Májusban nyílik talán leglátványosabban a hazai növényfajok többsége, köztük a mérsékelt égövi, talajlakó orchideák legfeltűnőbb fajai, szép, régies magyar nevükön a kosborok. Ilyenkor a természetvédelmi őrök felkeresik a már ismert termőhelyeket és újak után is kutatnak, felmérik az állományokat.

Változatos sokszínűségben virágoznak

A görög mitológiában a kosbor a földtermékenység jelképe. Baranyában a pellérdi-legelő az ország egyik legnagyobb kosbortermelőhelyének számít, de a Somogy-Tolnai Tájegység gyepterületeit is a változatos sokszínűség jellemzi.

Valamennyi, Európában élő faja védett növényForrás: BFNP

A homoki gyepek egyik legjellemzőbb orchidea-féléje a vitézkosbor, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park területének két állattartó telepének, a homokpusztainak és a nagydoroginak a közelében is előfordul – tájékoztatta az Origót Nagy Gábor, a nemzeti park munkatársa. – A buckatetőkre jellemző száraz gyepek és a buckaközi láprétek sajátos, átmeneti érintkezési zónájában is szép számmal találkozhatunk orchideákkal.

Hozzátette: az agár- és poloskaszagú sisakoskosbornak, a sömörös pettyeskosbornak, és még

a viszonylag ritka, fokozottan védett pókbangónak is ismertek állományai mind a somogyi, mind a tolnai területeken.

A nedves rétek legmélyebben fekvő részein él a mocsári és a pompás sisakoskosbor, a hússzínű ujjaskosbor és a Tengelici-homokvidék ritkasága, a mocsári nőszőfű. Végezetül a láprétek legszárazabb termőhelyein a poloskaszagú sisakoskosbor fordul elő, többek között a nagydorogi Cikta major kaszálórétjein is.

A stressz is kiválthatja

Az időjárás befolyásolja az orchideák életmenetét: fontosak számukra a megelőző év klimatikus viszonyai, de például a növekedési szakaszban előforduló szárazság – mint amilyen az idei tavasz – is csökkentheti a virágzó egyedek számát.

Sömörös kosborForrás: BFNP

Emellett azért akkor sem kell csodálkoznunk és rosszra gondolnunk abban az esetben, ha nem találjuk az egy éve lefotózott, és pontosan megjelölt orchidea tövet – mutatott rá a szakember. – A lappangás általában egy-két évig tart, de ez természetesen egyed-, faj-, termőhelyfüggő, és például a széleslevelű nőszőfűnél 18 év hosszúságot is megfigyeltek.

Hangsúlyozta: ezt az állapotot a kutatások tapasztalatai alapján elsősorban a stressz válthatja ki, de értelmezhető a „szaporodás költségeként" is. A virágzás és különösen a termésérlelés ugyanis komoly megterhelést jelent, így a lappangás felfogható egy „erőgyűjtési" életszakaszként is, amikor az orchideákra olyannyira jellemző mikorrhiza (gombagyökér) kapcsolatok segítségével a tartalékok megnőhetnek.