A Föld olvadt vasmagjának áramlási mintázata megváltozott, ez okozza az északi mágneses pólus eltolódását - mutatott rá egy frissen publikált kutatás.

Bolygónk mágneses pólusai nem mozdulatlanok, hanem mozgásban vannak, vándorolnak. Ezt a jelenséget 1830-ban dokumentálták először, az azóta eltelt 190 év alatt az északi mágneses pólus 2250 kilométert mozdult el, és Kanadából Szibéria felé halad. 1990 és 2005 között a pólus mozgása felgyorsult, sebessége évi 15 kilométerről 50-60-ra változott.

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány most magyarázatot találhatott arra, miért Szibéria felé tolódik a pólus, aminek mozgását a Föld olvadt vasmagja tartja fenn. 

Az északi pólus helyzetét tulajdonképpen két mágneses régió határozza meg, az egyik Kanada, a másik Szibéria alatt található. Ezek egyfajta "láthatatlan háborút" vívnak egymással, melynek tétje az, melyikük tudja befolyásolni a pólus mozgását. 1970 és 1999 között megváltozott a vasmag áramlásának mintázata, a kanadai mágneses térrész gyengült, a szibériai erősödött, így az északi pólus utóbbi felé tolódik el. 

Korábban a kanadai folt állt nyerésre, ezért is helyezkedett el ott a pólus, az utóbbi néhány évtizedben azonban e térrész gyengült, míg a szibériai régió némileg erősödött. Ez magyarázza, miért mozdult el a pólus az eredeti helyéről" - mondta dr. Phil Livermore, a Leeds-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezető szerzője.

Forrás: NASA

A tanulmány adatait az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdjai szolgáltatták. Az űreszközök a planéta magjából, köpenyéből, kérgéből és óceánjaiból származó mágneses jeleket, továbbá az ionoszféra és a magnetoszféra állapotát figyelik. Ezek vizsgálata nem csak tudományos szempontból fontos, a navigációs rendszerek működésének zavartalan biztosítása miatt is nélkülözhetetlen.

(IFL Science)