Széll Kálmán - aki felvirágoztatta Magyarországot

2020.06.08. 23:04

Nem véletlenül emlegeti az utókor a kiegyezés utáni idők egyik legtehetségesebb pénzügyminisztereként és miniszterelnökeként Széll Kálmánt. Politikusi tevékenységét gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. A dualizmus után stabilizálta a magyar államháztartást, megalapította a Jelzálog Hitelbankot, miközben rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, és híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar politikus 1843. június 8-án, a Vas megyei Gasztonyban született. Széll Kálmán ma az egyik leghíresebb budapesti terünk és az ország 2011-es átfogó, gazdasági reformtervének a névadója.

A "legszenvedélyesebb tűzoltó", aki más politikai klímát teremtett

Széll Kálmánt kortársai több jelzővel is illették: volt, aki „Magyarország főbábájának" hívta, míg I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója szerint személyében a „legszenvedélyesebb tűzoltó" testesült meg.

A kompromisszumok emberét igazi „békeszerzőnek" aposztrofálták,

aki a „jog, törvény, és igazság" jelszavával lépett fel, átmeneti belpolitikai nyugalmat hozva a századforduló elmélyülő politikai és gazdasági válságának idején.

Többször kínáltak fel neki miniszteri tárcákatForrás: Wikimedia Commons/Koller utódai

Abban az értelemben varázsló volt, hogy egy karikacsapásra más politikai klímát teremtett, békét hozott az országnak – írta róla kortársa, a dualista korszakot jól ismerő Mikszáth Kálmán. – Széll végre egy jól felöltözött magyar államférfi, aki tisztában van azzal, hogy az országgyűlési beszédeken és jól szervezett főispáni karon kívül még sok más szükségletei vannak egy nemzetnek.

Mikszáth Kálmán is sokszor méltatta Széll KálmántForrás: Wikimedia Commons/ http://est.hu/cikk/84039/mikszath_kalman_fekete_varosai

Hozzátette azt is, hogy „az ország ezernyi meg ezernyi dolgozó lakosainak tökéletesen mindegy, kik szívják esténkint czigarettáikat a Lloyd-épületben és hogy miképpen érzik magukat. Hogy ipar, kereskedelem, irodalom, művészet, tudomány teszi a nemzeteket nagyokká."

Jó barátságot kötött Deák Ferenccel

A későbbi magyar politikus 1843. június 8-án született a Vas vármegyei Gasztonyban, a nemesi dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családban, akik III. Ferdinánd magyar királytól nyerték címeres levelüket még 1639-ben.

Széll József, Kálmán édesapjaForrás: Wikimedia Commons/http://epa.oszk.hu/00000/00030/02357/pdf/02357.pdf

Széll Kálmán a politika iránti érdeklődését és szenvedélyét minden bizonnyal édesapjától, Józseftől örökölte, aki a vármegye főispáni helytartójaként és országgyűlési képviselőként munkálkodott. A régi és tekintélyes familiáris hagyományokat folytatva Sopronban, majd Szombathelyen végezte gimnáziumi tanulmányait, ami után a pesti tudományegyetem jogi karán tanult. Széll Kálmán 1866-ban szerezte meg jogi diplomáját, és a következő évben, az 1867-es kiegyezés után már a közigazgatásban dolgozott szolgabíróként a vármegyéjében, mégpedig jó barátja, Deák Ferenc noszogatására.

Deák Ferenc magyar politikus. Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján (Vasárnapi Újság, 1867. február 24.)Forrás: Wikipedia

Az idősödő „haza bölcse" azonnal meglátta benne a tehetséget és szívesen töltötte vele az idejét a rátóti birtokán.

Barátságuk olyannyira elmélyült, hogy az ifjú feleségül vette a nemesi származású Vörösmarty Mihály lányát, Vörösmarty Ilonát, akinek a költő halála után Deák Ferenc lett a gyámja. Ez a lépés sokat lendített politikai karrierjén is.

Már igen fiatalon érvényesült a tehetsége

A mindössze 24 éves fiatalembert a kormánypárt programjával 1867-ben választották képviselővé a szentgotthárdi kerületben, ezzel pedig elindult a politikai pályán.

Széll Kálmán fiatal korábanForrás: Wikimedia Commons

Belépett a Deák-pártba és a „haza bölcse" mellett pénzügyi tanulmányokba kezdett, aminek köszönhetően hosszú évek alatt az ország egyik legelismertebb pénzügyi szaktekintélyévé képezte ki magát.Széll Kálmán hamarosan a pénzügyek és a közgazdaság terén érvényesítette tehetségét: frissen szerzett tudásának köszönhetően a Tisztelt Ház jegyzője lett, majd 1871-ben a legtekintélyesebb bizottság, a pénzügyi bizottság előadójává nevezték ki.

Még csak 28 éves volt, amikor Andrássy Gyula miniszterelnök felajánlotta neki az igazságügyi-, gróf Lónyay Menyhért a pénzügyminiszteri-, Szlávy József pedig a kereskedelmi tárcát.

Egyiket sem fogadta el, mert még tanulni akart.

Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona, Vörösmarty Mihály lányaForrás: Wikimedia Commons/Ellinger Ede

Végül csak 1875 márciusában döntött úgy, hogy vállalja a pénzügyminiszteri tisztséget a Szabadelvű Párt színeiben Wenckheim Béla, majd Tisza Kálmán kormányában. Legelső feladatának a költségvetés rendbetételét, a súlyos államadósság megszüntetését tűzte ki célul: adóemelés és átszervezések révén három év alatt 40 millió forinttal (63 millióról 23 millió forintra), tehát mintegy kétharmadával csökkentette a deficitet.

Megszüntette a súlyos államadósságot

A 32 éves Széll Kálmán érdeme volt az Osztrák–Magyar Bank alapítása, bevezette a közös, kétnyelvű bankjegyet és szabályozta a bankjegykibocsátást. Megjelentette az úgynevezett 6 százalékos aranyjáradékot, aminek bevezetése révén a pénzügyminiszter komoly külföldi hiteleket szerzett a tőkehiánnyal küszködő magyar gazdaság számára.

Budapest a 19. század derekánForrás: Wikimedia Commons/Adolphe Rouargue

Meg volt teremtve a magyar állam hitelműveleteinek új, korszerű formája, melyben kifejezést nyert államunk hitelképessége, hitelügyi nagykorúsága – írta Halász Imre híres publicista a Nyugatban a Széll Kálmánra emlékező, 1915-ös írásában.

Sikeres gazdasági szakemberként megvásárolta a tiszai és keleti vasutakat, szorgalmazta a vasútvonalak államosítását, valamint gazdasági kiegyezést kötött az osztrák Thun-kormánnyal.

Széll Kálmán a Borsszem Jankó szatirikus lap címoldalánForrás: Wikimedia Commons/orsszem Jankó - http://epa.oszk.hu/01300/01338/00404/pdf/00404.pdf

Közben mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol a szarvasmarha-tenyészetével maradandó hírnevet szerzett magának, de előmozdította a nemzeti kulturális törekvéseket is.

Hároméves mandátuma idején mégis többször került összetűzésbe saját miniszterelnökével, Tisza Kálmánnal, ezért 1878-ban lemondott kiemelt posztjáról. A két férfi vitája akkor mérgesedett el igazán, amikor a 35 éves Széll nem értett egyet a Bosznia-Hercegovina megszállása során a közös hadügyi kormány által követelt hatalmas és rendkívüli kiadásokkal.

Sikerrel oldotta meg a gazdasági krízist

Bár a következő két évtizedben inkább visszavonult a politikai élettől, továbbra is tagja maradt a Tisztelt Háznak, miközben gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozott.

Tisza Kálmán portréja, fényképezte Ellinger Ede 1880 körülForrás: Magyar miniszterelnökök 1848–2002. Kossuth Kiadó

Ebben az időszakban kezdeményezte a Magyar Jelzáloghitelbank és a Leszámítolási Bank megalapítását, aminek vezérigazgatója és elnöke is volt egyben.

Széll Kálmán pénzügyminiszteri működésének másik fő érdeme a magyar államadósság rendezése, amelynek érdekében bevezette a „6%-os aranyjáradékot”Forrás: Pinterest

Számos tisztséget töltött be, munkájával hírnevet szerzett a hazai és nemzetközi pénzvilágban,

de I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király is elismerte tevékenységét. Az uralkodó kivételes bizalmába fogadta: 1883-ban a belső titkos tanácsosi méltóságot, majd tíz évvel később a Lipót-rend nagykeresztjét adományozta neki.
Széll Kálmán a „legszenvedélyesebb tűzoltó" – mondta róla Ferenc József. Széll az 1890-es évek végén kénytelen volt visszatérni a politikai életbe, mert az uralkodó az egyre jobban elmélyülő gazdasági és politikai válság megoldásával őt bízta meg.

I. Ferenc József azt mondta róla, hogy ő a „legszenvedélyesebb tűzoltó"Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc József a „kompromisszumok embereként" tekintett rá, ezért 1899. február 26-án Széll Kálmánt  kérte fel a krízis megoldására valamint az új kabinet megalakítására. Széll miniszterelnöki kinevezése után a „törvény, jog, igazság" hármas jelszavával végül sikerrel végezte el a rábízott feladatot.

A Magyar Királyság 12. miniszterelnökeként több mint négy évig volt hivatalban.

Kormányfőként többek között előnyös új gazdasági kiegyezéseket kötött Magyarország számára, korszerűsítette a közigazgatást, rendezte az úgynevezett „lelencügyet", elfogadtatta a kúriai bíráskodásról szóló törvényt, de gazdaságimunkás- és cselédpénztárakat is felállított.

Széll Kálmán szobra a róla elnevezett téren, Budapest II. kerületébenForrás: Pinterest

Széll Kálmán 1903. június 27-én végül önként lemondott a miniszterelnökségről, és visszavonult rátóti birtokára, ahol az 1915-ben bekövetkezett haláláig a legszívesebben gazdasági, pénzügyi és közművelődési kérdésekkel foglalkozott.