Megtalálhatják Kleopátra sírját

2020.07.03. 22:04

Mind a mai napig nem tudni, hogy az ókori történelem egyik leghíresebb alakja, VII. Kleopátra Philopatór, a Ptolemaiosz-dinasztia sarja és Egyiptom utolsó fáraója – más híres egyiptomi uralkodóktól eltérően – vajon hol nyugszik. Kleopátra életútja az ókori forrásokból viszonylag jól ismert, de halálának körülményei, valamint az a kérdés, hogy hol temethették el, mind a mai napig tisztázatlanok. Kathleen Martinez régészcsoportja 2002 óta végez intenzív kutatásokat, hogy megtalálják a leghíresebb egyiptomi királynő sírkamráját. Több, nemrég előkerült lelet alapján azt állítják, hogy már forró nyomon járnak, és karnyújtásnyi közelségbe került Kleopátra sírjának felfedezése.

Augustus a királynőt Antoniusszal közös sírba temettette, s a síremléket, melyet még ők kezdtek maguknak építeni, befejeztette."
(Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete)

VII. Kleopátra Philopatór (teljes nevén Cleopatra Thea Neotera Philopatór kai Philopatrisz) a nagy múltú Ptolemaiosz dinasztia utolsó uralkodónője, egyben az ókori Egyiptom legutolsó fáraója volt. Az egyetemes történelem máig egyik legnépszerűbb és legismertebb személyisége

már a saját korában igen nagy hírnévnek örvendett

mind Rómában, mind pedig a Közel-Keleten. Kleopátra hírneve a halála után is fennmaradt, a legendás királynő iránti érdeklődés pedig napjainkig töretlennek tekinthető.

Az utókor kivételes szépségű asszonyként ábrázolta KleopátrátForrás: Polygion

Ironikusnak tűnhet, hogy számos, Kleopátránál sokkal kevésbé ismert óegyiptomi uralkodónak sikerült azonosítani a temetkezési helyét, de Egyiptom leghíresebb királynője sírjának felfedezése még mindig várat magára.

Ezért sem véletlen, hogy Kleopátra síremlékének megtalálására sokan úgy tekintenek, mint az egyiptológia Szent Gráljára.

Az uralkodónő végső nyughelyével kapcsolatos bizonytalanságok legnagyobbrészt a Kleopátra halálával illetve temetésével kapcsolatos igen szegényes, és gyakran ellentmondásos ókori forrásokra vezethető vissza.

Kleopátrának a férfiakra gyakorolt vonzerejét hagyományosan egyfajta idealizált szépségre vezetik vissza, tévesenForrás: Polygion

Kleopátra a makedón származású dinasztiaalapító, Nagy Sándor hadvezére, Ptolemaiosz Szótér egyenesági leszármazottja volt. A kortársak visszaemlékezése szerint az ifjú Kleopátra mindenkit lenyűgözött kisugárzásával, és briliáns intelligenciájával. Elődeihez hasonlóan a makedón-görög származású királynő is egyiptomi rítus szerint fáraóként uralkodott, aki saját magára mint Egyiptom isteneinek leszármazottjára tekintett.

Bámulatos vonzerő áradt a művelt és intelligens királynőből

A királynő kilenc nyelvet értett, alattvalóival óegyiptomi nyelven, az udvari előkelőkkel pedig görögül értekezett, de folyékonyan beszélt többek között héberül, arameusul, arabul,

ezen kívül pedig a parthusok, a médek és az etiópok nyelvét is kitűnően beszélte.

Feljegyezték róla, hogy alig-alig akadt olyan alkalom, amikor tolmácsot kellett igénybe vennie az udvarába érkezett külföldi követekkel folytatott tárgyalásaihoz. Kleopátra ugyanúgy otthon volt a klasszikus görög irodalomban és filozófiában, mint az ősi egyiptomi tudományokban.

Kleopátra számítógépes szoftver segítségével elkészített arcrekonstrukciója. valószínűleg ez áll legközelebb a valósághozForrás: Pinterest

Khairóneai Plutharkosz, a 2. század elején alkotó görög származású történész híres, Párhuzamos életrajzok című könyvében így ír Kleopátráról:

"A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő."

Cassius Dio, a konzulságot is viselt 2. századi római államférfi és történetíró viszont Plutarkhosszal szemben a Róma történetéről írt nyolcvan könyvből álló művében

Kleopátráról „mint ragyogó szépségű nőről" emlékezett meg.

 

Cassius Dio, bár nem volt kortársa, de ragyogó szépségként említette meg a királynőt történeti munkájábanForrás: Polygon

Az viszont egészen biztos, hogy a királynő bámulatos vonzerővel rendelkezhetett, mert kisugárzásának még Róma legnagyobb befolyású férfijai, Julius Caesar és Marcus Antonius sem tudtak ellenállni.

Kleopátra meghódítja Julius Caesart 

Kleopátra Kr.e. 48-ban ismerkedett össze a Római Köztársaság első emberével, Julius Caesarral. Caesar rendet tenni érkezett Egyiptomba, ahol ekkor Kleopátra öccse, a nővérét száműzetésbe kényszerítő XIII. Ptolemaiosz ült a trónon. XIII. Ptolemaiosz, hogy Caesar kedvébe járjon,

meggyilkoltatta a római polgárháború viszontagságai elől Alexandriába menekült Gnaeus Pompeiust,

de a gyilkossággal pont ellentétes hatást váltott ki az általa reméltnél. Caesar ugyanis Pompeius halálán felbőszülve elfoglalta Alexandriát, kötelességének érezve, hogy döntőbíróként lépjen fel az Egyiptomban dúló trónviszály ügyében.

Egy érme időszámításunk előtt 30-ból, Kleopátra arcképévelForrás: UIG via Getty Images/Werner Forman

Az ókori történetírók szerint Kleopátra egy szőnyegbe csavarva jutatta be magát Caesar alexandriai főhadiszállására, ahol már az első találkozásuk alkalmával sikerült levennie a lábáról a nagyhatalmú római imperátort.

Caesar teljesen Kleopátra hatása alá került: elállt Egyiptom megszállásától, a királynőt visszahelyezte a trónra,

és eredeti szándékát megmásítva, nem tért vissza Rómába, hanem két évig Kleopátra mellett maradt.

Julius Caesar Kleopátra hatása alá kerültForrás: DVDbash/Dvdbash

A köztük fennálló harmincéves korkülönbség ellenére viszonyukból utód is származott, Caesarion, aki felett Caesar védnökséget vállalt, a királynő ezután pedig a társuralkodójának tett meg a fiát. Kleopátra nem sokkal a Caesar elleni szenátori összeesküvés előtt

Caesarionnal együtt fényes külsőségek között Rómába látogatott.

Caesar Kr.e. 44. március 15-én történt meggyilkolása miatt azonban sietve visszatért Alexandriába, ám ennek ellenére is alaposan belekeveredett a római polgárháború Caesar halála miatt fellángolt újabb szakaszába.

Gaius Julius Caesar bronz szobora RómábanForrás: Manuel Cohen/Manuel Cohen

Caesar meggyilkolása után Marcus Antonius, a második triumvirátus erős embere,

Kr.e. 42-ben találkozóra hívta Egyiptom királynőjét, hogy Róma iránti politikai hűségnyilatkozat megtételére kényszerítse.

A nevezetes találkozó a kis-ázsiai Tarszoszban (ma: Törökország) jött létre Antonius és Kleopátra között. A büszke és gőgös triumver ugyanarra a sorsra jutott mint az elődje, Caesar: Marcus Antonius első pillantásra halálosan beleszeretett az egyiptomi királynőbe.

Marcus Antonius márvány büsztje a Kr.u. 1 századbólForrás: 2008 SERGEY SOSNOVSKIY

Antonius a tarszaoszi találkozóról nem Rómába tért vissza,

hanem Kleopátra oldalán Alexandriába utazott,

ahol egyiptomi rítus szerint házasságot kötött a királynővel, annak ellenére, hogy Rómában volt már törvényes felesége, triumvier társa, Caius Octavianus nővére, Octavia.

Botrány Rómában, Octavianus Egyiptom és Antonius ellen készülődik 

Kleopátra három gyermeket szült Antoniusnak, aki teljesen a királynő hatása alá került, és a szenátus által reá ruházott tartományokat Kleopátra, valamint gyermekei birtokába adta.

Antonius házasságtörése, továbbá birtokadományozásai hatalmas felháborodást váltottak ki Rómában.

A szenátus nem nézhette tétlenül, hogy Egyiptom Róma közel-keleti riválisává nője ki magát, mint ahogyan azt sem, hogy Antonius tékozlása miatt római provinciák kerüljenek egyiptomi birtokba.

Octavianus, a későbbi Augustus császár Egyiptom ellen készülődöttForrás: Wikimedia Commons

A nővérét ért megaláztatás miatt személyében is megsértett Octavianus állt az Antonius-ellenes szenátori rend élére.

Octavianus a népgyűlés előtt gyújtó hatású Egyiptom-ellenes szónoklatot tartott,

a szenátus pedig a haza ellenségévé nyilvánította Antoniust; ezzel elkerülhetetlenné vált a mindent eldöntő végső összecsapás Róma és Egyiptom között. A szenátus hadüzenete után mindkét fél mozgósította a seregeit.

A római szenátus Octavianus kezdeményezésére hadat üzent Egyiptomnak (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons

Kr.e. 31. szeptember 2-án Octavianus hajóhada a nyugat-görögországi Actium előtt rajtaütött Antonius flottáján.

Kleopátra is a közelben állomásozott az egyiptomi flottával,

ám amikor látta, hogy Octavianus hadigályái legázolják Antonius jóval gyengébb flottáját – egyes ókori szerzők szerint – meg sem várva a csata végkimenetelét, vitorlát bontatott és Alexandria felé vette az irányt. Az actiumi győzelem után Octavianus a légiói élén betört Egyiptomba.

A actiumi csata egy 17. századi festményenForrás: Wikimedia Commons/Lorenzo A. Castro,

Elhatározta, hogy nem hagyja futni sem Kleopátrát, sem pedig Antoniust.

Octavianus légiói zárt rendben, fenyegető falanxként közeledtek Alexandriához.

Kr.e.30 augusztus 12-én zajlott le a döntő ütközet a két sereg között; Antonius súlyos vereséget szenvedett, a serege szétfutott, és számos egysége átállt Octavianushoz. Antonius végső kétségbeesésében öngyilkosságot követett el.

Kleopátra titokzatos sírja az egyiptológia Szent Grálja 

Kleopátra pontosan tudta, hogy Octavianustól nem sok jót remélhet. Octavianus élve akarta elfogni a királynőt, hogy a római triumfuson fogolyként vonultassa fel a diadalmenetében.

Kleopátra utolsó óráiról nincsenek pontos és megbízható források.

Suetonius, Plutarkhosz és Cassius Dio szerint is bezárkózott az alexandriai palotájába, ahol Octavianus közeledésének hírére méreggel, vagy pedig egy áspiskígyó marásával vetett véget az életének, 39 éves korában.

Kleopátra és AntoniusForrás: commons.wikimedia.org

Arról sem maradt fenn forrás, hogy pontosan hol helyezték végső nyugalomra a halott királynőt. Suetonius A Caesarok élete című történeti művében azt írja,

hogy Octavianus a királynőt az egyiptomi szokás szerint már az uralkodó életében építeni kezdett mauzóleumba temettette el,

kegyeletből Marcus Antoniusszal együtt. Arra nézve azonban nem maradt fenn semmilyen forrás, hogy pontosan hol állhatott ez a mauzóleum.

Idelizálva, Liz Taylor valamint Richard Burton által megszemélyesítve az 1963-as híres Kleopátra című hollywoodi alkotásbanForrás: Pinterest

A szakértők többségi véleménye szerint

Kleopátra és Antonius síremléke az egykori egyiptomi fővárosban, vagy Alexandria környékén állhatott.

Az archeológusok egy része úgy véli, a királynő mauzóleuma Alexandria királyi negyedében állt, abban a városrészben, amely a Kr.u. 365-ös nagy krétai földrengés idején a tengerszint alá kerülhetett. Az alexandriai kikötő mellett 1994-től végeznek szervezett víz alatti feltárásokat.

Antonius és KleopátraForrás: Polygion

A víz ugyan sekély, mindössze pár méter mély, de nagyon zavaros, ami megnehezíti a búvárarcheológusok dolgát.

Kleopátra és Caesarion domborműve a denderai Hathor-templom szentélyének falánForrás: Wikimedia Commons

Számos épületmaradványt azonosítottak a tengeraljzaton,

és többek között Kleopátra fia, Caesarion szobra is előkerült a víz alól,

valamint egy olyan rommaradvány, amit Ízisz templomaként azonosítottak a kutatók. (Vannak olyan feltételezések, hogy Kleopátra a királyi negyedben álló Ízisz-szentélyben lett öngyilkos.) De  a kikötő közelében található víz alatti rommezőn mindeddig nem akadtak királysír nyomára.

Talán a sivatag homokjában rejtőzik a válasz

Két évtizede merült fel egy másik lehetséges helyszín, az Alexandria közelében, az egyiptomi nagyvárostól mintegy 50 kilométeres távolságra fekvő Taposiris Magna romvárosa.

A romváros nevének jelentése: Ozirisz sírja.

A területen 1998-tól folynak az ásatások, ahonnan már számos érdekes lelet, köztük egy hatalmas, fej nélküli gránitszobor is előkerült, ami egy ptolemaida uralkodót ábrázol.

A Taposiris Magna templom északi oldala - akár itt is rejtőzhet Kleopátra és Marcus Antonius sírjaForrás: Wikimedia Commons

Záhi Havássz, a világhírű egyiptomi archeológus szerint a torzó IV. Ptolemaioszt, a templomkerület építtetőjét ábrázolja. Az Ozirisznek szentelt nagytemplom mögött egy olyan nekropoliszra bukkantak, ahonnan tucatnyi görög-római stílusú,1-2. századi múmia került elő, amelyek egykori előkelő emberek maradványai.

A múmiák kivétel nélkül úgy lettek eltemetve, hogy arccal Ozirisz temploma felé néznek.

Havássz professzor szerint ez egyértelműen arra utal, hogy az Ozirisz-szentélybe királyi rangú személyt temethettek el korábban – ez vetette fel annak lehetőségét, hogy a szentély esetleg Kleopátra és Antonius mauzóleuma lehet.

Záhi Havássz professzor az előkamra rekonstrukciójánál, a budapesti Tutanhamon-kiállításonFotó: Hirling Bálint - Origo

Ezt a feltételezést osztja Kathleen Martinez is. A gazdag mecénás 2002 óta finanszírozza a Taposiris Magnában folyó ásatásokat, számos épületet tártak fel,

földradarral pedig kiterjedt folyosórendszert és földalatti termeket azonosítottak be az elmúlt időszakban.

Tíz olyan múmiát tártak fel, amelyek közül kettő szarkofágja illetve temetési ékszerei magas társadalmi helyzetükről tanúskodnak, ami szintén azt támaszthatja alá, hogy a közelben uralkodói sír rejtőzhet.

Kleopátra márvány fejszobra, és egy számítógépes rekonstrukció az ókori portré alapján, hogy mai szemmel hogyan nézne ki a királynőForrás: Rebecca Saladin

Előkerült egy, a szakértők szerint Kleopátrát ábrázoló márványfej,

továbbá egy Marcus Antoniusra látványosan hasonlító férfiarcot ábrázoló maszk is.

Záhi Havássz 2020 január végén a budapesti Tutanhamon-kiállításon tett látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy „karnyújtásnyi közelségbe" került Kleopátra sírjának megtalálása.

Martinez kutatócsoportja közölte, idén nyáron újabb fontos eredményekről fognak beszámolni. Azt azonban, hogy valóban ők fogják-e megtalálni az egyiptológia Szent Gráljának számító királysírt, még mindig  nem vehetjük bizonyosra.