Kétségek támadtak a görög kronológia kiindulópontjait illetően.

2020.05.27. 22:02

Az eddig véltnél száz évvel korábban lehetett a homéroszi kor és az ókori görög művészet más korai korszakai egy új, radiokarbonos kormeghatározáson alapuló kutatás szerint.

Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) régészeinek észak-görögországi leleteken végzett kutatásai szerint 100-150 évvel korábbra tehetőek ezek a korai korszakok, amelyekhez a homéroszi eposzok, a városállamok vagy a görög ábécé megszületése is köthető.
Eredményeiket a kutatók a Plos One című tudományos lapban mutatták be szerdán.
A mintegy 3000 évvel ezelőtt kezdődött korai vaskorban az ókori Görögország fejlődése felgyorsult. Erre a korszakra esett többek között a földközi-tengeri térség befolyásos kolóniáinak megalapítása, a városállamok (poliszok) létrejötte, valamint számos más fontos európai társadalmi és kulturális innováció. Homérosz is az időszámítás előtti 8. században jegyezte le világhírű költeményeit, az Iliászt és az Odüsszeiát.Ennek a róla gyakran homéroszi kornak nevezett időszaknak az idejét már 100 éve meghatározták, azóta azonban nem vizsgálták újra szisztematikusan az új tudományos módszerekkel - mondta Stefanos Gimatzidis, az ÖAW Osztrák Régészeti Intézetének (OAI) kutatója.  

Jelenet az Odüsszeiából egy i.e. 4. századi görög edény falánForrás: Wikimedia Commons

A szakértő Bernard Weningerrel, a Kölni Egyetem kutatójával közösen kezdte felülvizsgálni az eddigi időszámítási módszert a szénizotópos kormeghatározásból származó természettudományos adatokkal.
Az eddigi történelmi kormeghatározások görög kerámiaedények cserepein alapultak, amelyeket a mai Izrael területén lévő Tell Abu Havam-i, megiddói és szamáriai lelőhelyeken tártak fel. Olyan rétegekből kerültek elő, amelyek háborús viszályokra utalnak, és az írásos forrásoknak köszönhetően pontosan meghatározott korokban keletkeztek.

Az észak-görögországi Sindos légifelvéele. MAgába foglal egy magasabb és egy alacsonyabb mesterséges dombot.Forrás: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0232906

Így például az úgynevezett protogeometrikus és geometrikus korszak közötti átmenet időszakát a kerámialeletek alapján időszámításunk előtt 900-ra helyezték. Majd ebből kiindulva határozták meg a korai vaskorból származó görög kerámiák korát. Nagy volt az eddigi történelmi adatokba vetett bizalom,

az új vizsgálatok azonban kétséget ébresztettek a görög kronológia kiindulópontjait illetően.

Ez érinti az időszámítás előtti 11., 10., 9. és részben a 8. századot - mondta el Gimatzidis.

A Földközi-tenger térképe a szövegben említett helyszínekkel.Forrás: https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0232906

A Thesszaloniki közelében lévő Szindosz ásatási területein talált számos szerves lelet radiokarbonos elemzése alapján kezdte el Gimatzidis és Weninger felülvizsgálni a közel-keleti történelmi adatokat.
Az I. későgeometrikus időszaknak nevezett korszakot eddig az időszámítás előtt 760-735 közöttre tették. Az új szénizotópos elemzés szerint azonban már i.e. 870 körül elkezdődött és lényegesen tovább tartott - mondta Gimatzidis. Ez jelentősen eltolja a korábbi korszakok kormeghatározását is és korrigálja a görög kronológiai rendszert.

Ógörög amforák egy elsüllyedt ókori hajó roncsai közöttForrás: Pinterest

A felfedezés megváltoztathatja az Olaszországban és az Égei-tenger északi részén történt görög gyarmatosítás kezdetéről vagy a homéroszi eposzok mai formájukban történt megalkotásáról szóló feltevéseket.
Az új adatok megváltoztathatják a Földközi-tenger térségének több történelmi eseményéről és folyamatáról alkotott elképzeléseket is - véli Gimatzidis.

(Forrás: MTI)