Van ötlete, hogy melyik madár tartja a madárvonulás világrekordját?

Mindössze 25 grammos a tömege

A kutatók szerint a hantmadár évente harmincezer kilométert tesz meg. Az állat ráadásul többnyire teljesen egyedül és nem csapatban teszi meg a hosszú utat Észak-Amerikából Afrikába. A Duna-Dráva Nemzeti Park tájékoztatása szerint egyre többen vannak az országban: egy új hantmadár élőhelyet fedeztek fel a közelmúltban, például Tolna-megyében.

Rendkívül nagy elterjedési területtel rendelkezik

A hantmadarak talajlakó, fészküket a földre építő, gyepekkel tarkított, nyílt területeket kedvelő rovarevő madarak. Fára, vagy bokrokra csak ritkán szállnak. Jellegzetes farokmintázatuk (fehér alapon fekete "T" alak) repüléskor már messziről felvillan, így könnyen észrevehetők.

Nevüket élőhelyükről kapták, mindig valami kiálló hant, vakondtúrás, kő, tuskó tetején üldögélnek.

Míg Európában öt fajuk él, hazánkban egy faj, a hantmadár (Oenanthe oenanthe) fordul csak elő, a többi Dél-Európa lakója. A hantmadár rendkívül nagy elterjedési területtel rendelkezik, főként eurázsiaiban, de Észak-Amerikában és Északnyugat-Afrikában is fészkel.

Mindössze 25 grammos a tömege Forrás: Pexels

Hosszú távú vonuló, az egyetlen európai hantmadár faj, mely a telet Afrikában, az egyenlítőtől délre tölti

– mondta el az Origónak Nemcsak Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. – Érdekessége, hogy az Észak-Amerikában fészkelőknek az Atlanti-óceánt és egész Európát, míg a Szibériában költőknek egész Ázsiát át kell repülniük, hogy a rendkívül hosszú vonulási útjuk végén elérjék Afrika déli szavannáit.

Teljesen egyedül repül Forrás: Pexels.

Hozzátette: ez a telelőterület-hűség ritka jelenség az eurázsiai madárvilágban. Egy korábbi kutatás alapján a Wilhelmshaveni Madárkutató Intézet biológusai szerint évente akár 30 ezer kilométert is megtehet, amivel tartja a madárvonulás világrekordját.

Évente csak egyszer április májusban költenek

A nemzeti park tájékoztatása szeritnt a hantmadár természetes élőhelyét kizárólag a nyílt terültek jelentik. Kedveli a rövidfüvű, legeltetett, köves élőhelyeket. Utak mentén, szántóföldeken, állattartó telepek környékén is rendszeresen megtalálható.

Hazánkban elsősorban az Alföldön gyakori, a Dunántúlon szórványos, míg Tolna megyében a Dél-Mezőföld legeltetett homok gyepein ritka költőfaj.

Tavasszal a hímek a tojóknál előbb érkeznek vissza költőterületükre; évente csak egyszer április májusban költenek. Fészkelő- és a telelő területén is territóriumot tart, melyhez nagyon ragaszkodik, és minden évben visszatér. Hevenyészett fészkét a fű közé, földre építi, melyet több éven keresztül is használhat, minden évben egy kicsit ráépítve. Őszi vonulása augusztus végére, szeptemberre esik.

A századforduló óta védett madár

Számos nyugat- és közép-európai országban csökken a hantmadár állománya az élőhelyváltozás, a mezőgazdaság növekvő intenzitása és az urbanizáció miatt. Néhány országban, köztük hazánkban is, a juhtenyésztés visszaszorulása a hantmadár nagyon kedvelt, rövidfüves élőhelyeinek eltűnését okozta. A nemzeti park szakemberei szerint téli vonulási útvonalán az afrikai szavanna múltbeli aszályai szintén állománycsökkenést okoztak. Európában korábban rendszeresen, a mediterrán térség egyes részein és Észak-Afrikában még ma is nagy számban vadásszák. A hazai fészkelő állomány az elmúlt 15 év gyűrűzéseinek tükrében szintén mérsékelt csökkenést mutat. A hantmadár 1901 óta védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Új Tolna megyei élőhelyére a nemzeti park igazgatóság természetvédelmi őrei az elmúlt években lettek figyelmesek a megyét átszelő, tíz éve épült M6-os gyorsforgalmi autópálya, dél-mezőföldi 50 km-es szakaszán.

Az utat kísérő, mészkőzúzalékos szervizút mentén, amely hasonlít a száraz, köves kedvelt élőhelyéhez, több ponton megtelepedett.