A mongóliai régészek két ősi női harcos maradványaira bukkantak, akiknek csontvázmaradványai azt is megmutatták, hogy egykor igen gyakorlott íjászok és lovasok lehettek. A két csontváz az úgynevezett Csianbej-periódusból (időszámítás szerint 147-552), a politikai széttagoltság és a nyugtalanság idejéből származik. Pont abból, amikor a történészek szerint Mulan balladája is született.

Rendszeresen megvédték az otthonaikat

Két különleges lelet került elő az észak-mongóliai Airagiin Gozgornál, amelyek arról árulkodnak, hogy a korabeli Mongóliában a Disney és más alkotók által feldolgozott Mulan történetéhez hasonlóan, valóban éltek női harcosok.

A mongol nőknek a korszakban rendszeresen meg kellett védeniük otthonaikatForrás: Christine Lee

Ezek a nők azért lehettek ennyire sportos testalkatúak, mert a viszályokkal teli Csianbej-periódusban valószínűleg a férfiakkal karöltve, rendszeresen meg kellett védeniük az otthonukat – mondta Christine Lee és Yahaira Gonzalez, a Los Angeles-i Kalifornia Állami Egyetem bioarcheológusai a LiveScience online tudományos portálnak.

Lee hozzátette: nem véletlen, hogy sok történész Mulan balladájának keletkezését is erre a korszakra teszi: ez az a történet, amelyben egy mongol nő a családját védve az édesapja helyett, magát férfinak álcázva indul csatába. A tudósok szerint a most felfedezett leletek megerősítik a történet valóságalapját, amit korábban többen kínainak tartottak, pedig a korabeli Kínában akkoriban nem is volt sorozás.Mulan pedig a klánért küzdött – ezt a kifejezést ráadásul a mongol vezetőkre használták. A kutatás eredményeit a szakemberek az Amerikai Fizikai Antropológusok Szövetségének éves konferenciáján mutatták volna be április végén, amit végül az új koronavírus-járvány miatt eltöröltek.

Lovagoltak és jól bántak az íjjal

A kutatók az elmúlt 16 évben Kínában és Mongóliában dolgoztak, amikor rábukkantak a két értékes leletre. Az elmúlt négy évben Lee és munkatársai összesen 29 temetkezési dombot tártak fel itt (16 férfi, 10 nő és 3 ismeretlen végső nyughelyét), majd elemezték az íjászathoz és lovagláshoz köthető izomfejlődés, illetve a lovaglásra utaló gerincelváltozás és az esetleges traumák nyomait a helyi csontvázakon.

A leletek tanúsága szerint talán igaz lehet Mulan balladájaForrás: IMBD

A vizsgálataink bizonyították, hogy a két női harcos pontosan ugyanazt tette, mint a férfiak: lovagoltak és jól bánhattak az íjjal is – mutatott rá Lee. – Ez a nemi egyenlőség jele volt a korbeli Mongóliában, miközben például a szomszédos Kínában egy ideális nő tehetetlen és engedelmes volt, akit megfosztottak a szabadságától.

A tudósok dolgát nagyban nehezítette, hogy a mongol kultúrának a 12. századig, a Dzsingisz kán uralkodása előtti korszakból nem maradt fenn írásos emléke, így eddig csak más, például kínai, a koreai és a perzsa népek gyakran propagandisztikus feljegyzéseire tudtak támaszkodni. A most előkerült leletek azonban arról árulkodnak, hogy a mongol nők olyan szabadságjogokat élvezhettek, amelyek a kortárs kultúrákban nem találhatók meg: királynők lehettek, harcolhattak, vagyont örökölhettek és azt is eldönthették, hogy kihez szeretnének férjhez menni.