A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Vágólapra másolva!
Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.
Vágólapra másolva!

Kerti szökevények

A természetben előforduló idegenhonos inváziós növények egy része kertekből, parkokból kiszabadult "szökevény". A gyökér- és hajtásdarabok, vagy termések számos módon kikerülhetnek a természetes környezetbe, gondoljunk csak arra, hogy

az apró növényi részeket felkaphatja a szél, állatok bundájára, vagy emberek ruhájára tapadhatnak, hulladéktárolóból kikerülhetnek és ezt követően könnyen elszaporodhatnak.

Mivel kerti növényeink közül is azokat ültetjük szívesen, melyek nem igényelnek speciális igényeket és nagy munkaráfordítást igénylő gondozást, ezért ezek jellemzően olyan fajok, amelyek hazánk klimatikus és egyéb környezeti adottságaihoz képesek jól alkalmazkodnak.

A közönséges orgona (Syringa vulgaris L.) Magyarország mai területén nem őshonos, adventív flóraelem. Hozzávetőleg két évszázada ültetik dísznövényként az egész ország területénterjeszkedése elsősorban száraz, meleg, napos lejtőgyepeken, sziklagyepekben jelent(het) problémát. A felhagyott parcellákról dísznövényként kiszabadult orgona hatékony vegetatív terjedésével veszélyezteti a korábbi művelést követően az egykori szőlők és gyümölcsösök helyén regenerálódott értékes száraz gyepeket. Forrás: http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-inovenyek?showAll=0&id=2250

Tipikus kerti szökevények az észak-amerikai aranyvessző fajok (Solidago spp.), valamint a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). Parkokból, városi zöldterületekről újabban a bugás csörgőfának (Koelreuteria paniculata) tapasztalható kivadulása. Elhagyott épületek, felhagyott tanyák területére jellemző

a közönséges orgona (Syringa vulgaris), illetve a Duna-Tisza közén a pálmaliliom fajok (Yucca spp.) kiszökése.

Az egyre bővülő választék és a növekvő vásárlói igények következtében újabb és újabb dísznövények kerülnek be, amelyek bármikor kiszabadulhatnak a kertekből a természetes életközösségekbe, és nem tudhatjuk közülük, melyik válik inváziós fajjá a jövőben.

A bíbor nebántsvirág (Impatiens glandulifera ROYLE) a Nyugat-Himalája mérsékelt, csapadékos éghajlatú, 1800–3200 (–4300) tszf. magasságú térségeiben őshonos. Sűrű állományképzésével fölé nő és elnyomja az eredetileg ott élő növényzetet, nehezen bomló avarja gátolhatja a honos fajok felújulását. Ligeterdőkben meggátolja a fafajok újulását. Terjedése összefüggésben van a természetes folyó menti növénytársulások emberi tevékenység miatti destrukciójával. Terjedését allelopátiás hatása is elősegítheti. A vízrendezési munkálatok vagy nemesnyár-ültetvények céljából tarvágott ártéri ligetek helyén terjedőképessége fokozódik. Forrás: http://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-inovenyek?showAll=0&id=2242

A növényszállítmányokkal potyautasok is érkezhetnek. A növények földjében, szárukra, levelükre tapadva, vagy akár a csomagolóanyagukkal "utazhatnak" különböző idegenhonos állatok,

kórokozók is,

például csigák, rovarok, vírusok, baktériumok. A potyautasok a szállítmányokból, kertekből kikerülve szintén jelentős károkat okozhatnak a hazai őshonos élővilágban.

„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél." (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

Felelőtlenség az általunk gondozott állatot vagy növényt kitenni, kiültetni a szabadba, pláne védett területen belül. Ezzel sem az adott állat vagy növény egyednek, sem a területnek nem teszünk jót! Sajnos minden özönnövényre jellemző, hogy ahol elszaporodik, kiszorítja az őshonos növényeket a velük együtt élő rovarokkal, madarakkal és egyéb állatfajokkal együtt.

A Magyar Állami Természetvédelem anyaga