A most azonosított két kolinerg sejttípus nem rendelhető egyértelműen a gyors vagy a lassú folyamatokhoz, mindkét típus nagyon eltérő sebességű változások létrehozására lehet képes. Ez arra utal, hogy a számos kérgi folyamat precíz szabályozásáért a kétféle sejttípusnak a bazális előagy különböző területein talált eltérő aránya lehet a felelős.
Ez magyarázhatja azt is, hogy miért majdnem kizárólag az egyik típus van jelen a Broca-féle diagonális köteg területén, amely a homloklebeny befolyásolása révén valószínűleg a figyelmi folyamatok egyik fő szabályozója.
A további kísérletek célja azt megválaszolni, hogyan vesz részt a két kolinerg sejttípus a tanulás, a figyelem és a döntéshozás szabályozásában egészséges, illetve kóros állapotú egerekben.
Ezek a kísérletek dönthetik el, érdemes-e a két típus szelektív befolyásolására irányuló klinikai kutatásokat tervezni, melyek áttörést jelenthetnek pl. az Alzheimer-kór kezelésében is.
A munka az idegtudományok legnagyobb presztízsű folyóiratában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.