Így lehet biztosan megállapítani valakiről, hogy hazudik

A férfiasabb arcú személyekre jobban jellemző a megcsalás?

Szakemberek szerint mivel az élet kisebb-nagyobb kihívásaival naponta meg kell birkózni, emiatt az igazság eltorzítása, a hazugságok szinte beépültek a mindennapokba Az emberek néha nem csak másoknak ferdítik el a tényeket, de maguknak sem merik bevallani a teljes valóságot. A megtévesztés jelei azonban egyértelműek, az új kutatások pedig abban segítenek, hogy miként lehet megkülönböztetni az igazságot a kegyes hazugságtól, és hogyan kell kezelni az önámítást.

Az álcázást a természet fejlesztette tökélyre

A megtévesztés jelenségének gyökerei az evolúcióban keresendők. Egyes növények és állatok az álcázás mestereinek számítanak, mert ez a képesség segíti őket a túlélésben. Előbbiek például ügyes beporzási stratégiákat fejlesztettek ki az évmilliók során, hogy ezzel tudják biztosítani a fennmaradásukat.

Az úgynevezett kamuflázs vagy más néven álcázás az állatvilágban a túlélés kulcsa, és emiatt rendkívül elterjedt stratégiának számít.

A strukturális színek a természetben számtalan biológiai célt szolgálnak, a szexuális figyelemfelkeltéstől kezdve az álcázáson keresztül az elriasztásig. Forrás: Liliana D'Alba

Ez leginkább a „tájba simulás" képességét jelenti, aminek fontos szerep jut a táplálékszerzésben, a menedék és párkeresésben, de a természetes ellenségek elől való rejtőzésben vagy a ragadozóknál a zsákmányolás hatékonyságában. Ez a fajta állati „hazugság" azonban nem csak a rejtőzködésre, hanem más megtévesztő magatartásokra is kiterjed.

Az ilyen típusú álcázás egyik legjobb példája a mimikri, a támadó vagy undort keltő fajok formájának, színének és szokásainak utánzása,

ami egyes állatfajokat megóv attól, hogy zsákmánnyá váljanak.

A növényeknél és az állatoknál ezek a változatos megtévesztések mind túlélést, illetve a fennmaradást szolgálják.

Mégsem olyan bonyolult az igazság kiderítése?

A hazugságokkal kapcsolatban majdnem mindenkinek van elképzelése arról, hogy mi motiválhatja a füllentést, illetve mindannyian ismerjük a hazugság olyan, legalapvetőbb jeleit, mint

a szemkontaktus elkerülése, a szokatlan gesztusok, a magasabb hangszín, az ideges végtag rángatás vagy egy-egy ruhadarab folyamatos igazítgatása.

A hazugság jele, ha valaki nem néz a másik szemébe, kerüli a partnere tekintetét Forrás: pexels.com

Philip Houston, Michael Floyd és Susan Carnicero a megtévesztő magatartás felismerésének a legismertebb szakemberei közé tartoznak. A CIA egykori tisztviselői most egy egészen új megközelítésből vizsgálták a hazugságok témáját a Spy The Lie című könyvükben.

A szakértők alapötlete, hogy megtanítják az embereknek, „hogyan lehet rábeszélni bárkit az igazság felfedésére":

olyan egyszerű módszereket ismertetnek, amelyeket a CIA-ban használnak az igazság feltárására.

A kutatók szerint a szülők megtévesztésére tett kísérletek már kétéves kortól előfordulnak, a négyévesek között pedig már általános jelenség Forrás: pexels.com

A tanulmány lépésről-lépésre ismerteti, hogyan tudunk bizonyos alapelveket alkalmazni az életünk egyes területein, hogy el tudjuk kerülni a hazugságokat

– mutat rá a könyv. – Ezek minden esetben működnek: ha egy tinédzserrel beszélgetünk az élete eltitkolt pillanatairól, ha a partnerünk törölt böngészési előzményeire vagyunk kíváncsiak, vagy ha esetleg az üzleti partnerünk esetleges etikátlan magatartására szeretnénk rávilágítani.

A hazugságok legfőbb okai

A tanulmány elsőként három fontos kérdést tisztáz. Miért hazudnak az emberek? Melyek ennek a legfontosabb okai, és hogy mitől félnek, ami miatt nem mernek igazat mondani?

A felgyorsult világ emberének életében az alábbiak az igazság elferdítésének legfőbb okai, a szakértők véleménye szerint:

Félnek az igazság feltárásának negatív következményeitől. Ilyen esetekben azért hallgatnak el egy-egy információt, mert tartanak a következményektől, ha azok nyilvánossá válnak. Ez az elhallgató magatartás úgynevezett „téves cselekedetekkel" jár együtt.

Mert azt szeretnék, hogy mások elhiggyenek valamit, ami nem igaz. Ezek azok a hazugságok, amelyek úgymond javítják az egyén pozitív imázsát. A kötet szerint erre például jó példa, amikor valaki azért állít valótlant az önéletrajzában, hogy biztosan felvegyék az általa vágyott pozícióba, de ez a fajta magatartás az online párkereső alkalmazásokban is gyakran előfordul, hogy valaki jobb színben próbálja magát feltüntetni.

Nem akarják egy másik ember érzéseit megsérteni. Ezekkel a jóindulatú „társadalmi hazugságokkal" szinte nap mint nap találkozhatunk, amikor valaki például nem meri megmondani a barátjának, hogy milyen szörnyű az új frizurája, vagy hogy mennyire előnytelen a róla készült hétvégi fotó, ami megjelent a közösségi oldalon.

A megtévesztő magatartás öt kategóriája

A Virginia Egyetem kutatói korábban három lehetséges kedvezményezettet azonosítottak a hazugságok tipológiájának vizsgálata során. Eszerint

egyrészt léteznek olyan hazugságok, amelyek elősegítik az ént, másrészt léteznek a másokat előnyben részesítő hazugságok, harmadrészt pedig azok a lódítások, amelyek mind az illető, mind pedig mások számára is előnyösek lehetnek.

A hazugság okai bonyolultak és összetettek Forrás: Pexels

Houston és munkatársai megállapították a megtévesztő magatartás öt legfontosabb kategóriáját is:

• Kerülés: valaminek a szándékos elkerülés, amire a legjobb példa, amikor nem válaszolunk egy számunkra kellemetlen kérdésre.
• Meggyőzés: ilyenkor az a cél, hogy az egyén valakit meggyőzzön valamiről, ahelyett hogy átadná a kért információt.
• Manipuláció: ennek a megtévesztő viselkedésnek a célja, hogy megzavarja a másik felet.
• Agresszió: ezt legtöbbször olyan sarokba szorított személy alkalmazza, akinek például megtámadták a hitelességét.
• Reagálás-válaszreakció: ezt a választ automatikusan adja ki az idegrendszer, amikor egy felvetés aggodalomra adhat okot.

A CIA szakemberei szerint szóval, vagy non-verbálisan egyaránt lehetséges hazudni, a megtévesztő magatartásnak vagy viselkedésnek pedig az első öt másodpercen belül meg kell történnie. Ilyen módon bárki megállapíthatja, hogy az adott válaszreakció igaz vagy hamis.