Ön örülne, ha nem találkozna többet csörgőkígyókkal?

A természet szerelmesei az időjárás melegedésével elhagyták az otthonukat, és hozzájuk hasonlóan a csörgőkígyók is elindultak a nyári táplálkozási területeik felé. A Thompson Rivers Egyetem kutatócsoportja évek óta vizsgálja a világ legészakabbi tájain élő hüllők populációjának tendenciáit és mozgásait, ám most aggasztó tendenciával szembesült.

Fontos szerepük van az ökoszisztémában

A csörgőkígyók megfigyelése különösen érdekes a tudósok számára Kanadában, hiszen ezeknek az állatoknak az úgynevezett aktív éves szakaszuk (a melegebb hőmérsékletek, amelyek lehetővé teszik számukra az életük folytatását) sokkal rövidebbek, mint a déli rokonoké.

Bár minden tavasz újabb kígyópopuláció születését ígéri a területen, a felmérések alapján az egyedszámuk most riasztó ütemben csökken.

A csörgőkígyók veszélyes teremtések Forrás: AFP/Carl De Souza

Noha első hallásra talán jó hírnek tűnik, ha a csörgőkígyók eltűnnek a világunkból, ez minden bizonnyal lépcsőzetes következményekkel járna a már amúgy is veszélyeztetett ökoszisztémákra

– mutattak rá most publikált tanulmányukban a Thompson Rivers Egyetem tudósai. – Ezek az állatok kulcsszerepet játszanak például a gyepterületű láncolatokban, ahol középszintű ragadozókként gyérítik a rágcsálók állományát, miközben táplálékforrásként szolgálnak az olyan, nagyobb ragadozók számára, mint például a veszélyeztetett észak-amerikai borz.

A tény azonban jól ismert: a csörgőkígyók harapása veszélyes az emberre,

mert megakadályozza a véralvadást, károsítja a vérereket, idővel áteresztővé válnak, így belső vérzés alakul ki, ami pedig keringési, légzési és veseelégtelenséget okozhat.

Számos tényező veszélyezteti a fennmaradásukat

Az összes fajon megtalálható megkülönböztető jegy a farki csörgő, egy szarugyűrűkből álló szerkezet a farok végén, amit az állat megcsörget, ha úgy érzi, veszélybe került.

Ám csak a legutolsó pillanatban, végső lehetőségként támadnak.

A nemzetségbe összesen 28 faj tartozik, ezek mindegyike Amerikában őshonos.

csörgőkígyó Forrás: Wikimedia Commons/Gary Stolz /National Digital Library

A csörgőkígyók számára a legnagyobb veszélyt a közlekedés jelenti, mert a még az alacsony forgalmú utak is katasztrofális hatással lehetnek az egyébként egészséges kígyópopulációkra

– mutattak rá a tudósok a LiveScience online tudományos portálon. – A tanulmányunk szerint ezek a populációk eddig évente 6,6 százalékkal csökkentek, ami csupán 40 év alatt a kígyók számának 97 százalékos csökkenéséhez vezetne.

Az állatok fennmaradását emellett komolyan veszélyezteti a szennyezés, az emberi üldöztetés, valamint az élőhelyeik folyamatos csökkenése és szétaprózódása.

A legújabb kutatások szerint a csörgőkígyók azonban képesek változtatni a viselkedésüket aszerint, hogy milyen gyakran tűnnek fel emberek a táplálkozási területükön. A tudósok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben talán az állatok sem fognak „feleslegesen" támadni, ami az ember és kígyó közti békésebb együttélést és a kígyópopulációk újabb növekedését szorgalmazhatja.