékesen" született költeményei mégis a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez.

Ifj. Zrínyi Miklós horvát bán, költő-hadvezér, a sikeres 1664-es téli hadjárat parancsnokaForrás: Wikimedia Commons

Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amelynek nagy részét 1647-48 telén vetette papírra.

Szigetvár védőinek hősiességén keresztül az aktuális tennivalókra, a török kiűzésére lelkesít.

Művét mesteri szerkesztés, barokk stílus jellemzik, de akkoriban igen erőteljes nyelve ma már avultnak hat. Prózai írásai közül a leghíresebb Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli.

Zrínyi kirohanása Johann Peter Krafft 19. századi festményén. A Szigeti veszedelemben dédapjának állít emléket és az aktuális tennivalókra, a törökök kiűzésére lelkesít. "Az arany a tüzben, kormányos szélvészben, vitéz veszedelemben esmerszik meg;"Forrás: Fj Mol

 Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét a felvilágosodás idején Kazinczy fedezte fel újra, helyét Arany János jelölte ki Zrínyi és Tasso című tanulmányával.

(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)