Ítéletnapi fény az új-mexikói sivatag felett

Hetvenöt éve, 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében fekvő White Sands Rakétakísérleti Telep északi területén kísérteties, a Napnál erősebb fény hasította szét a hajnali szürkületet. A felvillanást perzselően forró szélsebes hőhullám, majd az epicentrumtól 16 kilométeres távolságban fekvő megfigyelő bunker vastag betonfalait megrázó dörgés kísérte. Az új-mexikói sziklasivatag fölé emelkedő 12 kilométer magas gombafelhő egy új időszámítás, az atomkorszak eljövetelét jelezte.

Elfoglalja az Ovális Irodát a "vidékies, ezárkózó Amerika fia"

1945. április 12-én meghalt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin D. Roosevelt. Az elnök halálával a náci Németország ellen hadat viselő szövetséges nagyhatalmak a Hitler-ellenes koalíció egyik legbefolyásosabb vezetőjét vesztették el.

Franklin D. Roosevelt elnök és felesége, Eleanor. Az elnök 1945. április 12-én, a náci Németország összeomlásának napjaiban halt meg Forrás: FDR Library & Museum

Roosevelt halálának idején a Harmadik Birodalom már az utolsó óráit élte, Adolf Hitler pedig a berlini kancellária bunkerébe bezárkózva várta a saját és rendszere végzetének beteljesedését. Rooseveltet alelnöke, Harry Truman követte az Ovális Irodában, aki már április 12-én letette az esküt Earl Warren főbíró előtt.

Harry S. Truman már Roosevelt halála napján elfoglalta a hivatalát Forrás: Wikimedia Commons/National Archives and Records Administration

A missouri szenátort az 1944-es novemberi választásokat a Demokrata Párt színeiben negyedszer is megnyerő Roosevelt tette meg az alelnökének. Truman, aki David McCullough történész szavaival élve „a vidékies, elzárkózó Amerika fia volt, egy generációra a vadnyugat korától", úgy vette át a hatalmat, hogy szinte semmit sem tudott a folyamatban lévő ügyekről.

Churchill, Roosevelt amerikai elnök, és Sztálin az 1945. februári jaltai konferencián. Roosevelt szinte semmibe sem vonta be az alelnökét Forrás: AFP

Franklin D. Roosevelt ugyanis nem avatta be semmibe,

és egyáltalán nem vonta be a politikai döntésekbe az alelnökét.

Harry Truman ezért csak 1945. április 27-én, a saját kérésére soron kívül fogadott védelmi miniszterétől, Henry L. Stimson-tól szerzett tudomást a Manhattan tervről, a szupertitkos amerikai atomprogramról.

Henry Stimson amerikai védelmi miniszter (a kép közepén civilben)1945 nyarán Berlinben. A miniszter csak április végén avatta be Trumant az amerikai atomprogramba Forrás: Wikimedia Commons/U.S. National Archives and Records Administration

A védelmi miniszter tájékoztatta az elnököt a Los Alamos-i titkos kísérleti telepen folytatott kutatások eredményeiről, illetve arról, hogy küszöbön áll a minden addiginál pusztítóbb fegyver, az atombomba kísérleti próbája.

Einstein és Szilárd Leó a náci atomprogram veszélyeire figyelmeztetik az elnököt

1939 forró nyarán aggasztó hírek érkeztek a háborúra készülődő, és fegyverkezési lázban élő náci Németországban folyó atomkutatásokról az óceán túlpartjára. A német kísérleti atomkutatásokat az amerikai magfizikusok által is jól ismert Nobel-díjas Werner Heisenberg, a kvantumfizikát forradalmasító határozatlansági-reláció felfedezője vezette.

Werner Heisenberg a kvantumfizikát forradalmasító Nobel-díjas professzor vezette a német atomkutatásokat Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az 1930-as évek végére sikerült tisztázni a maghasadás folyamatát,

és az a felismerés, hogy a fisszió, vagyis egy atommag két vagy több kisebb atommagra hasadása során óriási energia szabadul fel, vetette fel a maghasadás elvén alapuló tömegpusztító fegyver gondolatát.

Szilárd Leó vette rá Einsteint az elnöknek címzett levél aláírására Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Department of Energy - U.S. Department of Energy

Az az aggodalom, hogy Hitler kezébe nukleáris fegyver kerülhet, arra indított két Amerikában élő magyar származású elméleti fizikust, Szilárd Leót és a fizikai Nobel-díjat később, 1963-ban elnyert Wigner Jenőt, hogy e potenciális veszélyre még kellő időben felhívják a Roosevelt-adminisztráció figyelmét.

Két Nobel-díjas zseni: balra Werner Heisenberg, jobbra pedig Wigner Jenő Forrás: Bundesarchiv/O.Ang

Szilárd Leó – aki saját maga fogalmazta meg az elnöknek címzett figyelmeztetést-, a nagyobb nyomaték kedvéért rávette közeli barátját, Albert Einsteint,

hogy ő írja alá a német atomkutatások és nukleáris fegyver előállításának veszélyeire figyelmeztető levelet.

A világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus, Szilárd Leó unszolásának eleget téve, 1939. augusztus 2-án alá is írta a történelembe csak „Einstein-levélként" bevonult elhíresült iratot.

Einstein és Szilárd megírják Roosevelt elnöknek címzett levelüket, melyben figyelmeztették az elnököt, hogy a nácik atomfegyvert készítenek, és arra is, hogy Amerika hozza létre a saját nukleáris programját Forrás: NNSN

Az Einstein-levél elmagyarázta az elnöknek, hogy Szilárd Leó, Enrico Fermi, valamint a francia Frédéric Joliot-Curie kutatásai szerint adott urántömeg láncreakciójából olyan hatalmas energia szabadulhat fel, amelynek romboló hatása mellett minden más fegyver pusztító ereje eltörpül.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnököt alaposan elgondolkodtatta az Einstein-levél Forrás: Kongresszusi Könyvtár

Noha az Egyesült Államok az 1939. szeptember elsején kitört európai háborúban még semleges maradt,

az elnököt alaposan elgondolkodtatták az Einstein-levélben foglaltak.

Roosevelt ezért elrendelte, hogy az Einstein-levélben írtak alapos megvizsgálására, valamint a szükséges intézkedések kidolgozására állítsák fel az Urán Tanácsadó Bizottságot (Advisory Comittee on Uranium, ACU).

Hitler "zsidó fizikának" titulálta a magfizikát

A Pearl Harbor-i hadikikötő ellen 1941. december 7-én intézett japán orvtámadás miatt az Egyesült Államok belépett a háborúba. Azzal, hogy Amerika hadviselő féllé vált (a náci Németország december 11-én üzent hadat az Egyesült Államoknak), a német atomkutatások problémája is egészen más dimenziót kapott.

Az USS Arizona csatahajó az oldalára dőlve süllyed a Pearl Harbort ért 1941. december 7-i japán támadás után Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Navy Archive Photo

1942-ben aggasztó hírszerzési információk érkeztek a német uránkitermelés jelentős megnövekedéséről,

valamint a náci megszállás alá került Norvégiában folyó intenzív nehézvíz-készlet felhalmozásról. Az ACU javaslatára ezért az elnök elrendelte a Manhattan Engineering District fedőnevű szigorúan titkos programot, az amerikai atomfegyver kifejlesztésére.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, a brit miniszterelnök, Winston Churchill társaságában. Amerika hadba lépése alapvető változást hozott a világháború menetében Forrás: Wikimedia Commons

A Manhattan tervnek az volt a célja, hogy Amerika még a náci Németországot megelőzve jusson bevethető nukleáris fegyver birtokába, ezért a titkos program kiemelt prioritást kapott.

Valójában a német atomprogram távolról sem volt annyira veszélyes, mint amilyennek az óceán túlpartjáról látszott.

Heisenberg és kollégái képtelenek voltak működőképes atomreaktort építeni, ami nélkül a bombához szükséges hasadóanyagot sem lehetett előállítani.

Albert Speer (a képen előrehajolva) Adolf Hitler társaságában. Hitler a kvantumfizikával szemben bizalmatlan volt, amit "zsidó fizikának" titulált Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Másrészt Adolf Hitlert - aki eleve gyanakodva tekintett az atomkutatásokra, mivel a magfizikát „zsidó fizikának" tartotta - nem különösebben érdekelték Heisenberg kutatásai.

Ezért az Egyesült Államok, anélkül, hogy tudott volna róla, már a Manhattan terv kezdetén jelentős lépéselőnybe került Németországgal szemben.

Senki sem tudta, milyen lesz az első atomrobbantás hatása

1942 végén az új-mexikói Santa Fe közelében kezdték el a legmagasabb titkossági besorolású Los Alamos National Laboratory kódnevet kapott atomkutatási központ kiépítését, amivel párhuzamosan a Tennessee állambeli Fort Knox közelében állították fel az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumot, az elméleti kutatások koordinálására.

Enrico Fermi, olasz-amerikai Nobel-díjas elméleti fizikus, az első működő atomreaktor megalkotója Forrás: Wikimedia Commons/Department of Energy. Office of Public Affairs

Szemben a németekkel, Enrico Fermi olasz származású Nobel-díjas amerikai magfizikusnak 1942. december 2-án sikerült üzembe helyeznie a Chicagói Egyetem területén felépített grafittéglás atomreaktorát. A világtörténelem első sikeres szabályozott láncreakciójáról

Fermi azonnal kódolt üzenetet küldött a Manhattan terv projektigazgatója, James Bryant Conant számára.

Az első működőképes grafit-reaktor megépítésével Amerika döntően fontos lépést tett a nukleáris fegyver létrehozásában, de az atombomba megkonstruálásához még számos nehéz problémát kellett megoldani.

Az első kísérleti reaktor a Chicagói Egyetem területén Forrás: Wikimedia Commons

A Los Alamosban működő kísérleti telepen a kiváló tehetségű elméleti fizikus, Robert Oppenheimer az atombombaprogram vezetője és tudóstársai

azonban 1945 tavaszára megbirkóztak az összes nehézséggel,

és július elejére elkészült az első kísérleti robbantásra szánt plutónium-bomba. A kísérleti robbantási művelt Oppenheimertől a meglehetősen bizarrul hangzó „Trinity" (Szentháromság) kódnevet kapta.

Robert Oppenheimer, a Los Alamos-i atomprogram vezetője Forrás: Wikimedia Commons/Department of Energy, Office of Public Affairs

A történelem első nukleáris robbantáshoz összeszerelt fissziós plutóniumbomba, amely a „The gadget" vagyis a "szerkentyű" nevet viselte - és ami a az 1945. augusztus 9-én Nagaszakira ledobott „Fat Man" (kövér ember) nevű atombombához hasonló elven működött -, kísérleti felrobbantását 1945. július 16-án hajnali négy órára tűzték ki.

A robbantás helyszíne, amit a piros nyíl mutat Forrás: PD-NASA/Nasa/Expedition 8 Crew

Az elvégzett számítások ellenére senki sem tudta pontosan megmondani, hogy milyen következményei lesznek az első atomrobbantásnak.

Az összeszerelt első kísérleti atombomba, a "szerkentyű" Forrás: Wikimedia Commons/Federal government of the United States

Heves viták után csak 1945. május végén alakult ki konszenzus a kísérleti robbantás helyszínéről,

amit a lakott településektől távol fekvő új-mexikói White Sands Rakétakísérleti Telep északi területén jelöltek ki. A „szerkentyűbe" egy szubkritikus plutónium gömböt építettek be a jóval nagyobb üreges szerkezetű, és robbanószert tartalmazó bombatest közepébe.

A teljesen összeszerelt bomba a toronyban, robbantásra készen Forrás: Wikimedia Commons/ Los Alamos National Laboratory - HD.4G.054

A szerkezet működési elve szerint az atombomba külső burkán elhelyezett detonátorok egyidejű aktiválása erőteljes, befelé irányuló lökéshullámot kelt,

ami összenyomja a plutónium gömböt, és ezzel annyira megnöveli a sűrűségét,

hogy létrejön a szuperkritikus tömeg, vagyis a nukleáris robbanás.

A kísérleti robbantás előtti előkészületek az acéltorony lábánál Forrás: Wikimedia Commons/Federal government of the United States

Hogy mindez valóban így fog-e bekövetkezni, azt 1945. július 16-ig senki sem tudhatta biztosan.

Ítéletnap fénnyel köszönt be az atomkorszak

A robbantást eredetileg hajnali négy órára tűzték ki. A „szerkentyűt" három nappal korábban Rudolf Peierls szerelte össze a közeli és üres McDonald farmházban,

a bombát pedig egy 30 méter magas acéltorony tetejére függesztették fel.

Július 16-án kora hajnalban heves zivatargóc vonult át a vidék felett, ami miatt Leslie Groves dandártábornok, a telep katonai parancsnoka Oppenheimerrel egyetértésben a négy órára kitűzött robbantást lefújta.

A Trinity-torony Forrás: Wikimedia Commons/Federal government of the United States

Attól tartottak, hogy az erős szél és a heves eső nagyban megnövelheti a radiaoktív szennyeződés kiszóródását, egy villámcsapás pedig a szerkezet véletlen felrobbanásához vezethet. Miután hajnali háromnegyed ötre megjavult az idő és elvonult a zivatarfront,

Groves tábornok ismét megadta az engedélyt a visszaszámlálás elkezdéséhez, és a bomba aktiválásához.

A tornyot öt katona őrizte, náluk volt a gyújtás indítását gátló lakat kulcsa.

Oppenheimer a zivatar miatt lefújta a robbantás eredeti időpontját Forrás: Wikimedia Commons

Ezért csak akkor lehetett aktiválni a detonátorokat, miután a katonák visszaérkeztek az acéltoronytól mintegy 16 kilométeres távolságra kiépített betonfedezékbe.

Oppenheimer, Groves és Thomas Farell tábornokok, valamint Richard Feynman más tudósokkal együtt itt az „alaptáborban", mások ennél jóval távolabb, az epicentrumtól 30 kilométerre várták a történelmi pillanatot.

A világhírű Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman is jelent volt a Trinity teszten Forrás: Wikimedia Commons/Tamiko Thiel

Helyi idő szerint hajnali 5 óra 29 perckor egy második nap kelt fel az új-mexikói horizonton.

A robbanás fénye elképesztően erősnek bizonyult, hegesztőfényszerűen világítva be a környező hegyeket. Az alaptábort elérő lökéshullám pedig olyan forró volt, hogy az egyik résztvevő megjegyzése szerint úgy érezte magát mintha "sütőbe kerültünk volna".

A detonáció pillanata Forrás: Wikimedia Commons/Federal government of the United States

Az elhagyatott McDonalds-farm épületei egyszerűen elpárologtak,

a lökéshullámot pedig még 160 kilométeres távolságból is érezni lehetett.

A robbanás epicentrumából hatalmas gombafelhő tört fel csaknem a sztratoszféráig, 12 kilométer magasra.

1945. július 16-án elkezdődött az atomkorszak Forrás: Wikimedia Commons

Az atom-felvillanás pillanatában Oppenheimer a Bhagavad-gíta egyik mondatát szavalta:

Szólt a Magasztos Úr: most én vagyok a Halál, a világok pusztítója".

A Trinity teszttel bebizonyosodott, hogy az atombombánál valóban nincsen pusztítóbb fegyver.

Oppenheimer, a Los Alamos-i kutatócsoport tudományos vezetője és Leslie Groves dandártábornok a Trinity robbanásának epicentrumában, a kísérlet után Forrás: Wikimedia Commons/Congress Library

A sikeres kísérletről a potsdami konferenciára érkezett Truman elnököt „ A baba sikeresen megszületett" kódszövegű távirattal értesítették.

Az elnök George C. Marshall hadseregtábornok javaslatára hozzájárult az atombomba Japán elleni bevetéséhez.

Az Enola Gay landol Tinianon, miután visszatért a Hirosima elleni atomtámadásból Forrás: Wikimedia Commons

A Trinity teszt új fejezetet nyitott a világtörténelemben; 1945. július 16.-val visszavonhatatlanul beköszöntött az atomkorszak.