Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020.05.14. 17:00

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai, előfordulhat, hogy csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek. Normál repülési sebességük gyakran és könnyedén meghaladja a 100 km/h-t, miközben alig vagy egyáltalán nem is csapnak félkört alkotó szárnyaikkal. Egyébként repülve élik egész életüket, a levegőben vadásznak rovartáplálékukra, itt gyűjtik pókhálóból, növények repítőszőreiből, madártollakból álló fészekanyagukat (amiket a nyálukkal ragasztanak össze), de repülve párosodnak, sőt aludni is tudnak így.

Bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban.

A havasi sarlósfecske (Apus melba) főként a hazánktól délebbre fekvő területeken él, a mediterrán térségben, de sokszor felhatol a magashegységekbe is. Az Alpokban, a Pireneusokban és a Kárpátokban is fészkel. A Földközi-tenger környékén és Kis-Ázsiában nagyon gyakori költőfaj.Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-apumel

Magyarországon a sarlósfecske költ, a halvány sarlósfecske csak egyetlen (1996. május 22, Badacsonytördemic), a jóval termetesebb havasi sarlósfecske pedig tizennégy alkalommal került elő 1996-2020 között. Az 1996-2019 közötti havasi sarlósfecske megfigyelések egy-egy, ritkábban két (átrepülő) madárra, egyszeri alkalmakra korlátozódtak, így a hazai madarászok közül csak kevésnek szerepelt a magyar listáján a faj. Ebben hozott változást az idei május a négy, ráadásul napokon át ugyan ott éjszakázó madár megfigyelésével.

A havasi sarlósfecske (Apus melba) életmódjából adódóan kizárólag a levegőben előforduló ízeltlábúakkal (legyek, szúnyogok, hártyásszárnyúak, méhek, lepkék, bogarak, sáskák, szitakötők, pókok) táplálkozik. Fészekanyagát is a levegőben sodródó anyagokból gyűjti. A csőr jobb oldalán mintha halvány fátyolszerű anyag, pókháló vagy növényi repítőszőr látszana, ami a levegőben gyűjtögető sarlósfecskék alapvető fészekanyagának számít.Forrás: http://www.mme.hu/havasi-sarlosfecskek-debrecenben-egy-potencialis-uj-feszkelo-madarfaj-magyarorszagon-20200507

A havasi sarlósfecskék a reggeli kirepülést követően rövid ideig mozognak a siló környékén, napközben eltűnnek, minden bizonnyal néhány tíz kilométeres körzetben táplálkoznak, hogy visszanyerjék az Afrika középső és déli részén lévő telelőterületekről idáig megtett út során elvesztett kondíciójukat. Ez után délután tűnnek fel ismét a toronymagas épület közelében, ilyenkor több órán át is meg lehet figyelni a hol fel-, majd ismét eltűnő madarakat.

A havasi sarlósfecskék (Apus melba) ennek a silónak a túloldalán éjszakáznak, reggelente innen repülnek ki, majd az egész napos távollét után ide térnek vissza az esti szürkület előtt.Forrás: http://www.mme.hu/havasi-sarlosfecskek-debrecenben-egy-potencialis-uj-feszkelo-madarfaj-magyarorszagon-20200507

A fotók feldolgozása, a minőséget sajnos tovább rontó nagyítás közben tűnt fel, hogy legalább az egyik madár néhány képen talán fészekanyagot tart a csőrében. Amennyiben jól értelmezzük a képeken látottakat,

ez megerősítheti a madarak viselkedése alapján feltételezett költési előkészületeket.

Ha a havasi sarlósfecskék az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna. A legfőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a nyár második felében a madarászok megfigyelhetnék a fiókák kirepülését és heteken át tartó gyakorló repüléseit is.

A havasi sarlósfecske (Apus melba) sziklás partfalakon, városok épületein fészkel telepesen. Évente két fészekaljat nevel, melyek rendszerint 2-3 tojásból állnak. A hím és a tojó egyaránt részt vesz a kotlásban, valamint a fiókák táplálásában is.Forrás: http://www.mme.hu/havasi-sarlosfecskek-debrecenben-egy-potencialis-uj-feszkelo-madarfaj-magyarorszagon-20200507

Ebben az esetben egyrészt érdemes lesz alaposan szemrevételezni az ország más területein lévő, hasonló toronymagas épületeket, hátha máshol is próbálkozik költéssel a faj, másrész (ismerve a sarlósfecskék erős területhűségét) érdekes lesz kideríteni, hogy jövőre vajon visszatérnek-e ide a madarak.

(Forrás: Magyar Madártani és Termsézetvédelmi Egyesület)