Háromszáz éve született Münchhausen báró, aki valós személy volt

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró egykorú portréja

Háromszáz éve, 1720. május 11-én született Münchhausen báró, akinek neve egybeforrt a nagyotmondással. Sokan nem is tudják, hogy a "lódítós báró" a „Lügebaron" valóságos figura volt, akiről - nagy bosszúságára - már életében külön irodalmi műfajt neveztek el.

Valós személy volt a legendás nagyotmondó

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen az alsó-szászországi Bodenwerderben látta meg a napvilágot nemesi család sarjaként. Ahogy akkoriban oly sokan, ő is katonai pályára adta a fejét, II. Antal Ulrich braunschweigi fejedelem apródjaként követte urát, amikor az 1738-ban a távoli Oroszországba nősült.

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons/G. Bruckner

A báró 1750-ig élt a cári udvarban, részt vett a törökök és a svédek elleni háborúkban.

Személyes érdemei és II. Katalin cárnő jóindulata kapitányi ranghoz segítette,

de amikor von Braunschweiget száműzték, neki is távoznia kellett. Egy időre Rigában telepedett le, majd hazatért hannoveri birtokára és ott élt 1797. február 22-én bekövetkezett haláláig.

II. Katalin cárnő udvarában is megfordult Münchhausen báró Forrás: Wikimedia Commons/Fjodor Sztyepanovics Rokotov/Hermitage

Az obsitos katonatiszt egy-egy vadászat után

esténként valószínűtlen történetekkel szórakoztatta baráti társaságát.

A fehér asztal mellett puncsot kortyolgatva nagy elbeszélői tehetséggel, egyre színesebben adta elő a távoli vidékeken vele megtörtént (avagy meg nem történt) kalandokat.

Múnhhausen báró a kiszínezett történeteivel szórakoztatta a barátait Forrás: Wikimedia Commons/ Oskar Herrfurth

Híre-neve egyre nőtt, hamarosan túlterjedt Hannover határain is, így egy idő után több olyan történetet is az ő nevéhez kapcsoltak, amelyeknek eredete időben sokkal régebbre vezethető vissza.

Egy lopás miatt megszökött professzor írta meg Münchhausen kalandjait

A neki tulajdonított 17 kaland előbb egy gyűjteményben jelent meg, majd az írók is lecsaptak a témára. 1785-ben - természetesen az öregúr tudta nélkül -,

a lopás miatt Münzenből Londonba szökött kasseli professzor, Rudolf Raspe adta ki Londonban a báró elbeszéléseit.

Ezt fordította vissza németre és dolgozta át három év múlva Gottfried August Bürger, aki további tizenhárom történettel egészítette ki a gyűjteményt.

A Müchhausen családi kastély, a báró szülőháza ma múzeumként üzemel Forrás: Wikimedia Commons/Franzfoto

A "Münchhausen báró csodálatos utazásai és kalandjai" hatalmas sikert aratott, népszerűsége rövid idő alatt vetekedett a Till Eulenspiegellel és szinte minden házi könyvtár polcain ott díszelgett.

Ebben a könyvben szerepelnek a legendás Münchhausen-mesék, például az a kaland, amelyben a mocsárba esett báró saját parókájának copfjánál fogva húzza ki magát az ingoványból.

Az egyik híres történet illusztrációja, amint Müchhausen a saját hajánál fogva kihúzza magát a mocsárból Forrás: Wikimedia Commons/Theodor Hosemann

Híres még a kettévágott ló esete, amelyet az irodalomtudósok szerint már a keresztes hadjáratok idején is meséltek:

eszerint a báró egy vár bevétele után hiába itatta lovát, az a töméntelen lenyelt víz ellenére is szomjas maradt. Az ok csak akkor derült ki, amikor a háta mögé nézett: a lónak hiányzott a hátsó része, mert a várba berontva kettévágta a kapu védőrácsa.

A kettévágott ló esete is az egyik híres Münchhausen báró nevéhez kötött történet Forrás: Wikimedia Commons/Gottfried Franz

Az önállósult hátsó rész még szétrúgott a törökök között, majd a kancáknak kezdett udvarolni. A báró babérindával varrta össze a ló két részét, ez később azzal az üdvös hatással járt, hogy az ág kihajtott, és ő a babérbokor árnyékában ülhetett a nyeregben.

Emlékművet is emeltek az ágyúgolyón lovagló bárónak

A történeteknek később is számtalan feldolgozása született, a 19. században számos neves író formálta, bővítgette az anyagot. Összességében száznál is több különféle változat látott napvilágot, az egyikhez a máig legnagyobb könyvillusztrátor, a francia Gustave Doré készített rajzokat.

A báró elhíresült kalandjai különösen Oroszországban népszerűek, ahol Kalinyingrádban (az egykori Königsbergben) emlékművet is emeltek Münchhausen báró tiszteletére.

Az ágyúgolyón lovagló Müchhausen egy 19. századi illusztráción Forrás: Wikimedia Commons/August von Wille

Sőt, a báró nyomát kereső érdeklődők közös német-litván-lett-orosz vállalkozás keretében, nemzetközi túrán kereshetik fel életének helyszíneit.

Természetesen a szülővárosában is van múzeuma,

Bodenwerderben a turistaszezon idején ingyenes utcai előadásokon idézik meg a báró alakját. A neki tulajdonított történetekből számos film és rajzfilm, sőt még számítógépes szerepjáték is készült.

Számos filmalkotás készült Müchhausen kalandjairól Forrás: Wikimedia Commons/Gottfried Franz

A nácik például 1943-ban, a sztálingrádi csata idején vitték filmvászonra, hogy propagandisztikus céllal azt mutassák a fenyegető katasztrófa árnyékában a hátországnak, hogy a katonaélet „vidám" és a túlélés könnyű dolog.

De megfilmesítette Terry Gilliam, a Monthy Python tagja, 1979-ben pedig a magyar származású francia rajzfilmrendező, Jean Image, Hajdú Imre is.

Ezek mindegyikében szerepel az ágyúgolyón való lovaglás, amikor a színes mese szerint a báró a török háborúban felderítés céljából ágyúgolyóra pattant, de csak későn jutott eszébe, hogy vissza is kell majd térnie.

Müchhausen báró és a vadkacsák Gottfried Franz illusztrációján Forrás: Wikimedia Commons/ Gottfried Franz

Menet közben irányt váltott hát, s egy török golyóbison épségben, bár dolgavégezetlenül tért vissza. (A kalinyingrádi emlékmű is az ágyúgolyón lovagolva ábrázolja Münchausent.) Avagy ki ne ismerné vadászkalandjait, a szárnyas tacskót illetve az egyetlen golyó elhajításával leterített kacsaraj esetét.

Még az orvostudományba is bevonult a neve

A báró köré fonódó képtelen történeteket, anekdotákat, vadászkalandokat nevezték el később a nehezen kimondható münchhauseniádáknak.

Neve még az orvostudományba is bevonult:

a Münchhausen-szindrómával a képzelt beteg tünetegyüttest illetik.

A bárót élete végéig bosszantották a neki tulajdonított történetek Forrás: Wikimedia Commons/G. Buckner

Szegény Münchhausent ez a dicsőség nem lelkesítette, sőt élete végéig bosszankodott rajta;

ugyanígy nem vágyott a "lódítós báró" címre sem, amely szintén a sírig elkísérte.

Utolsó évei egyébként sem voltak túl derűsek: 46 évi boldog házasság után vesztette el feleségét, majd amikor hetvenévesen ismét megnősült, rajta fogtak ki.

Mind a mai napig népszerűek Münchhausen báró történetei Forrás: Wikimedia Commons/ Gottfried Franz

A 17 éves új asszonyka, Bernhardine von Brunt nem bizonyult a hitvesi hűség mintaképének, hamar megcsalta urát, aki még hét évig húzta, majd botrányok közepette, szegényen halt meg.

(Forrás: MTVA Sajtóadatbank)