Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén

2020.05.11. 13:31

Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülőeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentős részben még felfedezetlennek tekinthető mélytengeri környezet kutatásában.

Több mint tíz kilométeres mélységben érte el az óceáni aljzatot

A mintavételre és a tengeraljzat topográfiai feltérképezésére kifejlesztett Vityaz-D mélytengeri kutatóeszköz 2020. május 8-án, pénteken, moszkvai idő szerint 22 óra 43 perckor landolt a világóceán legmélyebb pontján, a csendes-óceáni Mariana-árokban – erről tájékoztatta az Interfax hírügynökséget az eszköz konstruktőre, az orosz Perspektivikus Kutatások Alapja.

A Vityaz-D május 8-án, 10 028 méteres mélységben érte el a Mariana-árok óceáni aljzatátForrás: Orosz Hírek/Interfax/FPI

A Vityaz-D fedélzeti műszerei 10 028 méteres mélységet jeleztek, amikor az eszköz elérte az árok aljzatát. 

A Vityaz-D kereken három órát töltött el a roppant mélységben, ahol a környezeti hidrosztatikus nyomás meghaladta az 1000 atmoszférát. A merülőeszköz mintákat vett a tengeraljzatból, és tudományos célú méréseket végzett a Mariana-árok mélyén.

A Mariana-árok és legmélyebb pontja a Challenger-szakadék térképenForrás: Wikimedia Commons/I. Kmusser

A merülés ideje alatt a Vityaz-D összes fedélzeti rendszere kifogástalanul működött.

Igor Koroljov ellentengernagy, az orosz csendes-óceáni flotta parancsnoka szerint a Vityaz-D a világtenger bármely pontján és legnagyobb mélységeiben is képes feladatokat végrehajtani.

Teljes egészében a mesterséges intelligencia vezérli

A Vityaz-D tekinthető az óceánkutatás történetében a legelső teljesen autonóm kutatóeszköznek, amely mindenféle felszíni irányítás nélkül, kizárólag a rendszereit működtető mesterséges intelligencia segítségével képes teljesen önállóan operálni a mélytengeri környezetben.

A Vityaz-D az első, kizárólag a mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm mélytengeri kutatóeszközForrás: Orosz Hírek/Interfax/FPI

Az FPI szakemberei rámutattak, hogy noha a Mariana-árokba korábban már lemerült két automata kutatóeszköz, 

a japán Kaiko és az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet Nereus nevű merülőeszköze, 

ám ezeket a felszínről irányították, ezzel szemben viszont a Vityaz-D mindenfajta közbeavatkozás, illetve külső irányítás nélkül, az AI által vezérelten hajtotta végre a feladatát.

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet Nereus nevű automata merülőeszközeForrás: Wikimedia Commons/NASA/JPL-Caltech.

A Vityaz-D kifejlesztését 2017-ben kezdték el az FPI mérnökei. Az eszköz vezérlésében alkalmazott mesterséges intelligenciának köszönhetően 

a Vityaz-D külső beavatkozás nélkül képes kikerülni az útjába kerülő akadályokat, 

megtalálni a zárt térből kivezető utakat, végrehajtani a legösszetettebb manővereket, valamint intellektuális kutatási feladatokat.

A Mariana-árok aljzataForrás: Pinterest.com.au/Mia Anna

A merülőeszköz az Orosz Tudományos Akadémia korábbi nagy múltú oceanográfiai kutatóhajójának emlékére kapta a Vityaz nevet.

Több mint egy kilométer mélyre kellene merülni, hogy elérjük a Mount Everest csúcsát

A Mariana-árok a Csendes-óceán nyugati medencéjében Japántól délre, Tokiótól számítva mintegy 2400 kilométerre fekszik. A Mariana-árok a pacifikus és a Filippínó-lemez határán alakult ki a sűrű és vékony óceáni kéreg alányomódása (szubdukciója) miatt.

Egy bizarr mélytengeri hal a Mariana-árok mélységeibőlForrás: University of Washington/ Adam Summers

Az árok teljes hossza 2542 kilométer, átlagos szélessége pedig 160 kilométer. Itt mérhetők a világtenger legnagyobb mélységei. Az árok legmélyebb pontja, a Challenger-szakadék 11 034 méteres mélységével 

nemcsak a Csendes-óceán, hanem a Föld legmélyebb ismert pontja. 

Szemléltetésképpen, ha a Föld legmagasabb pontját, a 8848 méter magas Mount Everestet a Challenger-árokba helyeznénk, az óceán felszínéről 1186 mélyre kellene merülnünk, hogy elérjük a hegycsúcsot.

A Challenger-szakadék bathimetrikus (mélységi) térképeForrás: Researche Gate/Haru Matsumoto

Az óceánkutatás történetében elsőként Jacques Piccard svájci mérnök és oceanográfus, valamint Don Walsh, az amerikai haditengerészet hadnagya merült le először a Trieste-II. batiszkáf fedélzetén a Challenger-szakadékba, 1960. január 23-án.

A Mariana-árokba elsőként lemerült két felfedező, Don Walsh (középen balra) és Jacques Piccard a Trieste-II batiszkáf fedélzeténForrás: Wikimedia Commons/ U.S. Navy Photo

Piccard és Walsh 10 916 méter mélyen érték el az árok aljzatát, és alig félórás lent tartózkodásuk legjelentősebb felfedezése az volt, 

hogy még ebben a hatalmas és ellenséges mélységben is utat tör magának az élet. 

 

Mélytengeri aljzat kígyókarú tengeri csillagokkal, a Trieste-II felvételénForrás: Wikimedia Commons

Rajtuk kívül eddig még egy ember, a híres filmrendező és felfedező, James Cameron jutott le a Mariana-árok mélyére, egyszemélyes merülőeszköze, a Deepsea Challenger fedélzetén, 2012. március 26-án.

(Forrás: Interfax, Orosz Hírek)