Csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van.

Egy gyermek dolgozik a Fülöp-szigetek Masbate tartományában egy építkezésen.

Mindannyian fogyasztók vagyunk, nap mint nap vásárolunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Amikor bemegyünk egy üzletbe és leveszünk egy terméket a polcról, ritkán gondolunk bele, hogy azt hol, hogyan, milyen körülmények között állították elő, kinek a munkája van annak elkészítése, termesztése mögött.

Korábban ez kérdés kevésbé merült fel, hiszen régebben sok szempontból önellátó volt a társadalom, ha mégsem, piacon, közvetlenül a termelőtől, termék előállítótól vásároltunk, ezzel szemben ma globalizált világban élünk. Magunk is meglepődnénk azon, ha egy-egy bevásárlásunk után ki kellene számolnunk, hogy „hány kilométert eszünk?", azaz mennyit utaztak a megvett termékek, míg elértek a bolt polcaira. Ma Magyarországon az élelmiszerek több mint 65%-át 400 nm-nél nagyobb üzletben, szupermarketban vásároljuk meg, és sajnos a nagy üzletekben jellemző a központosított árubeszerzés, és csak elvétve találkozunk a környékből származó termékkel.

Az áruk, termékek utaztatása a szállításból eredő környezetszennyezés mellett még egy komoly veszélyt rejt magában: nem tudjuk, hogy azt a terméket ki, hol és hogyan állította elő.

Használt-e például valamilyen növényvédőszert, tartósítószert az előállítás során, és ha igen, mifélét (az EU területén jellemzően egységes az ezzel kapcsolatos szabályozás, de ha az unión kívülről érkezik az áru, már vannak jócskán eltérések a szabályozásban). Emellett fontos szempont, hogy az, aki termelte, előállította, vajon kapott-e méltó fizetést érte, nem kapcsolódik-e kizsákmányoló gyermekmunka a termékhez.

Forrás:https://mtvsz.hu/tudatos-fogyasztas

A közvéleménykutatások szerencsére azt mutatják, hogy van remény, egyre több helyen létesül termelői piac, alakulnak bevásárló-közösségek, és a magyarok egyharmada törekszik arra, hogy magyar terméket válasszon. Bár azt szinte mindenki elismeri, hogy a magyar élelmiszerek kiváló minőségűek, a vásárlók kétharmada elsősorban az élelmiszerek ára alapján dönt annak megvásárlása mellett. A zöldségek és gyümölcsök esetében szerencsére jobb a helyzet, egyre többen keressük a helyben termett terményeket, akár közvetlenül a termelőtől termelői piacon vagy szedd magad akciók keretében.

Egy gyermek dolgozik a Fülöp-szigetek Masbate tartományában egy építkezésen. Forrás: © UNICEF/UNI82117/Alquinto/© Notice: UNICEF photographs are copyrighted and may not be reproduced in any medium without written permission from authorized/© Unicef/Uni82117/Alquinto

Mit tehetünk fogyasztóként?

1. Elsőként érdemes végiggondolni, hogy valóban szükségem van-e a megvásárolni kívánt termékre. Ehhez nagy segítséget nyújthat egy bevásárló lista, így kisebb a csábítás, hogy olyasmit vegyünk, amit aztán csak kerülgetünk – vagy élelmiszer esetén kidobunk, mert megromlik, mielőtt elfogyaszthatnánk.

2. Ha a vásárlás mellett döntünk, mindenképp nézzük meg, hogy a termék honnan származik, keressük a helyi termékeket, hazai árucikkeket, hiszen ebben az esetben a hazai gazdaságot támogatjuk, és nem mellesleg a szállításból eredő környezetszennyezés is jóval alacsonyabb.

Forrás: Hans Lucas via AFP/Samuel Hense / Hans Lucas/Samuel Hense

3. Nagyon fontos, hogy idénygyümölcsöket és –zöldgeket vásároljunk. Bizonyára mindannyian kóstoltunk már paradicsomot és földiepret decemberben, s tapasztaltuk, hogy azok zamata, vitamintartalma meg sem közelíti a nyáron termettekét, arról nem is beszélve, hogy igen gyakran a külföldről származó gyümölcsökön, zöldségeken növényvédőszer-maradványok, tartósítószerek mutathatók ki.

piac, gyümölcs, zöldség, termelői piac Forrás: https://www.facebook.com/www.biatorbagyipiac.hu/photos/a.280461302090647/280462738757170

4. Keressük a környezetkímélő gazdálkodásból, illetve méltányos kereskedelemből származó bio és fairtrade termékeket, amelyek előállítása során óvják a környezetet és a termelők biztos megélhetését is biztosítják.

(Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége)