Elhíztak, ezért fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat

Przsevalszkij-ló
Ritkábbak, mint az óriáspandák, alig több mint kétszáz egyed él még vadon
Vágólapra másolva!
Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.
Vágólapra másolva!

Kevesebben vannak, mint az óriáspandák

A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló - ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él -, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban.

Ritkábbak, mint az óriáspandák, alig több mint kétszáz egyed él még vadon Forrás: Wikimedia Commons/Natuurpark Lelystad

A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket,

amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból.

A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is.

Fogyókúrás tréningre fogták a vadlovakat

A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, ezenkívül a fertőzések és az élősködők is jó táptalajra tettek szert - mutatott rá Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.

A szakemberek ezért edzeni kezdték az ott nevelt lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez.

A Przsevalszkij-ló az utolsó valódi vadlóféle Forrás: Wikimedia Commons/Alina Zienowicz


Ma szerint a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a "fogyókúrás tréningen": a központ készített nekik egy tágas karámot,

ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés.

A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána.

Csak a 19. században fedezték fel őket

"Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba" - magyarázta Ma.

Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij cári tiszt, a róla elnevezett vadlófaj felfedezője Forrás: Wikimedia Commons/В.Класен

A vadlófaj nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.

(Forrás: MTI/Hszinhua)