A Földközi-tengerben élő ceteket vizsgáló olaszországi Tethys Tengerkutatási Intézet szakemberei napok óta követik annak a hatalmas barázdásbálnának kínkeserves vándorlását, amelynek teljes egészében hiányzik a farokúszója. A Tethys Intézet kutatói szerint vagy hajócsavar, vagy pedig halászháló szakíthatta le az óriási sziláscet úszóit. A szakemberek úgy vélik, hogy ezzel a sérüléssel a Földközi-tengerben honos, ám nagyon ritka cetnek rendkívül kicsik a túlélési esélyei.

Igen alacsonyak a farokúszóját vesztett bálna túlélési esélyei

A Tethys Tengerkutatási Intézet munkatársai június eleje óta követik azt a hatalmas közönséges barázdásbálnát (Balaenoptera physalus), ami Szicília partvidékén bukkant fel az elmúlt napokban. Az óriási szilás cet nemcsak amiatt érdemel figyelmet, mert igen ritkának számít a Földközi-tengerben, hanem mert a megfigyelt egyednek nincsen farokúszója.

A megfigyelt példánynak teljes egészében hiányzik a farokúszójaForrás: Tethys Reserach Institute

Az eddigi észlelések, illetve a bálnáról készített közeli felvételek kiértékelése egyértelművé teszi, hogy a hatalmas tengeri emlősnek nem valamiféle fejlődési rendellenesség miatt nincsenek farokúszói; azokat vélelmezhetően 

emberi közrehatás, hajóval történt ütközés, vagy halászhálóba akadás miatt veszíthette el. 

A bálnát két nappal ezelőtt Szicília keleti partvidékén, a Catania-öbölben látták, ahonnan a tengeri emlős északi irányba, a Messinai-szoros felé tartott.

A bálnát két héttel korábban a görög partok közelében már megfigyelték; a szakemberek úgy vélik, hogy a sebesült óriás a Messinai-szoroson át a Ligur-tenger felé tart, amely a mediterrán barázdásbálnák legjelentősebb élőhelyének számít. 

A farokúszó elvesztése nagyon lerontja a bálna úszóképességét; 

a tengerbiológusok megfigyelték, hogy a Messinai-szoros felé haladva csak nagyon nehezen képes megbirkózni az erős tengeráramlatokkal.

A sérült barázdásbálna alábukása közben jól látszik, hogy a farok vége csonkaForrás: Tethys Research Institute

Farokúszó nélkül a merülés is sokkal több energiát emészt fel, és jelentősen csökkenti a táplálékszerzés hatékonyságát. A Tethys Intézet tengerbiológusai ezért úgy vélik, hogy a sérült bálna túlélési esélyei igen alacsonyak.

Egyetlen példány elvesztése is hatalmas veszteség

A barázdásbálna tegnap érte el a Messinai-szorost, a Tethys Intézet tengerbiológusai pedig az olasz parti őrség CP 852-es jelű naszádjának fedélzetén tovább követik a tengeri emlőst.

Legutóbb Cape Peloro közelében sikerült egészen közeli fényképeket, valamint videofelvételeket készíteni róla. Ezen jól látszik, amint a mélybe merülő óriás magasba emeli az uszonyok nélküli farkát.

A szakembereknek sikerült beazonosítania, hogy a megfigyelt példány azzal a 2005-ben észlelt bálnával azonos, amelynek már akkor is hiányzott a bal oldali farokúszója, de mostanra az egyetlen megmaradt uszonyát is elvesztette. 

A sérült bálna a megfigyelések szerint 70-100 méteres mélységbe szokott alámerülni többé-kevésbé ismétlődő rendszerességgel. 

A parti őrség folyamatosan arra utasítja a térségben elhaladó hajókat, hogy kerüljék ki a bálna haladási útvonalát. A Tethys Intézet kutatói szerint az állat erősen lesoványodott, és ez az állapota egyértelműen a csonkolásos sérülés miatt megnehezült zsákmányszerzésre vezethető vissza.

2005-ben még megvolt a bal oldali farokúszójaForrás: Tethys research Institute

A tengerbiológusok a bálna haladási irányát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az állat Milazzo, vagy az Aeolian-szigetek felé tart. 

Egyetlen példány elvesztése is hatalmas veszteség" 

– kommentálja a bálna valószínűsíthető pusztulását Sabina Arioldi, a Tethys Tengerkutatási Intézet munkatársa. A szakemberek nem sok esélyt látnak arra, hogy a bálna képes lesz túlélni mindkét farokúszójának elvesztését.

Ez a Földközi-tenger leghatalmasabb élőlénye

A közönséges barázdásbálna 27 méteres maximális testhosszával a Föld és a világtenger második legnagyobb ma élő állata. (A földkerekség legnagyobb gerinces élőlénye a közönséges barázdásbálna közeli rokona, a 31 méteres testhosszúságot is elérő kék bálna, tudományos fajnevén a Balaenoptera musculus.)

A kék bálna (Balneoptera musculus) a Föld leghatalmasabb állataForrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-51553381

A közönséges barázdásbálna a sziláscetek alrendjébe (Mysticeti) tartozó plankton-szűrögető életmódot folytató tengeri emlős, amelynek zsákmányát kisebb rajhalak, valamint apró pelágikus (nyílttengeri) lábasfejűek és rákok alkotják. Karcsú, áramvonalas testformájának 

és fejlett izomzatának köszönhetően a közönséges barázdásbálna a legsebesebben úszó sziláscet, 

amelyet e tulajdonsága miatt Roy Chapman Andrews amerikai természettudós a tengerek agarának nevezett.

A közönséges barázdásbálna egyik alfaja honos a Földközi-tengerben isForrás: Wikimedia Commons

A modern kutatások két alfaját különítették el, az egyenlítőtől északra élő B. physalus physalus, valamint a déli félteke tengereiben honos B. physalus quoyi alfajokat.

A Ligur-tenger partvidéke. A mediterráneumban a Ligur-tenger vizein él a legnépesebb közönséges barázdásbálna-populációForrás: AFP/Mattes René

A közönséges barázdásbálna, 

amely honos fajnak számít a mediterrán vizekben, a Földközi-tenger leghatalmasabb élőlénye. 

Elsősorban a mediterrán medence nyugati vizein fordul elő, a Földközi-tenger keleti területén fekvő Levantei-nagymedencéből viszont hiányzik.

Közönséges barázdásbálna (a kép illusztráció)Forrás: Salish Sea Marine Sanctuary

A mediterráneumban élő legnagyobb egyedszámú közösségük Olaszország nyugati partvidékén, a Ligur-tengerben található. A közönséges barázdásbálnák ritka rendszerességgel beúsznak az Adriai-tengerre is, ahol az utóbbi években több alkalommal megfigyelték egyedeiket Horvátország dalmáciai partszakaszán.

Barázdásbálna a felszínen, közvetlen közelről (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons/ NOAA/Annie Douglas

A közönséges barázdásbálna valamennyi, a Földközi-tenger mentén fekvő országban 

szigorú védelem alatt áll, 

de ez sem akadályozza meg a hajókkal való időnkénti ütközést, illetve a halászhálókba akadást, ami gyakran halálos lehet számukra.

(Forrás: Tethys Research Institute)