Hatalmi okok miatt halt máglyahalált az orléans-i szűz

Jeanne d'Arc
Számos történész szerint Jeanne d'Arc tárgyalása az igazságszolgáltatás kiforgatásának mintapéldája
Vágólapra másolva!
Kevés olyan tizenéves akad a történelemben, aki hadseregeket vezetett. Még kevesebb közöttük a nő. Jeanne d'Arc, vagyis Szent Johanna, az orléans-i szűz, aki parasztlányként látta meg a napvilágot Kelet-Franciaországban, pár év alatt azonban magasra emelkedett. A százéves háború félelmet nem ismerő hősnőjét, Franciaország egyik legismertebb történelmi személyiségét  1431. május 30-án Rouen főterén nyilvánosan megégették. Jeanne d'Arc perét 1450-ben, VII. Károly utasítására felülvizsgálták, és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. Az őt boszorkánynak, csalónak és eretneknek bélyegező Szentszék évszázadokkal később, 1909-ben boldoggá, majd 1920. május 16-án szentté avatta a római Szent Péter-bazilikában. 
Vágólapra másolva!

„...a Szűz tudtára adja nektek itt azt, hogy nyolc nap alatt elűzte az angolt minden helyről támadással vagy másképp, melyet kezükben tartottak a Loire folyónál: meghaltak vagy fogságba kerültek vagy elmenekültek harc közben."
(Jeanne d'Arc levele Tournai lakosainak 1429. június 25-én)

Látomásai megváltoztatták az életét

Jeanne d'Arc 1412 januárjában született a kelet-franciaországi Domrémy faluban, a Német-római császárság és a Francia Királyság határvidékén. A paraszti családban nevelkedő lány eredeti neve Jehanne d'Arc, Jehanne Tarc, Jehanne Romée, esetleg Jehanne de Vouthon volt, erről a történelmi források nem fogalmaznak tisztán. Annyi bizonyos, hogy az 1431-es perében magát Jehanne la Pucelle-nek (Johanna, a Szűznek) nevezte.

A százéves háború pusztítása közepette érkezett a hadvezér nő, akihez Isten szólt Forrás: Wikipedia

Születése idején javában dúlt a százéves háború, amit hosszabb-rövidebb ideig tartó viszonylag békés szünetek tagoltak.

A francia hadsereg ekkortájt már több évtizede nem aratott jelentősebb győzelmet, az angolok pedig nyerésre álltak. Jeanne teljesen átlagos életet élt, a szülei egy kisebb földet műveltek, és nem is álmodtak gazdagságról vagy hírnévről.

Jeanne d'Arc állította, hogy az angyalok szóltak hozzá Forrás: Wikimedia Commons/Eugène Romain Thirion

Talán a későbbi francia hősnő is férjhez ment volna és elkerülik a százéves háború viszontagságai, ha nem történik vele valami, ami örökre megváltoztatta az életét.

Saját bevallása szerint 12 évesen voltak először látomásai:

Szent Mihály arkangyal, az égi seregek vezére, Szent Margit és Szent Katalin vértanúk jelentek meg előtte, s felszólították: űzze ki az angolokat az országból és vigye Reimsbe VII. Károly dauphint, hogy ott megkoronázhassák.

Kardot, lovat és kíséretet kapott

Jeanne parasztlányként semmiféle katonai kiképzést nem kapott, és eleinte nem is értette, hogyan tudná teljesíteni az „angyalok" kérését. Négy éven át senki sem hallgatta meg, és a legtöbben kinevették, amikor a látomásairól kezdett el beszélni. Ám ő úgy érezte, hogy az égiektől küldetést kapott.

A fiatal lány támogatókat, majd lovat, kardot és páncélt szerzett Forrás: Wikimedia Commons/

Végül sikerült két támogatót szereznie Jean de Metz és Bertrand de Poulengy személyében, majd egy rendkívüli jóslatot tett a hadiszerencse megfordulásáról Orléans ostroma közben.

Az időzítés szinte tökéletesnek bizonyult. Az angolok 1428-ban ostromzár alá vették a várost, amelynek eleste megpecsételte volna a franciák sorsát. Jeanne rábeszélte a helyőrség parancsnokát, Robert de Baudricourtot, hogy adjon neki kardot, férfiruhát, lovat, kíséretet, amivel sikeresen elérheti az ellenséges területen lévő királyt.

Jeanne d'Arc korabeli ábrázolása1429-ből Forrás: Wikimedia Commons/Clément de Fauquembergue

Összesen tizenegy napig lovagolt, amíg elérte Chinont, ahol komoly vizsgálat várt rá, hogy bizonyítani tudja tisztaságát.

A hosszadalmas procedúra után, 1429 áprilisában a vizsgálóbizottság „kifogástalan életűnek, hívő kereszténynek minősítette, aki az alázat, becsület és egyszerűség erényeivel bírt."

Reményt adott az elkeseredett védőknek

A hosszú ideje tartó angol–francia konfliktus ekkorra már egyfajta vallásháborúba fordult át. VII. Károly ezért megengedte a látnok parasztlánynak, hogy lovagi páncélt viseljen és a seregek élén harcoljon.

Jeanne d'Arc megjelenése megnyugvást és erőt adott a francia katonáknak Forrás: Wikimedia Commons/

Jeanne D'Arc egy rövid, de intenzív katonai kiképzésben részesült, emellett megtanulta stabilan megülni a lovat és a fegyverhasználatot is.

Stephen W. Richey történész úgy fogalmazott, hogy a férfiruhába és fehér páncélba öltözött lány volt „a remény egyetlen forrása egy uralom számára, amely a kimerülés szélén állt". A megroppanni látszó franciáknak ekkor nem is elsősorban egy hadvezérre, hanem olyan valakire volt szüksége, aki a hit erejével bátorságot tudott önteni a szívükbe.

Orléans ostroma Jules-Eugène Lenepveu festményén. Középen Jeanne d'Arc, jobboldalt burgund íjászok Forrás: Corbis via Getty Images/Photo Josse/Leemage

Ezt személyesítette meg az a 18 éves lány, aki „az Úr támogatásával" adott reményt az elkeseredett védőknek.

Jeanne 1429. április 29-én érkezett meg Orléans falaihoz, és nagy hatással volt a katonák harci szellemére.

Bár a sereg vezérkara kezdetben nem támogatta, véleményük május 4-én örökre megváltozott, amikor Jeanne segítségével el tudták foglalni a várost körbezáró angolok egyik erődítményét.

Jeanne d'Arc rohamozza az angolokat Forrás: Wikimedia Commons/William Etty

Jeanne D'Arc hamarosan megszerezte az első sérülését (egy nyíl sebezte meg a nyakán), de ő bátran tovább harcolt, amivel kivívta a katonák elismerését.

Május 8-án az angolok visszavonultak. A győzelem visszaadta a franciák reményét, akik ezután már elszántan követték a saját maga által tervezett, Krisztus dicsőségét hirdető zászlót tartó orléans-i szüzet.

Mindent megtett, hogy megvédje a katonáit

Jeanne D'Arc olyan példát mutatott, amit katonák ezrei követtek. Rövid harctéri „pályafutása" alatt a franciák rendkívüli győzelmeket arattak, például Jargeau, Beaugency, és Patay városainál.

A sikereknek köszönhetően megfordult a háború menete, és Jeanne ott állhatott VII. Károly mellett, amikor a dauphint 1429. július 16-án „Isten választása szerint" végül megkoronázhatták Reimsben.

VII. Károly megkoronázása 1429. július 17-én a reimsi katedrálisban, amely a francia koronázás hagyományos helyszíne volt Forrás: Wikimedia Commons/Miguel Hermoso Cuesta

A király felszentelése után a francia sereg Párizs visszafoglalására indult, ahol a nagyon népszerű, és már nemesi címmel is felruházott Jeanne komolyan megsebesült, mert egy nyílpuskával átlőtték a combját.

A sereg visszavonult, és Párizs helyett több, kisebb erőd bevételére törekedett.

Jeanne d'Arc sikereinek köszönhetően megfordult a háború kimenetele Forrás: Wikimedia Commons/Jean Auguste Dominique Ingres

1430 áprilisában Jeanne a seregével az angol és burgundi ostrom ellen védekezett Compiègne-nél, több-kevesebb sikerrel. Május 30-án egy vakmerő ütközetben utolsóként szerette volna elhagyni a csatateret, ám a burgundiaiak elfogták, és kiadták az angoloknak.

A Szűz női természetét felülmúlva nagyon elszántnak mutatkozott. Mindent megtett, amit csak tudott, hogy megvédje századát, s (a visszavonulás során) hátul maradt, mint vezér, s mint a csapat legvitézebb tagja" – írta Georges Chastellain francia író a csatáról.

Tizenkét vádpontban találták bűnösnek.

Jeanne d'Arc sikereit és népszerűségét ekkor már nem nézték jó szemmel a francia felsőbb körökben, mert attól féltek, hogy az orléans-i szűz ténykedése egy újabb parasztlázadást robbanthat ki. VII. Károly király ezért nem sokat tett kiszabadításáért: úgy tűnt, hogy Jeanne személye kényelmetlenné vált a hatalom számára.

Jeanne d'Arc elfogása a csatatéren Forrás: Wikimedia Commons

Több mint egy évig volt már fogságban, amikor Bedford hercege tízezer livréért kiváltotta Fülöp burgundi hercegtől.

Jeanne 1430 decemberében került át angol fogságba, akik Rouen városában bíróság elé állították. Összesen 70 vádpontot hoztak fel ellene, amelyek közül a legsúlyosabb az eretnekség és a boszorkányság vádja volt.

Máglyán égették el eretnekség vádjával Forrás: Wikpedia

Az 1431. január 9-én elkezdődött tárgyalásnak nagy nemzetközi visszhangja volt.

Tizenkét pontban találták bűnösnek, többek között hamis prófétaság, eretnekség és bálványimádás vádjában, ezért halálra ítélték. A félelmet nem ismerő nő 1431. május 30-án Rouen főterén máglyahalált halt; a maradványait összeszedték és újra elégették, majd a Szajnába szórták.

Eretnekből szentté avatták

Daniel Hobbins történész, a 2005-ös Jeanne d'Arc pere (The Trial of Joan of Arc) című könyv szerzője azt írja, hogy az egykori eljárás sokkal inkább a politikáról, mintsem a vallásról szólt.

Számos történész szerint Jeanne d'Arc tárgyalása az igazságszolgáltatás kiforgatásának mintapéldája Forrás: Wikimedia Commons/Albert Lynch - Tumblr

Hiszen ha Jeanne „Isten akaratából" harcolt az angolok ellen és segítette trónra VII. Károlyt, és rábizonyítják, hogy boszorkány, akkor a király elveszíthette volna a legitimációját.

A százéves háború egészen 1453-ig elhúzódott, és a franciák végül kiűzték földjükről az angol megszállókat. VII. Károly 1450-ben felülvizsgáltatta az orléans-i szűz perét. Az 1456-ban III. Callixtus pápa utasítására elvégzett vizsgálat megállapította az eljárás szabálytalanságát. Kimondta:

Jeanne d'Arc ártatlan mártír volt, akit hamis vádak alapján ítéltek el.

Boldoggá avatása, 1909. április 18. Forrás: Wikimedia Commons/Cl. Felici; M. Marron

A francia nemzet ezután már történelmi hősként tekintett rá, akinek a kultusza csak erősödött a következő évszázadokban. A Szentszék 1909-ben boldoggá, majd 1920. május 16-án, pontosan száz éve, szentté avatta a római Szent Péter-bazilikában.