A nemi különbségek erősödése miatt vagyunk elfogultak a lovakkal?

2020.07.07. 13:59

Rengeteg mítoszt ismerünk a lovakról és ezekből számos az állatok neméhez kapcsolható. Lovasok a saját bevallásuk szerint például jobban kedveli a „kiszámítható herélteket", mint a „szeszélyes kancákat", pedig a szakértők szerint a lovak viselkedésében nincs is valódi különbség. Egy, a Journal of Archaeological Science tudományos szaklapban frissen publikált tanulmány szerint ezeknek az elfogult véleményeknek az eredete egészen a bronzkorig vezethető vissza.

A több száz állati maradványból származó ősi DNS alapján a Colorado Egyetem kutatói megállapították, hogy a bronzkorban az eurázsiai népek túlnyomórészt a csődöröket és a herélteket részesítették előnyben. Ezek az eredmények rávilágíthatnak azokra a sztereotípiákra, amelyek még ma is gyakran felbukkannak a lovakkal kapcsolatban.

Namíb-sivatagi vadlovakForrás: Wikimedia Commons

Ez egy kitűnő példája annak, hogyan lehet a DNS-ek segítségével feltárni a lovak történetének korábban ismeretlen területeit – mondta William Taylor, a Colorado Egyetem régésze a SienceMag tudományos portálnak.

A lovakat valószínűleg körülbelül 5500 évvel ezelőtt háziasították az eurázsiai sztyeppéken, korábban táplálékként tekintettek rájuk és levadászták őket. A kutatók már régóta gyanították, hogy a korabeli emberek szívesebben tartottak csődöröket, mivel az állati maradványok alapján azok száma meghaladhatta a kancákét.Antoine Fages, a Paul Sabatier Egyetem paleogenomikusa vezette kutatói csoport most 268 ősi ló csontjából származó DNS elemzésével próbált meg válaszolni a felvetésre, amelyek a mai Ibériától Szibériáig terjedő területről származnak és körülbelül 40-700 ezer évesek.

A tudósok körülbelül egyenlő arányban bukkantak a kancák és a csődörök csontvázaira,

ami arra utal, hogy a korai eurázsiaiak egyformán kedvelték mindkét nem képviselőit. Ám mintegy 3900 évvel ezelőtt, a bronzkorban valami megváltozott: a maradványok tanúsága szerint az emberek háromszor több csődört tartottak, mint kancát.

A 2018. június 11-én közreadott felvételen egy ősló csontjait tisztítják a kutatókForrás: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

A társadalmi és technológiai változások újfajta gondolkodásmódot ösztönöztek, ahol a férfinemet nagyobb tisztelet övezte – magyarázta Fages. – Idővel egyre nőtt a különbség a férfiak és a nők között, és ezért a csődörökről is azt gondolták, hogy talán erősebbek és jobbak, mint a kancák.

Hozzátette: ha az elképzelésük igaz, akkor a nemi státuszra vonatkozó sztereotípiák már évezredek óta alakítják mind az emberi, mind az állati világot.

Taylor szerint emellett a tanulmány „nagyon fontos változásról számol be, amely a bronzkorban kezdődött és amely meghatározza azt a pillanatot, amikor az emberek a lovaikat a modern tenyésztőkhöz hasonlóan, sajátos vonások alapján választották ki".