A világ több pontján elhelyezkedő, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerősítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok és a heves esőzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb időtartamúak lesznek.

A szélsőséges csapadék mennyisége növekedett

A kutatás a HadEX néven ismert adatkészletre épül, amely összesen huszonkilenc, az időjárással kapcsolatos, szélsőségi mutatót elemez, beleértve a 25 Celsius fok feletti és a 0 Celsius fok alatti hőmérsékleteket, valamint az egymást követő, egy milliméternél kevesebb esővel jellemzett, száraz napok számát.

A most publikált, legújabb adatfrissítés során a szakemberek összehasonlították az 1981 és 2010 közötti három évtizedet az azt megelőző 1951 és 1980 között eltelt harminc évvel.

A globális klíma változása az elmúlt harminc évbenForrás: UNSW

Globális szinten ez a legtisztább index, amely az átlagon felüli meleg napok számának növekedését mutatja – mondta Jim Salinger, a Tasmaniai Egyetem Mezőgazdasági Intézetének munkatársa a ScienceAlert tudományos online portálnak. – Általánosságban elmondható, hogy a szélsőséges csapadék mennyisége nyugaton megnövekedett és keleten csökkent, de a tendenciák évszakonként változnak.

Ausztráliában és Új-Zélandon például jelentősen megnövekedik a nyárias hőmérsékletű napok száma, az ország északi részei pedig már most fagymentesek.

Extrém hőmérsékletek mindenhol

Az elmúlt évtizedekben a szokatlanul meleg napok is egyre gyakoribbá váltak. Összehasonlítva az 1981–2010-es adatokat az 1951–1980-as években mért eredményekkel jól látható, hogy a növekedés jelentős: évente több mint 20 nap Ausztrália északi részén, és legalább 10 nap a déli partvidékeken kívüli területeken. Az emelkedés minden évszakban előfordul, de az adatok szerint tavasszal a legmagasabb.

A NASA képe, amely a Föld 2018. augusztus 15–22 közötti időszakban pusztító tűzvészeit mutatjaForrás: NASA

Ez a szélsőséges hőmérsékleti változás negatív hatással van az emberi egészségre, különösen az idős emberek és a krónikusan betegek számára – magyarázta Lisa Alexander, az ARC klímarendszer-tudományos kiválósági központjának főmunkatársa, az UNSW klímaváltozási kutatási központjának docense. – Az extrém hőség ráadásul nem csupán a városi térségekben élőknek jelent óriási problémát, hanem a vidéki közösségek és a mezőgazdaság számára is.

A klímaállomások adatai azt mutatják, hogy a szokatlanul meleg napok gyakorisága 8 százalékról 12 százalékra nőtt 1950 és 2018 között.

Ez a déli Alpokban a jeges területek gyorsuló olvadásához, valamint a tengeri ökoszisztémák súlyos zavarához vezetett.

Ezzel párhuzamosan rohamosan csökkent a 0 Celsius fok alatti, fagyos napok száma, és az anomáliák miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges csapadékkal kapcsolatos adatok.

A kutatók szerint a hőmérséklet és a csapadék ilyen irányú változásai drámai következményekkel járhatnak, amelyet most már 36 000 meteorológiai állomás adatai is megerősítettek.