Távoli csillag körül keringő ismeretlen objektumra bukkantak

2020.07.02. 18:34

Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.

A különleges objektum a feltételezések szerint egy, a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet. Ha ez a feltevés helyes, akkor először nyílik lehetőség betekinteni ezeknek az óriásbolygóknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. 

A Naprendszer négy nagy gázbolygója (alulról fölfelé) a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, és a NeptunuszForrás: NASA/JPL

A tudományos világ eddig azonban még semmilyen ismerettel nem rendelkezett ezekről a magokról

- írja a BBC.com. Most a csillagászok úgy vélik, hogy egy óriás gázbolygó kőzetmagját sikerült felfedezni, amely körül hiányzik a légkör. Eredményeikről a Nature című tudományos lapban számoltak be.

Különösen nagy a tömege, először kettős csillagnak vélték

David Armstrong, a brit Warwicki Egyetem csillagásza és munkatársai a Tess űrteleszkóp által gyűjtött adatokban lefuttatott programmal kutattak szabadon lévő bolygómagok után. A most felfedezett volt a több vizsgált objektum egyike.

A Tess űrteleszkópForrás: NASA/JPL

A Chilében lévő Harps spektrográf segítségével megmérték a különböző objektumok tömegét. Armstrong elmondása szerint a TOI 849 b nevet kapott objektum különösen nagy tömegűnek tűnt,

jóval nagyobbnak, mint amekkorára előzetesen számítottak.

Amikor elkezdték alaposabban megvizsgálni az objektumot, először úgy vélték, hogy talán egy kettős csillag lehet.

A TOI 849 b óriásbolygó-mag fantáziarajzaForrás: YouTube/Hirendra Prakash

A további adatok azonban világossá tették, hogy egy olyan bolygóról van szó, amely a méretéhez képest különösen nagy tömegű.

Átmérője csak mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, a tömege azonban 39-szer nagyobb.

Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra.

Egy Naphoz hasonló csillag körül kering a TOI 849 b nevet kapott objektumForrás: The Times Hub/ Natasha Kumar

A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy azon egy éve csupán 18 órából áll, a felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok.

Nem tudni, hogy mitől veszthette el gázburkát az óriás

A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy kozmikus ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy pedig sohasem rendelkezett azzal. Ha a Jupiterhez hasonlatos bolygó volt egykor, akkor több módon is elveszíthette gázburkát. Armstrong szerint az egyik fő információ erre vonatkozóan, hogy a bolygót a "forró Neptunuszi-sivatagban" találták meg,

vagyis olyan zónában, ahol nem jellemző a bolygók jelenléte.

 

Mivel a TOI 849 b nagyon közel kering központi csillagához, a felszíni hőmérséklete több, mint 1000 Celsius fokForrás: KXan 36 Daily News/Rambler

"Ez arra utal, hogy meglehetősen szokatlan evolúción esett át. Számomra ez azt jelenti, sokkal valószínűbb, hogy elveszítette a légkörét. De több megfigyelésre lesz szükségünk ahhoz, hogy biztosak lehessünk" - nyilatkozta a tudós.

Az feltételezett óriásbolygó-mag mindössze 18 óra alatt kerüli meg központi csillagátForrás: Space.com

A további megfigyelések segíthetnek ellenőrizni azokat az elméleteket is, melyek a gázóriások fejlődésére vonatkoznak. Ez az első bizonyítéka, hogy ilyen bolygók léteznek és meg lehet őket találni - fejtette ki Armstrong.

Különleges objektumok a gázból felépülő óriásbolygók

Az óriás vagy gázbolygók, amelyeket Jupiter-típusú bolygókként is emlegetnek a Nap, illetve más távoli csillagok körül keringő égitestek egyik típusát alkotják.

A Naprendszerben négy ilyen típusú bolygó ismert, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.

Az óriásbolygók a Naptól nagy távolságra alakultak ki, ott, ahol már a víz is kifagyott, és ezért a jégszemcsék is részt vettek a bolygótestek felépítésében.

A Naprendszer négy Jupiter-típusú gázbolygójának mérete a Naphoz hasonlítvaForrás: National Space Science Data/Jrockley Center/

Az óriásbolygók néhányszor tíz földtömegnyi maggal rendelkeznek, amelyek a kialakulásuk után gravitációs erejüknek köszönhetően

magukhoz tudták kötni a kozmikus környezetükben lévő gázt.

Ennek köszönhető, hogy hatalmas tömegük ellenére lényegesen kisebb a sűrűségük mint a közetbolygóknak (a Naprendszerben ezeket Föld-típusú bolygóknak nevezzük) és sokkal nagyobb az átmérőjük is.

A Jupiter tengelyforgási ideje 9 óra 27 percForrás: NASA/JPL

A Naprendszer legnagyobb gázbolygója, a Jupiter tömege majdnem két és félszerese a Naprendszer összes többi bolygója együttes tömegének. A gázbolygók tömegét legnagyobb részt hidrogén és hélium, kisebb arányban pedig más gázok, így például metán és ammónia alkotja.

(Forrás: MTI)