Feltárul a szovjet atombunker Dunavarsány határában

2020.05.26. 23:36

A kommunizmus évtizedeiben, a Kádár-korszakban agyonhallgatták, a Varsói Szerződés felbomlása, a Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport 1991-ben történt távozása után pedig az enyészet és a feledés homályába merült a Dunavarsány határában föld alá épített egykori szupertitkos szovjet atombunker emléke. Csak két évtizeddel a rendszerváltás után, 2011-től kezdett fény derülni az elhallgatott hidegháborús múlt dunavarsányi titkaira. Az 51-es főút közelében rejtőzködő harcálláspontról, a „ruszki lokátorállomásról" már régóta suttogtak a környéken élők. A hidegháború korszakának e különleges relikviája május 28-tól nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a szovjet atombunker belsejében létesített kiállítással együtt.

Ausztria és Észak-Olaszország ellen indítottak volna támadást Magyarországról

A kádári időkben zárt ajtók mögött gyakran suttogtak arról, hogy a rendszer hivatalos cáfolata ellenére Magyarország területe sem mentes az atomfegyverektől, az „ideiglenesen" itt állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport jóvoltából.

A hidegháborús fenyegetés felfokozott légkörében mindez komoly félelmet okozott.

A Dunavarsány határában álló szovjet atombunker egyik lejárataForrás: Elter Tamás

Az 1945-ben az országot megszálló Vörös Hadsereg a második világháború után tartósan is berendezkedett Magyarországon.

A Varsói Szerződés egyik emblematikus harceszköze, a MiG-21-es vadászgép a Komo-Sky 51-es Bázis haditechnikai parkjábanForrás: Elter Tamás

Ma már tudjuk, hogy az itt állomásozó, és az 1960-as évektől taktikai atomfegyverrel is felszerelt szovjet hadtestek elsődleges feladata egy háború esetén

Ausztria és Észak-Olaszország lerohanása lett volna,

amit a szigorúan titkos hadműveleti terv szerint a Magyar Néphadsereg magasabb egységeinek kellett volna támogatniuk.

Páncélozott szovjet parancsnoki jármű a Komo-Sky 51-es Bázis gyűjteménybőlForrás: Elter Tamás

A csaknem négy évtizedig hatályban volt titkos haditerv végrehajtásában kulcsszerepet szántak

a magyarországi bázisokon állomásozó és taktikai atomfegyverrel felszerelhető szovjet repülőalakulatoknak,

amelyek közül az egyik legnagyobb egység a Szigetszentmiklós határában felépített hatalmas kiterjedésű tököli katonai repülőtéren állomásozott.

A tököli repülőtér beton futópályája. A pálya hossza nagy gépek leszállást is lehetővé tetteForrás: Elter Tamás

A szovjet légierő 1950 és 1951 között egy sugárhajtású vadászezredet, 1956-ig pedig Iljusin Il-28-as sugárhajtású taktikai bombázókból álló egységet telepített ide.

Hidegháborús veteránok a dunavarsányi haditechnikai parkbanForrás: Elter Tamás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a repteret „társbérlőként" használó magyar, MiG-15-ös sugárhajtású vadászgépekkel felszerelt egységet a szovjetek bekerítették és sakkban tartották.

A tököli repülőtéren landolt a forradalom első napjaiban az a szovjet különgép,

amely a forradalom leverésében komoly szerepet játszó Ivan Szerov hadseregtábornokot,

a KGB főnökét, valamint Anasztasz Mikojant és Andrej Szuszlovot hozta titokban Budapestre.

Ivan Szerov állambiztonsági hadseregtábornok, a KGB  főnöke is a tököli reptérre érkezett 1956 októberébenForrás: AFP/Intercontientale

De ugyancsak a tököli betonon landolt 16 évvel később az SZKP főtitkára, Leonyid Iljics Brezsnyev különgépe is,

hogy a puccsszerűen Tökölre érkezett szovjet vezető magához rendelje Kádárt,

és utasítsa az 1968-as "gazdasági reformok" leállítására.

Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára, és Kádár János, az MSZMP első titkára. ( Jobb szélen Biszku Béla, a kép bal oldalán pedig Rajnai Sándor áll.) Brezsnyev, aki mereven ellenzett minden reformtörekvést, 1972-ben váratlanul landolt a tököli reptéren, és magához kérette KádártForrás: RIA NOVOSTI/LEV IVANOV

Az 1968-tól ismét „vegyes", vagyis szovjet-magyar üzemelésben működő légi bázis stratégiai fekvése és a nagy gépek leszállását biztosító hosszú futópályája miatt a szovjet haderő 1991-ben történt kivonásáig kulcsfontosságú volt a Déli Hadseregcsoport számára.

Tulipánnak nevezték a föld alatt megbúvó atombiztos idegközpontot

A Dunavarsány határában elrejtett szigorúan titkos szovjet földalatti atombunker építéséhez 1968-ban, a „prágai tavasz" leverése után kezdtek hozzá az „ideiglenesen" Magyarország területén állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport speciális műszaki alakulatai.

Az atombunker bejáratát a radiokatív sugárzástól vastag sugárzásbiztos páncélajtó védteForrás: Elter Tamás

Az atombunkert a tököli szovjet katonai repülőtér titkos vezetési pontjának építették ki a hidegháborús paranoia jegyében, a szovjet vezérkar által feltételezett Nyugatról érkező NATO-atomtámadás esetére.

A napokban megnyíló szovjet atombunker a hidegháborús korszak különleges relikviájaForrás: Elter Tamás

Az építkezés 1969 nyarán fejeződött be, az atombunker  a szovjet légierő 11. vadászrepülő gárda-hadosztályának tartalék harcálláspontjaként  szolgált.

Az egykori parancsnoki szoba a dunavarsányi szovjet atombunkerbenForrás: Elter Tamás

A szupertitkos atombunker kódneve először „Tyulip" (Tulipán) volt, amit később az „Ulhab" fedőnévvel váltottak fel. A tököli szovjet katonai repteret ért esetleges nyugati támadás esetén

innen, a föld mélyén rejtőző atombiztos bunkerből irányították volna az ellencsapást.

 

Hatástalanított szovjet légi bomba a bunker bejáratánálForrás: Elter Tamás

A bunker legnagyobb, közel 100 négyzetméteres terméből figyelték és irányították a kor színvonalán csúcstechnikának számító automata vezérlőrendszer segítségével a hazánk légterében operáló, és háborús helyzetben taktikai atomfegyverrel is felszerelt szovjet gépeket.

Hidegháborús szovjet relikviák a dunavarsányi atombunkerbenForrás: Elter Tamás

A dunavarsányi atombiztos harcálláspont személyzete a központi vezérlőteremből a tököli, a közeli kiskunlacházai valamint a sármelléki szovjet katonai repterek gépeit irányította.

A harcálláspont külvilággal való összeköttetését eleinte a 11. vadászrepülő gárda-hadosztály 422. híradós zászlóalja, majd 1985-től az önálló, automatizált vezetési zászlóalja biztosította.

Szovjet magassági hajózó, úgynevezett, sztratoszféra G-pilótaruha az atombunker kiállításánForrás: Elter Tamás

A repülős magasabb egység minden ezredéből

ide, a dunavarsányi atombunkerbe érkeztek be a repülési adatok,

amelyeket itt értékeltek ki, és innen továbbították az egységek számára megfogalmazott parancsokat is. (Forrás: Vándor Károly: Légierő társbérletben)

Szovjet MiG-21-es elfogóvadász a Komo-Sky 51-es BázisonForrás: Elter Tamás

Az egykori berendezéseket leszerelte és elvitte a hazánkból távozó szovjet hadsereg, de a bunker megmaradt, a hidegháborús korszak páratlan, egyedi emlékeként.

Lenin portré a falon, vodkásüveg a parancsnok asztalán

A szovjet titkos bázis közelében az 51-es főút mentén létrehozott, országos viszonylatban is kuriózumnak számító haditechnikai park üzemeltetője, a Komo-Sky Kft.

hosszú évek munkájával szakszerűen felújította, eredeti állapotában helyreállította

a közép-európai viszonylatban is egyedülálló katonai objektumot, és a szovjet atombunker területén a hidegháború korát megidéző kiállítást, illetve kaland-és élményparkot hozott létre.

Az egykori irányítóterem ma haditechnikai kiállításnak ad otthontForrás: Elter Tamás

Az eredeti, sugárzás-biztos, hermetikusan záródó hatalmas vastag vasajtón keresztül léphetünk be a bunker hosszú folyosójára, ahol azonnal megcsapja a látogatót a hidegháborús hangulat fagyos fuvallata.

A titkos atombunker főfolyosójaForrás: Elter Tamás

A folyosókról nyíló szobákba és termekbe belépve, hamisítatlan, a szovjet-kádári időkbe visszavezető időutazáson vehetünk részt. Megtekinthetjük a parancsnoki szobát,

ahol az eredeti íróasztal mögött hatalmas Lenin portré néz szigorúan a látogatóra,

az asztalon álló titkos vonalú telefon, valamint a mellette látható nélkülözhetetlen szovjet „harceszköz", egy vodkásüveg társaságában.

K-telefon és vodkásüveg a parancsnok íróasztalánForrás: Elter Tamás

Az egykori nagy, 100 négyzetméter alapterületű irányítóteremben a szovjet légierő történelmi értékű relikviáit, hajózó és magassági „G" pilótaruhákat, a szovjet

illetve az egykori Magyar Néphadsereg egyenruháit, kézifegyvereit,

lokátor és egyéb berendezéseket, hatástalanított légi bombákat, kitüntetéseket, vállról indítható légvédelmi valamint páncéltörő rakétákat és még számos egyéb különleges relikviát tekinthetünk meg.

Szovjet kézi lőfegyverek az atombunker kiállításánForrás: Elter Tamás

A tárgyi emlékek a második világháború végétől a Varsói Szerződés felbomlásáig terjedő időszak katonai-haditechnikai emlékei.

Gázálarcok és gépágyú lőszerek a kiállításonForrás: Elter Tamás

Ez a páratlanul érdekes kiállító helyiség egyben vetítőteremként is funkcionál, a szupermodern hangosítási technikának köszönhetően az eredetivel megegyező hangerővel hallhatjuk például,

hogy milyen volt egy felszállásra készülő MiG-21-es szovjet vadászgép hajtóművének a sivítása,

miközben történelmi értékű dokumentum felvételek elevenítik fel a hidegháború mára már történelemmé lett korát.

Hidegháborús időutazás a Komo-Sky 51-es bázison

A bunker területén kialakított légfegyveres lőtér és labirintus a fiatalok számára kínál különleges kalandot, az idős korosztály pedig az úttörő-mozgalom tárgyi emlékeiből rendezett kiállításon idézheti meg a Kádár-korszak, illetve saját fiatalságának emlékeit.

Úttörő-történeti tárlat a szovjet atombunkerbenForrás: Elter Tamás

A bunker mellett akadálypálya és kisvasút teszi teljessé a szórakozást, a bunker mellett felépített négycsillagos panzió pedig arra is lehetőséget biztosít, hogy egy egész hétvégét betöltő kirándulás során alaposabban is megismerhessük az egykori atombunker titkait, valamint a volt titkos szovjet harcálláspont közelében kialakított impozáns haditechnikai parkot.

Az atombunker mellett lévő négycsillagos panzióban akár egy hosszú hétvégét is eltölthetünkForrás: Elter Tamás

A közvetlenül az 51-es főút mellett fekvő szépen kiépített parkban

az egykori Varsói Szerződés leghíresebb vadászgépeit, harci és szállító helikoptereit,

páncélos szállítójárműveit tekinthetjük meg megannyi más érdekes eszköz, így köztük légvédelmi lövegek, lokátorok , híradós kocsik és egykori szovjet teherautók, valamint katonai gázturbinás sugárhajtóművek mellett.

Szovjet Mil Mi-2-es katonai helikopter a Komo-Sky 51-es BázisonForrás: Elter Tamás

A hidegháború korának harci gépeit az első rendszerbe állított szovjet sugárhajtású vadászgép, a koreai háborúban hírnevet szerzett Mikojan-Gurevics MiG-15-ösön  kívül a szovjet (és magyar) légierő első kétszeres hangsebességgel repülő elfogóvadásza, a Szovjetunióban 1956-tól a magyar légierőnél pedig 1961-től szolgálatba állított MiG-21 (NATO kódneve: Fishbed) több gyönyörűen restaurált példánya képviseli, míg az első változtatható szárnyállású magassági elfogóvadászt, a MiG-23-as  reprezentálja.

Mikojan-Gurevics MiG-23 (NATO kódneve: Flogger) variaszárnyú szuperszonikus magassági elfogóvadász a dunavarsányi haditechnikai parkbanForrás: Elter Tamás

A hidegháborús szovjet forgószárnyasokat az Afganisztánban számtalan éles harci bevetést végrehajtó „repülő tank", a Mil Mi-24 (NATO kódneve: Hynd) vagy a „légi igáslovak" a Mil Mi-2, illetve Mi-17 egy-egy kiállított példánya képviseli.

Az egyik kiállított MiG-21-es vadászgépet "ki is próbálhatjuk" a Komo-Sky 51-es BázisonForrás: Polyák Attila-Origo

A páncélozott csapatszállító harcjárművekbe, a teherautókba, és az egyik Míg-21-esbe valamint a helikopterek pilótafülkéibe a látogatók is beülhetnek, megtapasztalva a hidegháborús idők történelmi atmoszféráját. (Az atombunker és a Komo-Sky 51-es bázis az iskolai szünidőtől minden nap délelőtt 10-től este 18 óráig látogatható.)