A köhögés is az allergia tünete?

asztma
Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.
Vágólapra másolva!
Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.
Vágólapra másolva!

A légúti allergia kevésbé okoz köhögést

A szénanátha jellegzetes tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés. Előfordulhat viszkető érzés a torokban, amit a betegek a torok köszörülésével, esetleg enyhe köhécseléssel próbálnak enyhíteni,

de a gyakori, akár rohamokban jelentkező köhögés a szénanáthára nem jellemző.

Ilyen esetben más okot kell keresni a háttérben, ez pedig gyakran az asztma.

Allergiás asztma

Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos kiváltó ingerek, ún. triggerek hatására. Allergiás asztma esetén ilyen trigger lehet a háziállatok szőre, a poratka, penészgomba vagy a pollen, vagyis annak a növénynek a virágpora, amire a beteg allergiás. Ha az allergén a légutakba jut, nemcsak a már ismert szénanáthás tünetek, hanem asztmás panaszai is jelentkezni fognak. Ilyen esetben tehát mindkét betegséget – az allergiát és az asztmát is – kezelni kell.

Az elhúzódó köhögésnek számos légzőszervi vagy más szervrendszeri oka is lehet. Ha valamilyen egyéb betegség a kiváltó ok, a köhögés csillapítás és a hurutoldás nem jelent megoldást, esetleg csillapíthatja a tünetet. Forrás: https://bhc.hu/betegsegek/kohoges/

Nem csak a köhögés jelzi az asztmát

A felnőtt asztmás betegek 60-70 százalékánál mutatható ki allergia is, az allergiás asztma előfordulása tehát nem ritka. Ha valaki diagnosztizált allergiás, de az utóbbi időben egyre többször tapasztal szokatlan rosszulléteket

-jellemzően köhögés, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és nehézlégzés formájában-,

akkor mindenképp vizsgáltassa ki magát – tanácsolja dr. Tárnok Ildikó. A tünetek kikérdezése mellett a tüdő fizikális vizsgálata és légzésfunkciós vizsgálat segít az asztma diagnózis megállapításában.

Hogyan kezelhető az allergiás asztma?

A kezelőorvos által felírt inhalációs szteroidok és hörgőtágítók, valamint allergia ellenes orrspray-k, tabletták segítségével, tehát az asztma és az allergia együttes kezelésével javulás érhető el, és a köhögés is megszüntethető.

Az asztma kialakulásáért a környezeti tényezők, és vélhetőleg a genetikai érintettség is szerepet játszik. A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, úgynevezett hörgőgörcs jelentkezik, így a légutak átmérője csökken. A faluk megduzzad, mely tovább szűkítik a légutakat, és a bronchusok falában található nyálkahártya sűrű nyákot terme, ami még jobban akadályozza a levegő áramlását. Kiváltó tényezők: allergének, füst, szmog, vírusok, hideg levegő, megeröltető testmozgás. Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma

Mi állhat még a háttérben?

Az elhúzódó köhögést az asztma mellett több más betegség is okozhatja. Lehet reflux tünete, okozhatja hátsó garatfali csorgás (ennek hátterében gyakran krónikus orrmelléküreg-gyulladás áll), de a nehézlégzéssel, fulladással társuló köhögés akár COPD-t vagy daganatos elváltozást is jelezhet. Éppen ezért fontos, hogy ha a köhögés 2-3 hétnél tovább tart, forduljunk orvoshoz!

(Forrás: Budai Allergiaközpont
www.allergiakozpont.hu)