Több tonnányi mikroműanyag sodródik egészen az Antarktiszig

2020.07.15. 17:39

Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit.

Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása.

A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka.
Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik. 

Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe.Forrás: https://www.theguardian.com/world/2020/apr/22/microplastics-found-for-first-time-in-antarctic-ice-where-krill-source-food

Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research - NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről. Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt. Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból - ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.

A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe.Forrás: Flickr

"Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le" - mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.

(Forrás: MTI)

KAPCSOLÓDÓ CIKK