Tudta, hogy egy marék földben több az élőlény, mint ahány ember él a Földön?

2020.06.26. 17:26

A Hold felszínét sokkal jobban ismerjük, mint a világóceán mélységeit, a talajban zajló különleges életet pedig még az óceáni aljzatnál is kevésbé. A Föld erdőségei teljes biomasszájának a felét a talaj rejti.

Bár a Föld felszínének 71%-át borítja víz, a világóceánról mégis kevesebbet tudunk, mint a közvetlen kozmikus környezetünkről. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) amerikai intézet becslése szerint a világóceán élővilágának 95 %-a számít még még felfedezetlennek, a mélytengeri aljzatot tekintve ez az arány pedig már eléri a 99 %-ot. De bármilyen meglepően is hangzik, a szárazföldi talajélet ugyancsak ennyire felfedezetlennek számít.

A fény nélküli világ csodálatos mikrokozmosza

Egy marék erdei földben több élőlény rejtőzik, mint ahány ember él a Földön. A vizsgálatok kimutatták, hogy 500 méteres mélységben a talaj még tele van baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal, amelyek milliószámra élnek ott, de még 3.5 kilométer mélyen, a földkéregben is megtalálható az élet.

Fehér lucos tajgaerdő. A talajszint alatt egy egészen különleges mikrokozmosz találhatóForrás: Wikimedia Commons/NOAA/L.B. Brubaker

Ebben a számunkra felfoghatatlanul barátságtalan környezetben nincs szerepe az oxigénnek, és a fény hiánya miatt a fotoszintézisnek sem,

az itt élő organizmusok táplálékát ezért a szén, illetve szénhidrogén vegyületek alkotják legnagyobb részt.

A talajlakó fajoknak csak apró töredékét ismerjük: durva becslés szerint a Föld teljes biomasszájának mintegy 10 %-át teszik ki a talajban illetve a mélyebb kőzetrétegekben lakó élőlények.

Mérsékeltövi erdőrészlet. Az erdők talajában található a teljes földi biomassza mintegy tíz százalékaForrás: WWF Magyarország/Gálhidy László

Példaként: egy teáskanálnyi földben

átlagosan több mint egy kilométernyi gombafonal található.

A talajlakó organizmusok nagyon fontosak a szárazföldi ökoszisztémák rendszerében, különösen a növények számára, mivel folyamatosan átalakítják a talajt, ezáltal értékessé, táplálóvá téve azt .

Egész életük során alig tesznek meg egy métert

A talajlakó állatok túlnyomó többsége nagyon apró élőlény, amelyeket sem  szabad szemmel, de többnyire még egy erős nagyítóval sem láthatunk.

A talajban élő mikrobák és más magasabb rendű organizmusok az erdő táplálékláncának a legalján helyezkednek el.

Ilyen viszonylag gyakran előforduló talajlakó kis parányok például a páncélos atkák, az ugróvillások, vagy a sertelábú férgek.

Erdőtalajokban tömegesen fordulnak elő a hosszúlábú páncélosatkákForrás: Arcanum/Pannon Egyetem

A páncélos atkák egy része az avarban él, a lehullott, korhadásnak indult leveleket és kéregpikkelyeket fogyasztják. Más fajok élőhelye a talaj kis kapillárisaiban van, és a fehér gombafonalak (hifa) kiválasztotta nedvekkel táplálkoznak.

A becslések szerint akár 2,2-3,8 millió eddig ismeretlen gombafaj is létezhetForrás: Pheonix Khan/Unsplash

A fák a fotoszintézis során cukrot termelnek, amit átadnak a gombáknak, és innen kerülnek tovább táplálékként az atkákhoz.

Egyes talajlakó parányok a madarak tollazat között jutnak el nagy távolságokraForrás: Pexels.

Bár a talajlakó parányok egész életükben alig tesznek meg 1 métert,

a madarak segítségével elkerülhetnek nagy távolságokra is:

amikor a szárnyasok porfürdőt vesznek, ezek a parányok bekerülhetnek a tollazatukba és így elszállítják a tollaik közt ezeket, amikor tovarepülnek.

Egy extrém világ extrém élőlényei

A talaj fontos részét alkotja a talajvíz is, ahová a fény, vagy a fagy már nem jut le, ezért a talajban lévő illetve a mélyen fekvő kőzetrétegek közé szorult víz hőmérsékletét a mélység határozza meg.

Az éghajlatváltozás a talajlakókat nem zavarja meg, mert itt minden környezeti tényező többé-kevésbé állandónak tekinthető.

A talajszint alatt kiegyníltettek a környezeti körülményekForrás: Wikimedia Commons

A felszín közeli talajrétegek hőmérséklete 10 Celsius-fok alatti, ezért ebben a zónában az alacsony állandó hőmérséklet, valamint a kevés élelemforrás miatt az élőlények aktivitása is lelassul. 30-40 méter mélyen már 11-12 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, amely lefelé haladva 100 méterenként 3 Celsius-fokkal növekszik.

Az emelkedő hőmérséklet ellenére azonban nem tapasztalható a nagyobb aktivitás.

A világ leglassabb élőlénye is ebben a közegben él, ám ez a baktérium a lassúsága ellenére az itteni életközösség egyik legproduktívabb organizmusnak számít.

A felszínen élő baktériumok sokkal szaborábbak, mint a talaj mélyebb rétegeiben élő rokonaikForrás: Science Photo Library via AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

A baktériumok a talajszint felett igen szaporák, a lenti fajok azonban nem.

Vannak olyan mélyben élő baktériumok, amelyek csak 500 évente osztódnak egyet

a lent uralkodó nagy nyomáson és hőmérsékleten. Ezeknek az apró mikororganizmusoknak hihetetlenül jó az alkalmazkodóképessége létezik például olyan baktériumfaj, amely több,mint +120 Celsius-fokot is kibír, sőt, szaporodik is ezen a magas hőmérsékleten.

Az örök sötétség világában nincs szükség szemekre

A talajvízben azonban másfajta érdekes állatok, így többek között apró rákok is élnek. A számtalan mikroszkopikus parány között akad egy szabad szemmel is látható, a 2 centiméteres vízi ászka.

A vízi ászkák a felszínhez közeli talajvízben is megélnekForrás: Wikimedia Commons/M.J.

Mivel itt nincs fény, a talajlakó állatoknak szemük, valamint pigmentsejtjeik sincsenek, teljesen  vakok

és áttetszően fehérek, a barlangi élőlényekhez hasonlóan. Fény híján fotoszintézis sem létezik a táplálék a felszínről érkezik le a növényi és állati biomassza formájában, amely humusszá alakulva a leszivárgó esővízzel jut le a mélybe.

A barlangok fény nélküli világához hasonlóan, a talajban lakó élőlényeknek sincsenek szemeik, illetve pigmentsejtjeikForrás- képillusztráció: Shutterstock

A talajnak kiemelkedő a szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek káros hatásainak csillapításában.

A talaj mint hatalmas potenciális víztározó, képes tompítani, de erősíteni is e hatásokat.

A jól gondozott, szerves anyagban gazdag talaj jobban visszatartja a vizet aszálykor is, és sokkal kevésbé hajlamos az erózióra árvíz idején.

A talajvíz és a folyó szintjének kapcsolata elengedhettlen a mezőgazdaság számáraForrás: DravaLife

A folyékony halmazállapotú édesvízkészletnek mintegy a fele feszín alatti víz: mélységi, talajvíz, és talajnedvesség, és csupán a másik fele teszi ki a klasszikus felszíni vizeket, a folyókat, a tavakat, valamint a fagyott gleccsereket és jégmezőket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK