A szén-monoxid mérgezés nyáron is létező veszély

2020.07.12. 15:48

A szén-monoxiddal kapcsolatos balesetek leginkább a fűtési szezonra jellemzőek, ám nem szűnnek meg a fűtési szezon végeztével. Sokan a fűtési szezonhoz kötik ezeket az eseteket, holott több háztartásban egész évben gázüzemű, fali vízmelegítővel, kazánnal állítják elő a meleg vizet, így a szén-monoxid-mérgezés veszélye egész évben fenyeget. . Fontos, hogy klímát, páraelszívót, vagy beépített szagelszívó-ventilátort szakember telepítsen, hiszen ezek együttes használata is befolyásolja a lakás légáramlását. A nyári melegben lecsökkenhet a kémény huzathatása, így fokozott a veszélye annak, hogy visszaáramlik a szén-monoxid a lakótérbe.

Tavaly április elseje és szeptember harmincadika között hetvenkilenc szén-monoxid-mérgezéses eset során ötvenheten sérültek meg, és két ember vesztette életét. Ezek az esetek többsége a hőtermelő-berendezés karbantartásának elmaradására, a készülék szabálytalan használatára, a szellőztetés hiányára, valamint a kémények állapotára vezethető vissza. A helyszíni ellenőrzések rámutattak arra is, hogy sok helyen ugyan van szén-monoxid-érzékelő, ám azt nem az előírások szerint használják. Előfordult, hogy egy-egy baleset helyszínén a padlón, a fal tövében vagy az éjjeliszekrényen találták meg azt a kollégák. A sérültekkel folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy sokan összetévesztik a szén-monoxidot és a szén-dioxidot, ami azért okoz problémát, mert míg az előbbi a levegőnél kicsit könnyebb, így a légtér felső részét tölti ki, addig a szén-dioxid másfélszer nehezebb a levegőnél és a padló közelében gyűlik össze. Ez utóbbi gáz is képes halált okozni, azonban a szén-monoxid-érzékelő nem alkalmas a kimutatására.

A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan.Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/239939/a-szen-monoxid-mergezes-nyaron-is-letezo-veszely#lg=131030&slide=0

A gázkészülékeket három csoportba sorolják aszerint, hogy az égéshez honnan veszik a levegőt és az égéstermék hová távozik.

A szén-monoxid-mérgezés veszélye ott a legmagasabb,ahol a berendezés abból a helyiségből jut levegőhöz, amelyikben elhelyezték, és az égéstermék is oda távozik

Jelentős a gázkoncentráció megemelkedésének a kockázata ott is, ahol a készülék abból a helyiségből veszi el a levegőt, ahol telepítették, az égéstermék pedig a kéményen át távozik a szabadba. A zárt égésterű készülékek, vagyis a fali konvektorok, a fali és álló kazánok egyes típusai az égési levegőt is a szabadból veszik és az égésterméket is a szabadba engedik, ezek használata esetén a legkisebb a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

A gázfogyasztó-berendezések karbantartása a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul

A gázkészülékeket az előírások szerint ötévente kell felülvizsgáltatni, a nyitott tűzterű készülékeket azonban javasolt évente ellenőriztetni, hiszen az üzemelés során a készülékbe por és más szennyeződés jut, ami a hatékonyságot ronthatja. A berendezések felülvizsgálata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a hatékonyabb működés révén fűtőanyag-megtakarítás is elérhető.

A mérgező gáz leggyakrabban a kis légterű helyiségekben, főleg a fürdőszobákban üzemelő kombi gázkészülékből, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítőkből kerül ki. Ezek – ha nem kapnak utánpótlást – működés közben gyakorlatilag elhasználják a helyiségben lévő levegőt. Ha pedig a szükséges légmennyiség nem jut el a készülékekhez, akkor az égés tökéletlenné válik, korom képződik, megemelkedik a szén-monoxid-tartalom, mindez végső soron gazdaságtalan üzemhez, de főleg balesethez vezet.

Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/206/kemenysepres

Vannak olyan épületgépészeti berendezések, amelyek a tüzelő-, fűtőberendezéssel párhuzamosan működtetve jelentősen rontják utóbbiak levegőellátását és az égéstermék elvezetésének hatékonyságát. Ilyenek a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek elszívói, a központi porszívó, a szárítós mosógép. Ezek ugyanis képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, az égéstermék nem tud távozni, és a berendezés közelében feldúsul a szén-monoxid. A veszélyt tovább növeli, ha a lakásban nem biztosított a természetes szellőzés, mert például energiagazdaságossági okokból minimális légáteresztő képességű nyílászárókat építettek be, résszellőzés nélkül.

Gyakran a tisztítatlan kémény okozza a szén-monoxid mérgezést

A katasztrófavédelem hatósági szakemberei az ellenőrzések során gyakran tapasztalták azt, hogy a vegyes tüzelésű kályhák kéménye a benne lerakódott koromtól, behullott tégladarabtól, vakolattól, vagy más egyéb idegen tárgytól leszűkült, ez vezetett szén-monoxid-mérgezéshez, hiszen az égéstermék egy része vagy egésze visszaáramlott a helyiségbe. Ilyenkor rövid idő alatt drasztikusan megemelkedik a lakás levegőjének szén-monoxid-koncentrációja. Egy-egy kémény megfelelő működéséhez az is fontos, hogy olyan tüzelő-fűtő berendezést csatlakoztassanak rá, amelynek teljesítménye illeszkedik a füstelvezetőhöz. A megfelelő méretezés biztosítja a szükséges huzatot az égéstermékek biztos szállításához. Ehhez természetesen az is kell,

hogy a kémény szerkezetében ne legyenek repedések, a fugázás ne legyen sérült vagy hiányos, a kéménycsövek illesztése, a kéménytisztító nyílás pedig nyitott legyen.

A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy az a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlan.Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/239939/a-szen-monoxid-mergezes-nyaron-is-letezo-veszely#lg=131030&slide=0

Ma már kötelező szén-monoxid-jelzőt használni például új építésű lakásokban, óvodákban, iskolákban, fekvőbetegeket ellátó gyógyintézményekben, hasznos, adott esetben életmentő lehet azonban máshol is érzékelőt felszerelni. Csak a megbízható típusú, megfelelően telepített és a gyártó előírásai szerint használt érzékelő tudja betölteni funkcióját.

A szerkezetet a légtér felső részében, de mindenképpen a belégzési magasság fölé kell elhelyezni.

A készülék élettartama általában öt év, ekkor új berendezést kell beszerezni.

Az épületgépészeti berendezések együttes üzemeltetése így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet.

Nyílt égésterű készülékek esetében az égéstermék hőmérséklete és a lakáson kívüli, környezeti hőmérséklet különbségéből adódó nyomáskülönbség befolyásolhatja a kéményhuzathatását. Minél magasabb a külső hőmérséklet, annál kisebb a nyomáskülönbség, ami gyengíti a kémény huzathatását. Visszaáramláshoz vezethet továbbá a karbantartatlan gázkészülék, illetve azon háztartási eszközök, amelyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. Ilyenek a konyhai szagelszívók, a ventillátorok és a klímaberendezések is. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni. A tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai.

Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/hirek/4629-a-kemenyseprok-nomad-elete

A jogszabályi előírások szerint a kéményseprő a kémények időszakos ellenőrzésekor vizsgálja a szén-monoxid-érzékelő meglétét és működőképességét is. Hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesíti a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti és a szabálytalanság megszüntetésére szólítja fel az ingatlan tulajdonosát.

(Forrás: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

KAPCSOLÓDÓ CIKK