Hátborzongató: hatméteres cápát és krokodilt fotóztak

A világ leghatalmasabb cápája, a közel hétméteres Deep Blue

Minél nagyobb méretű egy állat, annál jobb eséllyel kerül a címlapokra, ám ezek a rekordtartó példányok sokat elárulhatnak a tudósoknak a fajok biológiájáról is. Most a National Geographic tudósai szedtek össze néhány olyan "leget", amely rengeteget újat taníthat nekünk az állatvilág csodálatos összetettségéről.

Hat méteres cápa és krokodil

A világ leghosszabb, eddig lencsevégre kapott nagy fehér cápája megközelíti a hét méteres hosszúságot, amelyet a kutatók kettő és féltonna testtömegűre becsülnek. A White Shark Trust kutatói szerint a januári észlelést azért nem lehet tudományos értelemben hiteles rekordként jegyezni, mert az állat hossza nem mérésen, csak becslésen alapul.

A világ leghatalmasabb cápája, a közel hétméteres Deep Blue Forrás: @JUANSHARKS/@OCEANRAMSEY/JUAN OLIPHANT/ONEOCEANDIVING.COM

Ettől függetlenül a több mint hatméteres „Deep Blue" (magyarul Mélykék) névre keresztelt cápa azonban igencsak figyelemreméltó példány.

Akárcsak Lolong, az egyik legtekintélyesebb méretű sós vízben élő krokodil, amely a maga 6,17 méteres hosszával és több mint egytonnás súlyával hivatalosan is a legnagyobbnak számít. Az óriási hím bordás krokodil 2012-ben lett a Bunawan határában fekvő ökoturisztikai park legfőbb látványossága, miután Lolong hosszú időn át tartotta rettegésben a települést, aminek a közelében élt.

Lolong hossza is meghaladt a hat métert Forrás: Pexels.com

Lehet, hogy a vadonban lőttek már hosszabbat, amiről nem tudunk, de emlékeim szerint ez az elmúlt három évtized legnagyobb krokodilja

– mondta akkoriban John Leaver, a Koorana krokodilfarm gazdája, ahová a tetemet szállították 2013-ban.

A világ legnagyobb, fogságban tartott krokodilja így most az 5,48 méter hosszú, Cassius nevű hím.

Létfontosságú az adatok elemzése

Az ilyen történeteknek azonban a szenzációkeltésen túl is rengeteg haszna van. Szakértők szerint a rekorder „szörnyek" vizsgálata számos új, tudományos ismerettel szolgálhat.

Lolong volt a világ legnagyobb fogságban élő sósvízi krokodilja Forrás: AFP/Richard Grande

Van-e értéke annak, ha csak beszélünk ezekről az óriásokról?

– tette fel a kérdést Chris Fischer, az Ocearch adatgyűjtő szervezet alapító elnöke, amely megjelölte és nyomon követte a Föld egyik legnagyobb fehér cápáját.

A szakember szerint a válasz egyértelműen nem.

Egy ilyen kolosszus biztonságos elfogása, a hozzá kapcsolódó mintavétel, a megjelölés és még a szabadon bocsátása is hasznos lehet a tudomány számára.

Ahogy Chris Fischer mondja, a Deep Blue-hoz hasonló, óriás nőstény követése számos titokról fellebbentheti a fátylat, például hogy hol történik a párzás vagy hogy hol adhat életet az utódoknak.

A ma is élő példányok tudományos vizsgálata új ismeretekkel szolgálhat a múltra nézve Forrás: Imgur

A nagy fehér cápához hasonló, a kihalás szélére sodródott fajok számára ezek viszont szó szerint létfontosságú adatok ahhoz, hogy a tudósok a lehető legjobb módszerekkel tudják megvédeni őket úgy, hogy hasznos előrejelzéseket készítenek.

Ablakot nyithatnak a múltba

A kutatók azonban találtak egy másik, kitűnő indokot is az adatok dokumentálására: azok ugyanis rengeteget mesélhetnek a múltról.

Úgy tűnik, szinte minden faj egyedei között akadnak óriáspéldányok Forrás: Wikimedia Commons/ Graham J. Alexander, University of the Witwatersrand

Az igazán nagy méretű állatok az igazán hasznos adatpontok

– mutatott rá Stephanie Drumheller-Horton, a Tennessee-i Egyetem paleontológusa, aki ősi krokodilokat tanulmányoz. – Például ha szeretnénk megismerni a 12 méter hosszú, a kréta korban élt Sarcosuchus imperator étrendjét, akkor nem árt tanulmányozni a ma élő, gigantikus rokonait.

Sarcosuchus imperator, a világon valaha élt legnagyobb krokodil Forrás: Pinterest

A Fülöp-szigeteken 2013-ban fogságban elhunyt Lolong valószínűleg halakra, madarakra, emlősökre és vadon élő állatokra vadászott.

Ugyanakkor a mai mérések segítségével megtudhatjuk azt is, hogyan változtak idővel az egyes fajok

a vadászat, a halászat és más emberi tevékenység hatására.

Ha megnézzük ezeknek az állatoknak a történelmi feljegyzéseit, akkor látni fogjuk, hogy azok jóval nagyobbak voltak, mint amelyeket óceánjainkon jelenleg látunk

– hangsúlyozta Andrea Marshall, a National Geographic Society felfedezője és a kaliforniai Marine Megafauna Alapítvány társalapítója. – Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb, legidősebb és legérettebb egyedeket halásztuk ki odakint.

Hozzátette: a természetvédőknek komoly munkát kell végezniük, ha szeretnék a fajokat az eredeti állapotukba visszaállítani.

A nagy méret az vajon mindig rosszat jelent?

Az ilyen, óriás méretű túlélők számos tényezőt egyesítenek magukban, ideértve a jó genetikát és az egészséges ökoszisztémákat. Ám ez a siker egy célkeresztet is tehet a hátukra.

Az arányok feltűnően változtak az évezredek során Forrás: Paul Sereno/University of Chicago

Ha egy bizonyos méretet elértek, akkor már nagyon kevés ragadozó képes megtámadni őket

– emelte ki Solomon David, a Louisiana Nicholls Állami Egyetem vízi ökológusa. – Ám még ekkor sem tudnak elmenekülni az emberek elől: sokan trófeaként tekintenek rájuk, ami rendkívül negatív következményekkel jár a fajra nézve, amelynek állandó fenyegetéssel kell szembenéznie.

Erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus) koponyája és egy modell Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdei_%C5%91selef%C3%A1nt#/media/F%C3%A1jl:Elephas_antiquus.jpg

A tudósok már kimutatták például, hogy a legnagyobb szarvval rendelkező kosok kilövése a későbbi generációk számára kisebb szarvat, míg

az elefántok orvvadászata íny nélkül születő utódokat eredményezhet.

A kutatások ezért most leginkább az egyes fajok legnagyobb egyedeire fókuszálnak és megvizsgálják azokat a géneket, amelyek ilyen grandiózussá tehetik őket.

A Föld legnagyobb pókját is vizsgálják

Akad azonban még egy hátránya a méretes állatok iránti érzett vonzalmunknak: egyes szakértők szerint elvonhatja a figyelmet azokról az egyedekről, amelyek nem annyira tekintélyesek.

Csendes-óceáni angyalcápa (Squatina californica) Forrás: Oceana

Jelenleg körülbelül 500 cápafaj él a világtengerekben, köztük a kevésbé ismert és a kisebb méretű szemfoltos bambuszcápa, a közönséges angyalcápa és a koboldcápa

– magyarázta Melissa Cristina Márquez, tengerbiológus és a Fins United Initiative szervezet alapítója. – A természetvédelmi erőfeszítések azonban szinte csak az olyan, „karizmatikus" fajokra összpontosítanak, mint a tigris- vagy a nagy fehér cápa.

Az angyalcápák (Squatina squatina) viszont kiemelt figyelmet érdemelnének Melissa Cristina Márquez szerint, amelyek körülbelül 80 százaléka eltűnt az elmúlt században.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján,

ahol a súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolták.

A góliát madárpók vagy óriás tarantula (Theraphosa blondi), a madárpókfélék (Theraphosidae) családjába tartozó faj, melyre a Föld legnagyobb pókjaként hivatkoznak Forrás: Pinterest

Ugyanakkor a „legnagyobb szuperlatívuszok" felhasználhatók ahhoz, hogy felkeltsük a figyelmet azokra a fajokra, amelyek általában sokkal kevesebb figyelmet kapnak

– mondta Stefano Mammola, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács ökológusa, aki rekorddöntő pókokat, például a közel harminc centiméteres lábfesztávolságú, egy jégkoronggal vetekedő súlyú góliát madárpókot vizsgálja.