Titokzatos lény tojását találták meg az Antarktiszon

moszaszaurusz
Illusztráció egy moszaszauruszról
Vágólapra másolva!
Hatalmas, a kréta földtörténeti időszakból származó tojást fedezett fel egy kutatócsoport az Antarktisz egyik kőzetformációjában. Jelen pillanatban csak találgatják, milyen őslény rakhatta.
Vágólapra másolva!

A kutatók által feltárt tojásfosszília úgy néz ki, mint egy leeresztett focilabda - hosszúkás, behorpadt, felszínén számos ránc és gyűrődés van. Még 2011-ben fedezték fel az Antarktiszon, ám sosem tanulmányozták kellő részletességgel, hosszú évekig a Chilei Természettudományi Múzeum raktárában porosodott. Mivel jeges vidéken bukkantak rá, és körüllengte valami titokzatosság, az ősmaradvány a népszerű sci-fi horror után a „Dolog" nevet kapta.

Végül az austini Texasi Egyetem szakértői úgy döntöttek, alaposabban szemügyre veszik a fosszíliát, az eredményről a rangos Nature tudományos folyóiratban számoltak be.

Eszerint a maradvány egy 66 millió éves, lágyhéjú tojás, az egyik leghatalmasabb, amit valaha találtak: 30 centiméter hosszú, körülbelül akkora, mint egy futball-labda, méretét csak az elefántmadár tojása múlja felül.

Fosszilizálódott tojást még sosem találtak az Antarktiszon, és egyelőre az sem világos, milyen lény rakhatta. A kutatók gyanúja szerint egy ragadozó életmódot folytató őshüllőhöz, egészen pontosan egy moszaszauruszhoz tartozhat, ami a késő kréta korban élt, nagyjából 70-65,5 millió évvel ezelőtt.

– írta a kiadott közleményben a tanulmány vezető szerzője, Lucas Legendre, aki szerint a ma élő gyíkok és kígyók raknak hasonló – ám a felfedezettnél jóval kisebb – tojásokat.

Illusztráció egy moszaszauruszról Forrás: MGA/AFP

Óriási tojást csak óriási test rakhat

Amikor 2011-ben először ráakadtak a maradványra, még a tudósok sem tudták, mivel van dolguk. Ezért Legendre több mintát vett a fosszíliából, majd a membránrétegeket különféle mikroszkópokkal alaposabban megvizsgálta. A tojás struktúrája (kevés ásványi anyagot tartalmazó vékony héj) alapján az azt rakó hüllő eleventojó (ovivivipar) faj képviselője lehetett, vagyis az utód már az anya testében fejlődésnek indult, és a tojás lerakása után, keltés nélkül, rövid idő alatt kikelt. Mivel a tojásból előbújt lény csontjai nem kerültek elő, a kutatónak más módon kellett kiderítenie, milyen állathoz tartozhatott a fosszília.

Legendre összesen 259 ma élő hüllőfaj testméretét vetette össze tojásaik méretével, ebből következett, hogy az őstojást rakó teremtmény legalább 6 méter hosszú lehetett. Szintén beszédes, hogy a leletet tartalmazó kőzetformációból fiatal, illetve kifejlett moszaszaurusz és plezioszaurusz egyedek csontjai kerültek elő.

– mutatta be az ásatás helyszínét Legendre.

Moszaszaurusz egy 1910-es ábrán Forrás: leemage via AFP

Hogyan kelhetett ki az utód?

A tanulmány ugyan nem részletezte, hogy az őshüllő miként kelt ki a tojásból, de két hipotézis is létezik.

  • Az egyik szerint az utód – a tengeri kígyók egyes fajaihoz hasonlóan - a vízben kelhetett ki.
  • A másik elmélet ezzel szemben úgy véli, hogy a kicsinyek – akárcsak a tengeri teknősök ivadékai – a partról próbáltak a tengerbe jutni. Utóbbi esetben az anyaállatnak rendkívül ügyesen kellett manővereznie ahhoz, hogy tojásait biztonságosan a szárazföldre rakja.

Ha kíváncsi, milyen tojást vizsgáltak a szakértők, tekintse meg a következő oldalon található galériánkat!