Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

A svájci permafrosztfigyelő hálózat, a PERMOS az Alpok 15 pontján végez hőmérsékletmérő fúrásokat és az összes mérőhelyen a hőmérséklet emelkedését tapasztalták.
A 3400 méteres Corvatsch-csúcson, Graubünden kantonban 10 méter mélyen a permafroszt hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett a mérések 32 évvel ezelőtti kezdete óta, 20 méter mélyen pedig fél Celsius-fokkal.
A talaj azon felső rétege, amelynek hőrmérséklete nyaranta nulla fok fölé emelkedik, több méterrel lett vastagabb a fúrások helyén, és jelentősen nőtt a permafroszt víztartalma is. 

Corvatsch-Murtél sziklagleccser.Forrás: http://www.permos.ch/MM2020/PERMOS_all-pictures-04.jpg

A permafroszt felmelegedésének oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet a svájci kutatók szerint. Közlésük szerint "különösen forró" volt 2013, 2015, 2017, 2018 és 2019 nyara.
A hálózat, amely 20 éve végez országosan rendszeres méréseket, azt is megállapította, hogy gyorsul a sziklagleccserek mozgása, a kőtömbökből és jégből álló képződmények immár évente több métert haladnak előre, míg a mérések kezdetén, az 1990-es években még csak évente néhány decimétert mozogtak.
A PERMOS szerint ezek a jelenségek erősödtek az elmúlt évtizedben.
Svájc felszínének 5 százalékát borítja permafroszt, az állandóan vagy tartósan fagyott talaj, elsősorban 2500 méteres magasság felett.

Permafroszt felszerelések a Corvatsch-Murtél sziklagleccseren.Forrás: http://www.permos.ch/MM2020/PERMOS_all-pictures-01.jpg

A permafroszt olvadása növeli olyan természeti csapások kockázatát, mint a sziklaomlások vagy a földcsuszamlások.

A 2000-ben alapított PERMOS - a világ első nemzeti permafrosztfigyelő szolgálata - rendelkezik a világ legnagyobb és leghosszabb időre visszatekintő, több mint 30 évet lefedő adatbázissal a hegyvidéki permafroszt vonatkozásában.

(Forrás: MTI)