Hatméteres, extrém ritka mélytengeri cápát láttak Japánnál - videó

Ritka nagy szerencse kell az óriásszájú cápa megpillantásához

A különleges óriásszájú cápát az 1976 novemberében történt felfedezése óta eddig még csak alig néhány alkalommal sikerült megfigyelni. A bizarr óriás, amely a búvárok számára elérhetetlen mélységek lakója, egyike a világóceán legritkább élőlényeinek. Ezért is megy szenzációszámba, hogy Japán partjainál a felszínhez közel sikerült egy különösen nagy példányt megpillantania a búvároknak.

Hihetetlenül ritka látványba volt része japán búvároknak

Amikor a búvárok alámerülnek, még ha jól is ismerik a feszín alatti világot, soha sem tudhatják előre, hogy vajon mivel fognak találkozni. Így jártak azok a víz alatti felfedezők is,

akiket nemrég Japán partjai közelében ért a ritka szerencse.

A búvárok csak extrém ritkán pillanthatják meg a különleges óriásszájú cápát Forrás: Marine Wildlife Watch

Most ugyanis nem akármilyen élőlény, hanem a világtenger egyik legritkább lakója, a csak 1976 novemberében felfedezett bizarr kinézetű óriásszájú cápa (Megachasma pelagios) került a búvárok szeme elé, amely teljesen váratlanul bukkant elő az óceán mélyéről.

A csaknem hat méter hosszúságúra becsült óriás nyugodt, lassú tempóban úszott el a búvárok előtt,

akik ezt kihasználva videón is megörökítették a világóceán egyik legritkábban megpillantható cápáját. Az óriásszájú cápáról készített közeli felvételek lentebb tekinthetők meg.

Az óriásszájú cápa hatalmas mérete ellenére egyike a legjámborabb cápafajoknak, ugyanis a sziláscetekhez hasonlóan plankton-szűrögető életmódot folytat.

Egészen 1976-ig ismeretlen volt ez a hatalmas mélyvízi cápa Forrás: YouTube

A tengerbiológusok nagyon sokáig nem is tudtak a létezéséről: a tudomány számára csak akkor vált ismertté ez a különleges óriás, amikor 1976 november 15-én az amerikai haditengerészet AFB-14 jelű oceanográfiai kutatóhajója a Hawaii-szigeteki Oahutól 42 kilométerre felhúzta a 4600 méteres mélységbe mintagyűjtés céljából leeresztett hálóit.

Az 1976 novemberében Hawaii közelében felfedezett példány Forrás: Hugh Gallagher

A hálóba akadva

egy emberi szem által még sohasem látott hatalmas, 4 méter 46 cm hosszú ismeretlen cápát emeltek a fedélzetre.

Ami rögtön feltűnt a tengerbiológusoknak az az állat szokatlan, a cápafélékre egyáltalán jellemező fejformája volt.

A M. pelagios feje egyáltalán nem "cápaszerű" Forrás: Florida Museum of Natural History

Amíg a cápafajok túlnyomó többsége megnyúlt orrporccal ( rosztrum) és alsóállású szájjal rendelkezik, addig az óriásszájú cápa rövid, lekerekített orrnyúlvánnyal és középállású, rendkívül széles szájjal rendelkezik.

Alig látták az elmúlt több mint négy évtizedben

A felfedezése után még sokáig vitatott volt a különleges óriás rendszertani besorolása. Csak hosszadalmas kutatómunkát követően,

1983-ban írták le új fajként, miután sikerült tisztázni a taxonómiai (rendszertani) helyzetét.

Az ismeretlen faj meghatározásával kapcsolatos kutatómunkát a világ egyik legelismertebb cápakutatója, Dr. Leonardo Compagno, a Fokvárosi Egyetem tengerbiológia-professzora vezette.

A fajt csak 1983-ban írta le Taylor, Compagno és Struhsaker Forrás: Oceana International

A szakértők megállapították, hogy a Megachasma pelagios tudományos fajnevet kapott cápa a heringcápa-alakúak rendjéhez (Lamniformes) tartozik, amelyen belül - egyetlen ismert fajként - önálló családot (Megachasmididae) és nemzetséget alkot.

Egy, a hullámverés által partra sodort elpusztult példány a Fülöp-szigeteken Forrás: Marine Wildlife Watch

Az 1976-os felfedezése óta eltelt több mint négy évtized alatt eddig összesen csak 100 alkalommal tudták azonosítani, legnagyobb részt a mélyre eresztett hálókba akadt, illetve partra sodródott elpusztult példányok formájában.

A tenger által már elpusztultan partra mosott óriásszájú cápa Forrás: Australian Museum

Eleven példányt mindössze csak néhány alkalommal sikerült megfigyelni, elsősorban a kaliforniai partvidéken és Japán térségében. Ezért is számít különlegesnek a mostani víz alatti találkozó ezzel a különösen ritka hatalmas cápával.

A világtenger barátságos óriásai

De nem csak a kinézete, hanem az életmódja is rendkívül szokatlannak számít a cápák világán belül. A tudomány által eddig ismert mintegy 500 cápafaj többsége ugyanis aktív ragadozó, húsevő életmódot folytat.

Mindössze csak három olyan cápa létezik,

amelyek a sziláscetekhez hasonlóan plankton-szűrögetők. Ezek az érdes vagy cetcápa (Rhincodon typus), az óriáscápa (Cetorhinus maximus), valamint az óriásszájú cápa.

A ma élő legnagyobb cápafaj, a planktonevő érdes vagy cetcápa hátát jellegzetes fehér vonalak és pöttyök díszítik Forrás: Elter Tamás archívuma

A planktonevő cápák közül kerülnek ki a világtenger ma ismert legnagyobb halai.

A cetcápa eddig ismert legnagyobb példányának a teljes testhossza 18,8 méter volt (2001-ben a Perzsa-öbölben figyelték meg) , de a kifejlett egyedek között nem mennek ritkaságszámba a 10-13 méteres példányok.

Mark Meekan kutató egy cetcápával (Rhincodon typus) búvárkodik. Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-52155008

A trópusi, szubtrópusi cetcápával szemben az óriáscápa a hűvösebb mérsékelt-övi vizek lakója; átlagos testhossza nyolc méter körüli,

a legnagyobb eddig ismert példányuk 12,3 méter hosszúnak bizonyult,

amelyet Kanadában azonosítottak.

Egy másik planktonszűrögető, az óriáscápa (Cethorinus maximus) ami elnevezéséhez méltóan 10-12 méter hosszú is lehet Forrás: Wikimedia Commons

A harmadik planktonevő, az óriásszájú cápa is a nagy illetve a különösen nagyméretű (4,5 méternél hosszabb) cápák közé tartozik: a kisebb kifejlett hímek átlagos testhossza 4,4-5,3 méter, a nagyobb nőstények pedig 4,5 -5,5 méter körüli testhosszúsággal rendelkeznek, de ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek. Az óriásszájú cápák eddigi rekordere 7 méter 9 cm hosszú volt.

A búvárok számára elérhetetlen mélységek lakója

Az óriásszájú cápák mindhárom nagy óceáni medencében előfordulnak, de azon kívül, hogy extrém ritkák,

a tengerbiológusoknak még becsléseik sincsenek a tényleges állomány valós egyedszámáról.

Ritkaságuk illetve rejtőzködő életmódjuk miatt csak nagyon keveset tudni az óriásszájú cápákról.

Hálóba szorult példány Forrás: Discovery/Paul Clerkin/David Ebert

A kutatások azt mutatják, hogy az óriásszájú cápa élőhelye a búvárok számára elérhetetlenül mély szürkületi vagy bathyális zóna 300 és 1000 méter közötti tartománya,

de ennél sokkal mélyebbre, akár 4000 méterre is leereszkedhetnek

az abisszális régió örök sötétségébe.

Az óriásszájú cápa a nagy mélységek, a szürkületi zóna lakója Forrás: Sofar Ocean/Jack Johnson

Nagyon ritkán, de felbukkanhatnak a sekély vizekben is, ennek köszönhető az a néhány szerencsés eset, amikor a légzőkészülékes búvárok összetalálkozhattak az óriásszájú cápák egy-egy példányával.

Az óriásszájú cápák legfontosabb zsákmányát mélyvízi rákok, kisebb medúzák, és apró halak alkotják, amelyeket a kopoltyúíveiken lévő fésűszerű lemezekkel szűrik ki a szájukon átpumpált vízből.

Plankton-szűrögető életmódja miatt az óriásszájú cápa fogazata visszafejlődött, az állkapcsaiban kilenc sorban helyezkednek el az apró fogak Forrás: Australian Museum

Ál-elevenszülők, vagyis a tojások a vemhes nőstény testén belül kelnek ki,

ezért már a teljesen életképes, eleven ivadékok jönnek a világra.

Arra nincsenek még tudományosan értékelhető adatok, hogy az óriásszájú cápák milyen gyakorisággal és mennyi ivadékot hozhatnak világra, a szaporodásbiológiájuk alig ismert a tudósok előtt.

Egy óriás és egy apró gyilkos

Van rá bizonyíték, hogy az óriásszájú cápák időnként az akár 3000 méteres mélységbe is lemerülő hatalmas ragadozó tengeri emlős, az óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) áldozatául esnek.

Ritka nagy szerencse kell az óriásszájú cápa megpillantásához Forrás: YouTube

Egy, a kaliforniai Dana Point-nál miniatűr rádióadóval megjelölt példány mozgáselemzése azt mutatja,

hogy az óriásszájú cápa csak rendkívül lassan, 1,2 -1,5 km/órás sebességgel úszik,

napközben pedig jóval nagyobb mélységekben tartózkodik, mint éjszaka.

A nagy ámbráscet elejti az óriásszájú cápát, ha az az útjába akad Forrás: Origo

A partra sodródott óriásszájú cápatetemek vizsgálata érdekes felismerésre vezette a tengerbiológusokat.

A cápák világán belül ugyanis egyedül az óriásszájú cápa válik gyakori áldozatává

egy apró méretű, és fél-parazita életmódot folytató az Isistius brasiliensis fajnevet viselő cápának. Ennek az az oka, hogy az óriásszájú cápa bőre nagyon vékony, így azt könnyen átharapja az élősködő életmódot folytató parányi "rokon".

Az apró Isistius brasiliensis fajnevű vérszívó parazita cápa szájnyílása Forrás: Research Gate/Don Nelson

Az Isistius brasiliensis szintén az óceánok mezopelágikus régiójának a lakója, és az óriásszájú cápa lassú mozgása is igen kedvező helyzetet teremt a vérszívó parazita cápa megtelepedéséhez a gazdaállaton.

Az eddig azonosított példányokat a nyugat-atlanti térségben Brazíliánál, a kelet-atlantikumban pedig Szenegál környékén észlelték. Az Indiai-óceán dél-keleti térségében Ausztrália vizeiből ismert.

Egyike a világóceán legritkább élőlényeinek Forrás: Pinterest/ Zoran Ignjatovic

Több példányt is kifogtak a Fülöp-szigeteken (Macabalan-Bay, Cagayun de Oro, Negros), Indonéziában (Sulawezi, Nain Island) valamint a közép csendes-óceáni térségben a Hawaii-szigeteknél (Oahu). Az egyik legtöbb észleléssel érintett terület a kaliforniai partvidék (Sant Clemente, Santa Catalina Island), de Japán térségében is többször megfigyelték.