A klímaváltozás befolyásolja, hol csap le trópusi ciklon és hurrikán.

2020.05.18. 20:52

A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni.

Az elmúlt 40 évben az aeroszolszennyezés csökkenése és a vulkánkitörések játszották a legnagyobb szerepet a hurrikánok számának alakulásában - mondta el Murakami Hiroyuki, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) klímakutatója, a kutatás vezetője.
A klímaváltozás szintén szerepet játszott ebben, de előbbi két tényező jóval nagyobb hatást gyakorolt a hurrikánokra a klímakutató szerint. Jelenleg nincs olyan esemény, amelynek hátterében száz százalékosan természetes okok állnak és nincs olyan sem, amelynek oka száz százalékosan a klímaváltozás - tette hozzá Phill Klotzbach, a Coloradói Állami Egyetem kutatója. 

Az El Chichón vulkán krátertava 2007. december 20-án.Forrás: https://volcano.si.edu/volcano.cfm?vn=341120

A NOAA megvizsgálta az 1980 és 2018 közötti trópusi ciklonokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása és az ember okozta környezetszennyezés más aspektusai megváltoztatták kialakulásuk gyakoriságát bizonyos helyeken. Egyes területeken, mint az Atlanti-óceán térsége, jelentősen megnövekedett a trópusi ciklonok száma, míg másutt, például az Indiai-óceán déli részén, kevésbé.
A Mexikóban lévő El Chicón vulkán 1982-es és a Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörésével a közelben lehűlt a légkör, megváltoztatva a trópusi ciklonok aktivitását. A szakértők szerint azonban ezeknek a kitöréseknek a hatása 2000-re elmúlt.
Az Atlanti-óceán térségében az aeroszolszennyezettség alacsonyabb szintje jelentősen befolyásolta a trópusi ciklonok gyakoriságát. 

1991 június 5-én 611 év szunnyadás után nagy rombolást és 847 ember halálát okozva okozva kitört a Pinatubo vulkán. PHOTO BY ALBERTO GARCIAForrás: Origo

Az aeroszol egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst.
A légszennyezettség okozta felhők leárnyékolják az óceánt, alacsonyan tartják hőmérsékletét, így a hurrikánok nehezebben erősödnek fel.

Kevesebb, de erőteljesebb ciklonok várhatóak a jövőben

Ha kevesebb a részecske a levegőben, a napfény felmelegíti az óceánt, az pedig kedvez az erős viharoknak. Ebben "segítenek" az üvegházhatású gázok is, amelyek csapdába ejtik a légkör hőjét.
A kutatók arra jutottak, hogy a klímaváltozás összességében nem változtatta meg a viharok számát. Ugyanakkor a vizsgálat azt is kimutatta, hogy ha a bolygó tovább melegszik, az valószínűleg csökkentheti a hurrikánok számát.

Viszont a kialakuló trópusi ciklonok nagyobb valószínűséggel lesznek igazán erőteljesek: 3-as, 4-es vagy 5-ös kategóriájú hurrikánok.

A trópusi ciklonokat a karibi térségben hurrikánnak nevezik, a pacifikus területeken pedig tájfunként emlegetikForrás: Origo

A klímaváltozásnak a ciklonok formálására kifejtett hatása továbbra is bonyolult és nem teljesen tisztázott. Bizonyos összefüggések egyszerűek, mint például hogy a melegebb óceánok erősebb viharokat szülnek. Amikor a vízszint emelkedik, a hurrikánok több vizet lökhetnek a partokra, a viharos hullámok magasabbakká és halálosabbakká válnak.
De ha az óceánok feletti levegő melegszik, az tulajdonképpen stabilabbá teszi a légkört és megnehezíti a ciklonok kialakulását. Ezért jutott a NOAA arra a következtetésre, hogy az évszázad végére a világ trópusi ciklonjainak száma évi 86-ról 69-re eshet vissza.

(Forrás: MTI)