A joystick, amellyel Neil Armstrong az Apollo-11 űrhajó parancsnoki modulját irányította 1969 nyarán, 370 ezer dollárért (113 millió forintért) kelt el egy kaliforniai árverésen a hétvégén.Ma van az első holdraszállás 51. évfordulója.

Az asztronautika történetének ikonikus tárgyai kerültek kalapács alá

Az aukciót szervező Julien's aukciósház közleménye szerint a holdraszállás ikonikus kellékét az eredetileg becsült ár négyszereséért vásárolták meg. Neil Armstrong volt az első ember,

aki az Apollo-11 misszió során 1969. július 21-én a Holdra lépett.

 

Neil Armstrong, az Apollo-11 parancsnoka, az első ambere aki a Hold felszínére lépettForrás: Wikimedia Commons/NASA photo

Buzz Aldrin, a misszió másik Holdra lépő űrhajósának botkormánya 256 ezer dollárért (79 millió forintért) kelt el.

Egy későbbi Apollo-küldetés űrhajósainak szerszámkészletét pedig 102 ezer dollárért (31 millió forintért) vásárolták meg.

Buzz Aldrin az amerikai zászló előtt tiszteleg a HoldonForrás: Wikimedia Commons/NASA / Neil A. Armstrong

A NASA egykori űrhajóinak eredeti felszerelései mellett a világűrben játszódó filmek kellékeire is lehetett licitálni.

A legérdekesebb tételek között szerepelt a 2001. Űrodisszea című filmklasszikusból David Bowman űrruhája, amelyet Keir Dullea amerikai színész viselt. Az űrruha és a hozzá tartozó sisak 370 ezer dollárt (113 millió forintot) ért egy licitálónak.

Három napig tartó eseménytelen utazás után értek el a Holdhoz

Az Apollo-program ötödik missziója volt az első holdraszálló vállalkozás. Az Apollo-11 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9 óra 32 perckor emelkedett a magasba a floridai Cape Canaveralen fekvő Kennedy űrközpontból. A startot egyenesben közvetítette a televízió.

Az Apollo-11 startja 1969 július 16-ánForrás: Wikimedia Commons/ NASA - The Project Apollo Image Gallery

A hatalmas Saturn V. hordozórakétára szerelt parancsnoki modulban (amihez az űrkabin illetve a kiszolgáló egység és a holdkomp tartozott) három asztronauta, Neil Armstrong parancsnok, valamint Edwin (Buzz) Aldrin továbbá Michael Collins foglalt helyet.

A sikeres startot három napig tartó eseménytelen utazás követte a Holdig.

 

Az Apollo-11 személyzete, balról jobbra haladva: Neil Armstrong, Michael Collins, és Buzz AldrinForrás: Wikimedia Commons/ NASA photo

Amikor a parancsnoki egység Hold körüli pályára állt, elkezdték a leszállás előkészületeit.

Ennek során üzembe helyezték és ellenőrizték a holdkomp, a leszállóegység fedélzeti rendszereit.

A tizedik Hold körüli keringés után foglalta el helyét a leszállóegységben a szakafanderbe öltözött két asztronauta, Armstrong, és Aldrin.

Az Apollo-11 leszállóhelye a HoldonForrás: Wikimedia Commons/NASA photo

Az űrhajósok a Hold látható oldalán, a Mare Tranquillitatis (Nyugalom tengere) nevű bazalttal kitöltött síkságon landoltak, a Ritter és Sabine kráterek közelében.

Feszült pillanatok a leszállás utolsó perceiben

Csak a leszállás utolsó fázisában derült ki, hogy a holdkomp az eredeti leszállóhelytől kissé „odébb csúszott", egy méretes sziklákkal pettyezett terület fölé. Ezt észlelve, Armstrong kikapcsolta az automatikát,

és végül kézi vezérléssel, egy meglehetősen kényes manőver után sikeresen landolt.

 

A holdkomp elindul a Nyugalom tengere feléForrás: Wikimedia Commons/NASA Photo

Az eredetileg programba vett nyolc órás pihenőidőt kihagyva, 1969. július 21-én UTC szerint 2 óra 51 perckor lépett elsőként az emberiség történelmében Neil Armstrong a Hold felszínére.

Amikor a holdkomp talpkorongjáról lelépve lábával megérintette az égitest felszínét, mondta el történelmi szállóigévé lett szavait:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."

Armstrong a Hold felszínénForrás: Wikimedia Commons/NASA/Edwin Aldrin

Az Apollo-11 parancsnoki kabinja 1969 július 24-én UTC szerint 16 óra 50 perckor landolt a Csendes-óceánon,

a Jonston-atolltól 380 kilométerre délre. A történelem első holdutazása a starttól számítva nyolc napot és három órát vett igénybe.

(Forrás: MTI/dpa)